Magyar Hiradó, 1974. július-december (66. évfolyam, 27-52. szám)
1974-11-21 / 47. szám
Í,ft BENEDEK MÁRIA Igy^EELKI TANÁCSADÓJA j KÉTIRÁNYÚ UTCA — Én már itt születtem Amerikában, és hosszabb idő óta egy amerikai fiatalemberrel járok együtt. Úgy tervezzük, hogy a jövő hónapban összeházasodunk, azonban boldogságomat a múlt héten nagyon megzavarta valami. Amikor vőlegényemmel hosszabban elbeszélgettem, azt mondta, hogy ne várjam tőle, hogy házasságunk folyamán mindvégig hűséges lesz hozzám. Azt is hangoztatta, hogy előbb vagy utóbb minden nős férfi hűtlenné válik a feleségéhez, és nem gondolja, hogy ez vele másként történne. Én nagyon szeretem a vőlegényemet. Éppen ezért nem tudnám elviselni, hogy valaha is megcsaljon engem. Most mit tegyek? VÁLASZ — Mondja meg a vőlegényének, hogy a hűség kétirányú utcához hasonlít. Éppen ezért, ha a félj elválja a feleségétől, hogy hű maradjon hozzá, akkor a feleség is elvárhatja a férjétől ugyanezt. Magunk között azért megsúgom önnek, hogy bármennyire is szerelmes a vőlegényébe, legjobban teszi, ha külön utat választ, mert még mindig kevesebb bánata lesz igy, mint akkor, ha a házasságban csalódik. Higgye el. vannak még férfiak, akik ugyanazt az elvet képviselik, amit ön, és csak a teljes házastársi hűségre kívánják alapozni családi életüket. * * * ELVÁLÁS UTÁN — Most folyik elváiási ügyem a feleségemmel, de nem azért írom ezt a levelet, mintha sajnálnám, hogy el kell válnunk. Azért Írok mégis, mert úgy tervezem, hogy ebben az évben ujraházasodom, és nem akarom rajból ugyanezt a hibát elkövetni. Jelenlegi feleségem szellemileg és érzelmileg gyermeki sikon áll, c* szerencsétlenségünkre van két gyermekünk is. Úgy érzem, hogy a biróság a gyermekeket majd nekem Ítéli, mert a feleségem nem tudja őket gondozni és nem is kívánja őket. Feleségem azt is elismeri, hogy szexuálisan nincs rendben, és őt egy férfi nem tudja kielégíteni. Gyermekeimet nem akarom ebben az atmoszférában nevelni tovább. A feleségem szülei most harcot indítottak a gyermekekért, pedig a feleségem már kijelentette, hogy nem akarja őket, és mindkét ügyvéd tudatában van szexuális elhajlásainak. Ugy-e nem lesz problémám az elválás kimondásakor? VÁLASZ — Nagyon szokatlan dolog, hogy az apának Ítéljék meg a gyermekeket, de most már sok államban változott a helyzet. Ha a biróság úgy Ítéli meg a helyzetet, hogy az apa jobban gondját tudja viselni gyermekeinek, vagy ha az anya nem akarja vállalni őket. akkor rendszerint az apa kapja meg a gyermekeket. *** KI IRTA? — Most olvastam első ízben az Amerikai Magyar Világot. Nagyon tetszik, hogy minden kérdésre válaszolnak. Nekem is van két kérdésem. Én már 34 éve élek itt Amerikában. Még jól tudok magyarul, néha magyar könyvet is olvasok, de sokszor már nem jutnak eszembe régi dolgok, amiket otthon, gyermekkoromban hallottam. Azon vitatkozunk egy barátommal, aki még régebben van itt, hogy ki irta és melyik korból való az első magyar Írás, a hires Halotti Beszéd, amelyik úgy kezdődik, ,,Látjátok feleim szemetekkel. VÁLASZ — Mindenkinek szívesen válaszolok, de magának még inkább, mert nagyon örülök, hogy ennyi idő után még ilyen I nkon foglalkoztatja egy óhazai kulturális kérdés. A Halotti Beszéd a 13-ik századból származik. Szerzője ismeretlen. Tulajdonképpen nem eredeti: másolatról másolta le valószínűleg egy bencésrendi szerzetes. A Halotti Beszéd az első összefüggő magyarnyelvű irodalmi mű, azonban élőbbről is maradt ránk írott magyar nyelv-emlék. Különösen becses a tihanyi bencés apátság alapítólevele 1055-ből. Ebben a latin oklevélben számos magyar szó van. helységek, vizek, utak magyar nevei. * * * HÁLÓING JELIGE — Lehet, hogy butaságnak tartja, amit elpanaszolok. Három hónapja