Magyar Hiradó, 1974. július-december (66. évfolyam, 27-52. szám)
1974-11-14 / 46. szám
18. oldal MAGYAR HÍRADÓ 'i'liursaa MOV. P“*, l.V 11 Nem kell övzárt viselni az autóban WASHINGTON — Ford elnök aláirt egy törvényt, melynek értelmében nem kötelező az övzár rendszer alkalmazása az . autókon.. Dél-Afrika majdnem kiesett NEW YORK — Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország mentette meg Dél-Afrikát attól, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében fenntartott helyét elveszítse. A három ország együtes vétója alapján a Dél- Afrikai Köztársaság megmenekült a kieséstől ,amit a Szovjetunió, Kina, Byelorussia, Ausztrália, Cameroon, Kenya, Indonézia, Marritanlia, Peru és Irak támogatott. Ausztria és Costa Rica tartózkodott a szavazástól. A három nyugati hatalom azzal indokolta vétóját hogy sokkal jobban hatással lehetnek Dél-Afrikára, ha bent marad a nemzetek szervezetében, mintha kiesik onnét, jóllehet elitélik apártheid politikáját Washingtoni levél írja: SPECTATOR Ha a lehető legtöbbet akarod megtudni az U.S. Central. Intelligence Agency működéséről — anélkül, hogy jelen és jövő szereplését kompromittálnád —, akkor mindenképpen a leghitelesebben attól a személytől kaphatsz tájékoztatást, aki jelen volt elindulásánál, hosszú ideig a kötelékében szolgált és megbecsüléssel lépett a nyugalmazottak sorába. Miles Copeland ez a férfi, egy 278 oldalas könyv írója. Müvében bőséges tájékoztatást ad a nyomozásról, a kémkedésről, az ellenkémkedésről, és ugyanakkor gondosan elkerül minden olyan közlést, amely érzékenyen érinthetne személyeket vagy akciókat. Nincs semmi kétséig aziránt, hogy ez a könyv “hiteles életrajza” a Central Intelligence Agency-nefc, amit a szerző a mostanában közzétett ellenkező irányú cikkek cs könyvek ellensúlyozására irt. Ha azonban mégsem az ügynökség védelmét tűzte ki célul a könyv Írója, akkor legalább kísérletet tett arra, hogy a CIA valóságos ké-' pét adja meg. Copeland a könyv utolsó fejezetében “néhány következtetést” von le, amivel nem valószínű, hogy az amerikaiak többsége egyet fog érteni. Ilyen például a következő: “Ha még nem igy van, de a CIA hamarosan a világ leghatalmasabb kormányügynökségévé válik.” Az iró “növekvő veszedelmekéről is szól, amelyekkel csak úgy lehet megbirkózni, ha növekszik az ügynökség hatalma is. Copeland az egyre növekvő veszedelmeken két dolgot -ért: első a terro rizmus, és különösen az újonnan feltámadó baloldali terrorizmus. ami világméreteket öltött; a második a Szovjetunió és a kommunista Kina versengő imperializmusa, amely gazdaságilag meg akarja fojtani az Egyesült Államokat azáltal, hogy a világ különböző területeit stratégiailag a maga hatalma alá vonja.- Copeland azt is nyilvánosságra hozta, hogy a CIA ren • deikezik a legátfogóbb komputerizált kartotékrendszerrel, amelyen a világ minden táján élő személyek adata: szerepelnek. Ezt az adattárat “Polip”-nak nevezte el, és létezését — szerinte — a terrorista fenyegetések tették törvényessé. Igaz. még a CIA kötelékében lévők között is vannak olyan liberális beállítottságú személyek, akik ezt nem tartják helyesnek, de mégis szükségszerűnek Ítélik azon Oknál fogva, hogy egyre növekszenek a fenyegető tényezők. A CIA “támogatja a politikusokat, politikai csoportokat és kormányokat az egész világon, amelyeknek az alapelvei összeegyeztethetők a miénkkel; persze néha népszerűtlen szervezetekkel is együttmunkálkodik legyenek azok amerikaiak, nemzetköziek vagy külföldiek.” Copeland alapelvét a következőkben fogalmazza meg: ‘Mindig tartsd szem előtt, hogy kinek dolgozol. Nem az Egyesült Államok elnökének mint személynek, nem a CIA igazgatójának, hanem a CIA-nak mint az amerikai demokrácia egyik eszközének.” A CIA az U. S. fennmaradását szolgálja WASHINGTON — William E. Colby, a CIA igazgatója nemrégen kijelentette, hogy a titkosszolgálat ténykedése azért szükséges, hogy megelőzzék az országot fenyegető ellenség akcióit. „Egy olyan világban, amelyet félreértések vagy téves számítások alapján el lehetne pusztítani, nagyon fontos, hogy