Magyar Hiradó, 1974. július-december (66. évfolyam, 27-52. szám)

1974-12-05 / 49. szám

I 13. oldal Aki irgalomból ölt... Irta: HALÁSZ PÉTER Az őszinte és a valóságot minden meggondolás nélkül feltáró önéletrajzi művek nagy divatjának mai korszakában is csak kevés könyv keltett eddig akkora feltűnést, legalábbis Angliában, mint George Mair, hatvaneszten­dős orvosnak most megjelent ,,Egy sebész vallomásai" című munkája. Mair doktor megiija könyvében, hogy orvosi gyakorlatának évtizedei során könyörületből igen sok gyó­gyíthatatlan beteget segített át egy injekcióval a másvilágra, hogy mennyien voltak, arra már nem emlékszik, mert a memória menekül az ilyen élmények komor árnyaitól, számuk azonban ,,nem volt csekély.” Az euthanázia, az irgalomból való ölés, a gyógyíthatatlan beteg megszabaditása a fájdalom­tól, természetesen nem uj dilemma, egyidős az orvos­­tudománnyal, doktorok foglaltak állást mellette és ellene, de ez az első eset, hogy egy orvos könyvet irt arról: ő megtette, számos esetben tette meg s amit tett, azt nem bánta meg. „Három alapvető követel­mény előzte meg döntéseimet”, mondja dr. Mair „először is a diagnózist, tehát a páciens gyógyithatat­­lanságának tényét olyan konzultációnak kellett meg­állapítania, amelyen kettőnél több orvos vett részt. Másodszor: a hosszú betegség, a szenvedés és az orvosi kezelés kilátástalansága megrabolta a pácienst az élethez való ragaszkodástól. Harmadszor pedig: a megszabadítást a betegnek kellett kérnie, övé volt a kezdeményezés, csakis és kizárólag az övé. Amikor a páciens hozzátartozói közelítettek meg ilyen kéréssel, azt minden esetben figyelmen kívül hagytam.” Mair doktor könyve nem szűkölködik drámai epizó­dokban. A legmegrázóbb talán a negyvenes esztendeiben járó rákbeteg asszony búcsúja az élettől”. Mindössze néhány hónapja volt hátra, írja az orvos, és naponta már többször volt szüksége a legerősebb fájdalomcsillapítók mind nagyobb dó­zisára. Akkor egy napon elkészítette a végrendele­tét, fodrászt hivatott, fölvette legszebb ruháját és a lemezjátszóra föltette Beethoven „kilencedik” szim­fóniáját. Lehunyt szemmel hallgatta a muzsikát, mellette ültem egy fotőjben. Amikor a szimfónia második tétele hangzott föl, gyöngéden megszorította a kezemet. Az injekcióstűbe a megfelelő szemek rendkívüli nagyságú dózisát szívtam s miközben a lemezről Beethoven Kilencedik szimfóniájának hangjai áradtak, a tű a vénába hatolt. A végső álom könnyű bódulatában ezek voltak utolsó szavai: — Köszönöm. Nagyon-nagyon hálásan köszönöm... Egy órával később halott volt.” Mair doktornak semmi kétsége, hogy amit tett, mind a törvénybe, mind az orvosi etikába ütközik. Ennek ellenére, sohasem voltak s máig nincsenek aggályai, afelől, hogy helyesen járt el. Hetek, olykor hónapok gyötrelmeitől, izgalmaitól és félelmétől mentette meg azokat, akik gyógyíthatatlanok voltak és akik kérték tőle a szabadulást. És — fűzi hozzá — távolról sem ő az egyetlen orvos, aki ölt irgalomból. Jónéhány kollégája van, aki megtette és megteszi, de nem mer beszélni róla. Hajszától fél, meghurcolta­tástól. — Én azonban úgy érzem, hogy el kell mondani! Most tehát elmondta, megírta és könyve úgyszólván órákon belül szenzációt keltett. Nyilatkozott a Jogtu­dományi Társaság szóvivője és kifejtette, hogy a ..könyörületből való ölés” — elfogadhatatlan meghatározás. Aki — legyen bár orvos, vagy laikus — másnak életét veszi, gyilkosságot követ el. Az ő feladata azután, hogy meggyőzze az esküdtszéket arról: bizonyos tényezők lehetővé teszik a gyilkosság vádjának előre meg nem fontolt szándékkal elkövetett emberölésre való csökkentését. Megszólalt a Brit Orvosszövetség is és mig elhárította azt, hogy egyéni esetekről véleményt nyilvánítson, kétségtelenül leszögezte: az orvosszövetség hivatalosan az euthaná­zia ellen foglal állást. Angliának, a Társaságok, TÁVIRAT Szeress, ne szeress, öldökölj, itt az idő, a hely, amit megkapok, megkapok, amit nem, azt magam veszítem el. *** Csókokból jobban meg lehet ismerni az embereket, mint a szavakból, az időből, mitől mindenki visszahőköl. *** Hullámokban gondolkodom, mint szélben a madár, ha elhagyja a szél, röpül, ha fíRj a szél, megáll. *** Hazudni, ez a cél, mindig félrevezetni másokat — csak szeretni, amíg az ember él. *** Alomra hajthatom fejem, hogy álmom mindig meglegyen, ha elvesztem, ha őrizem, de álmom mindig ő