vagyok férjnél. A férjem folyton szekiroz, hogy pizsama helyett viseljek hálóinget, de én megszoktam a pizsamát. Haragszom rá a makacssága miatt. VÁLASZ — Amikor féijhezment, biztosan tudta, hogy elvégre a férjének is lesz valami köze a hálószobához. Márpedig ehhez hozzátartozik az éjszakai öltözés is. Legyen okos. Egy kis történelmet idézek. A protestáns Henrik király el akarta foglalni Párist. A párisiak hajlandók voltak átadni a várost, de azt kívánták. hogy Henrik katolizáljon. A király belement azzal, hogy „Párizs megér egy misét.” Azt hiszem nem kell tovább magyaráznom. 11. oldal REGENYMENTŐK TÁRSASÁGA (Folyt, a 8. oldalról; általuk kiválasztott művek listáján egyensúlyban tartják az ismert és kevésbé ismert Írók regényeit — választásukat kizárólag az dönti el, hogy a regényben csakugyan kikristályosodjanak azok a kérdések, amelyek foglalkoztatják a társadalmat s amelyek azután a művészi ábrázolás, az Írói alkotóerő eredményeképpen — visszahatnak a társadalomra. Az első három hónapra három ismert és három kevésbé ismert iró regényét választották. Az ismertek: Lawrence Durrell, Muriéi Spark és Richard Adams, a kevésbé ismertek: Beryl Bainbridge, Nadine Gordimer és Dinah Brooker. A listára helyezett és a tagok számára felajánlott regényekből a Társaság készpénzért és teljes áron azonnal megvásárol ezer példányt és ennek az ezernek szerzői jogdiját az Íróknak azonnal kifizetik. Ez serkentően hat a kiadókra (hiszen a nyomban eladott ezer példány jelentősen csökkenti vállalkozásuk kockázatát) és kétségtelenül jól hat majd az irók kedélyállapotára is. A Regény mentő Társaság reméli, hogy ebből a kezdeti ezer példányból később majd — a tagság növekedésének arányában — tizezer lesz, húszezer, talán több is. A fődolog az: valaki törődik az irodalom ügyével. S most majd kiderül, hogy a politikusok eddig azért nem olvastak regényeket, mert drágának találták, vagy pedig mert a hajdanvaló politikusok és államférfiak életrajzaiban inkább találtak vigaszt és igazolást — saját tévedéseikre. Vándor Péter SZILÁNKOK — Maga az első férfi, aki megcsókolt! — mondja szemét lesütve a lány. Mire a férfi: — Ez meglep. Akkor valószínűleg levelező-tanfolyamon vett részt...- o -Ha a fiatalok viselkedését bírálják, én — sajnos — már nem érzem sértve magam.- o -— Hány cukorral issza a kávét? — Nyolc cukrot kérek. De kávé nélkül.- o— Főur, egészen biztos abban, hogy már nincs kiszolgálás? Záróra? — Igen. — Akkor mindenki a vendégem!- o-Ujsághirdetés: „Lassan dolgozó gyors- és gépirónő. dadogó igazgatót keres!”- o -— Olyan nászajándékot kérünk, amit a válóper után könnyű lesz megfelezni — mondta a piruló menyasszony.- o— Tud ön titkot tartani? — Tudok. — No, unalmas ember lehet.- o-Valamelyik, sötét ügyleteiről ismert cég uj könyvelőt keres. Az igazgató vizsgáztatja a pályázókat. Mindegyiktől ezt kérdi: — Mennyi kétszer kettő? Ketten azt mondják, hogy négy. mire az igazgató elküldi őket: — Sajnálom... A harmadiktól is ugyanezt kérdezi. Az körülnéz, becsukja az iroda párnázott ajtaját, az ablakot, odahajol az igazgatóhoz, ezt súgja: — Mennyinek szeretné? ÁLLATI SIRVERSEK Ez a vége minden szítnak, a rövidnek, a hosszúnak: addig percegett magában, amíg elfásult a fában. *** Itt nyugszik egy nyamvadt, nyúzott, embervérre szomjas szúnyog. Adjatok vért! — igy zümmögött. S szörnyethalt a fülem mögött. *** Jó szövetek, finom kelmék foglalkoztatták őkéimét: komoly moly volt. s csupa bűbáj. Sírba tette a sok műszál. Egy hőscincér nyugszik itten. Neve nincs az. obeliszken. Mi zavarja örök álmát? Sírján táncolnak a — gyávák! *** l ámpás voltam, folyton égtem. Mégis sötétségben éltem, lánosbogár volt a nevem. .Mondd, érdemes volt fénylenem? Székely Dezső T