legyen. *** Barátaim, ahogy telik­­mulik — üdvözlöm önöket, kiket ma is, sorsomhoz képest aránytalanul szeretek. *** Rengeteg év után, mikor már nem lehet, kocsmaasztaloknál hozunk hibás döntésket. Gyurkovics Tibor ORVOSSAROK Emlőrákszürés A rosszindulatú daganatok gyógyításában jelenleg a legfontosabb tényező a minél korábbi felismerés és a sebészi eltávolitás a daganat kezdeti stádiumában. Híressé vált a japánok gyomor röntgenszűrése a gyomorrák korai kimutatására. Közismert a nőgyó­gyászati szűrővizsgálatok jelentősége a méhnyakrák kezdeti szakaszának kórismerésében. A női emlő rákos daganatának szűrővizsgálatára közel két évtizede kombinált eljárást alkalmaznak: a klinikai vizsgálatokat a mell speciális röntgenfelvéte­lével egészítik ki, és a kiszűrt gyanús esetekben próbakimetszést és szövettani vizsgálatot végeznek. Jól begyakorolt orvoscsoport ilyen módon egy óra alatt körülbelül tiz személyt tud megvizsgálni. Az orvosi irodalom szerint százezer szűrővizsgálat adatai alapján körülbelül két és fél ezrelékben sikerül pa­naszmentes nőkön a korai szakban az emlőrákot kimutatni. Mértékletesen? Mértékletesen, de rendszeresen — sokan vallják ezt a nézetet az alkoholfogyasztásról. Váratlan oldalról erősítették meg ezt a felfogást. Az amerikai egészség-Egyesü letek és Szövetségek hazájának van azonban olyan testületé is, amely az életből önként távozni kívánók törvényes jogainak elismertetéséért küzd és annak főtitkára, Charles Sweetingham csodálatát fejezte ki dr. Mair iránt s reményét, hogy könyve sietteti majd az euthanázia, a könyörület-ölés törvényesitését. Az angol televízió riportere megkér­dezte dr. Mairt: nem tart-e attól, hogy könyve, az „Egy sebész vallomásai” miatt törvényes eljárás indul ellene? Az orvos igy felelt: — Eddig nem gondoltam rá. Minthogy azonban ma már ön a hatvanadik ember, aki ezt kérdi tőlem, kezdek ideges lenni... ügyi minisztérium közzétett „Alkohol és egészség” című tanulmánya huzamosabb ideje folyó vizsgálatok eredményét összegezve arra a meglepő megállapításra jut, hogy aki keveset, de rendszeresen iszik, hosszabb ideig él, mint az antialkoholisták vagy a szenvedélyes iszákosok. Ezt állította egy skót orvostudós, dr. Fran­cis Astie már 1864-ben. Megszabta a szeszesital-fo­gyasztás határát, azt a mennyiséget, amelynek napi fo­gyasztása nem árt az egészségnek. Az USA egészségü­gyi minisztériumának tanulmánya szerint napi fél üveg bor vagy két korsó sör, avagy három „hosszú” whisky még nem jár azzal a veszéllyel, hogy fogyasz­tója iszákossá válik. Egyedi, alkati kérdés azonban, hogy mindenki ennyit igyék-e egészsége érdekében. Annál is inkább, mert arra nincs megnyugtató bizonyíték, hogy az ivás az egészséget szolgálja... Az aszpirin és a terhesség Amerikai kutatók az aszpirinnek a terhességre gya­korolt hatását vizsgálták. A terhes nők körében gyűjtött megfigyeléseiket állatkísérletek adataival e­­gészitették ki. Mindezek alapján nyilvánvalóvá vált, hogy az aszpirin elsősorban a terhesség kezdeti szakaszában, a petesejt beágyazódásának idején okozhat károsodást. Később e károsító hatás már nem érvényesül. Mindinkább erősödik néhány kutatónak az a gyanúja, hogy az un. Hepatitisz B-virusok okozta májgyulladás nemi érintkezéssel is átvihető. Már régebben megfigyelték, hogy olyan nők, akik gyakran változtatják nemi partnerüket, gyakrabban betegsze­nek meg a B-virus okozta hepatitiszben. Nemrég az athéni egyetem munkatársai 293 nyilvántartott utcanőt megvizsgálva, ezek 56,7 százalékában találtak hepatitisz-B-antitestet, ami kétségtelenül bizonyítja, hogy fertőzésen estek át. HUMOR A férjet komor hang hívja fel az autószervizből: — Közölni szeretném, hogy felesége most hozta be kocsijukat. Gyanakvóan kérdezi a félj: — No és? Biztosan sokba fog kerülni. — Ezt csak akkor tudjuk megmondani, ha a g,.­­rázskaput helyreállították.- o-Reggel panaszkodik a szerencsétlen fiú. — Mama, én nem szeretnék iskolába menni. — De miért nem, drágám? — Mindenki utál engem. A pedagógusok, a tanulók, de még a pedellus is görbe szemmel néz rám. — Majd elmúlik, fiam. Fogd az uzsonnádat és menj. Elvégre már ötvenéves múltál és te vagy az iskolaigazgató.-o-A megrögzött lóversenyzőnél érdeklődik a barátja: — Szerencséd volt tegnap a turfon? — De mennyire! Az utolsó futam után találtam egy negyeddollárost, különben gyalog kellett volna hazamennem. t T

Next

/
Thumbnails
Contents