vezetőinknek világos látásuk legyen más hatalmak indítékai, szándékai és stratégiai elgondolásai felől” — mondotta Colby. Colby védelmébe vette az úgynevezett titkos ügyködéseket is, mint amire olykor-olykor egy-egy lemzetközi krízis felszámolása érdekében van nagy szükség. Colby a Fund for Peace által fenntartott egyik társulat előtt mondotta beszédét, ahol a titkos akciókat törvénytelennek, er-1 Goldwater a gyors amnesztia ellen WASHINGTON — Barry Goldwater szenátor azt mondta, hogy Ford elnök túl hamar feltétel nélküli amnesztiát adott Richard M. Nixon volt elnöknek. „Nagyon rossz ellenhatást váltott ki ezáltal — mondotta az arizonai republikánus szenátor. — Úgy vélem, hogy később a legtöbben belenyugodtak volna, bár igy is el fog halni ez az ellenhatás.” Goldwater ezek után erősen védelmébe vette Alexander M. Haig, Jr. tábornokot, aki a Fehér Ház éléről hamarosan a NATO főparancsnoki posztjára kerül. elnök marxista kormányát megbuktassák. Allende egyébként a múlt évben történt katonai puccs során megbukott és életét vesztette. A Külügyminisztérium vezető tisztségviselői időközben elismerték, hogy Dániel P. Moynihan nagykövettől figyelmeztetést kaptak, hogy a CIA által Chilében végzett titkos tevékenység leleplezése Indira Gandhi indiai miniszterelnöknőt gyanakvóvá és félénkké tette az U.S.-nak országa felé irányuló politikájával szemben. Megnyirbálták a volt elnök visszavonulására nyújtott összeget WASHINGTON — Ford elnök eredetileg 850,000 dollárt kért a kongresszustól arra a célra, hogy Nixon, volt elnök visszavonulással kapcsolatos kiadásait fedezze. A Ház költségvetési albizott-, sága a fenti összegnek nem egészen a felét hagyta csak jóvá,1 nevezetesen, a szövetségi kormány 398,369 dollár elköltését viselheti. A 11 tagból álló albizottság még,, ezt az összeget is soknak találta, de 7-6 arányban mégis a magasabb összeg mellett maradt. A 850,000 dollárból 110,000 dollárt egy betörés ellen biztosított széf megépítésére kértek Nixon munkatársai, hogy ott tárolhassák a volt elnök iratait. 50,000 dollárba került volna egy állandó őrség fenntartása. E helyett — úgy tűnik — a szövetségi kormány fogja őrizni a N ixon- dokumentumokat. Ugyancsak ellenezte a Ház költségvetési albizottsága, hogy továbbra is a kormány fedezze Nixon inasának és házvezetőjének fenntartási költségeit. A National Park Service 20,000 dollárt fizet a két szolgálónak. Egy törvény azonban engedélyezi, hogy 6 hónapi szövetségi pénzből fedezzék a fenti költségeket. Jelenleg mintegy 30 szövetségi alkalmazott, köztük 13 volt Nixon munkatárs dolgozik a volt elnöknek mintegy 500,000 dolláros évi fizetési költségvetéssel. A Titkos Szolgálat, amelynek feladata a Nixon család védelmezése, az adófizetőknek évi 622,000 dollárba kerül. Ford visszakozott: nem láván felmentést adni William Colby kölcstelennek, alkotmányellenesnek és a nemzetközi törvények, valamint az Egyesült Államok alapítási okirata megsértésének nyilvánították. Colby szerint a titoktartás szükséges a katonaság, sőt a Kongresszus részéről is. „A mi katonai erőink felelősek a közért, de a nép nem kívánhatja, hogy haditerveinket publikáljuk” — közölte Colby. A vita során a CIA volt vezetői,; a Külügyminisztérium és a Pentagon nyomozó csoportjai, Írók, kutatók és újságírók bírálat tárgyává tették, hogy a CIA 8-11 millió dollárt költött el, hogy a chilei Salvador Allende volt WASHINGTON — Az elnök egyik szóvivője kijelentette, hogy Ford elnök nem akarja megfontolás tárgyává tenni a Watergate-vádlottakkal kapcsolatos általános amnesztia vagy megkegyelmezés kérdését. Ez az éles pálfordulás azután történt, hogy országszerte széleskörű ellenzésre talált Ford azon Határozata, hogy Nixon elnököt felmenti a Watergate-üggyel kapcsolatosan elkövetett vétkei alól. Hugh Scott, a Szenátus republikánus vezetője azt mondta»' hogy nincs szó újabb amnesztiahullámról, mert az elnök esetenként kívánja megvizsgálni a megkegyelmezés iránti kérelmeket. A Fehér Házi hivatalos személyiségek zárt körben azt mondták, hogy az elnök és munkatársai naigyon helytelenül Ítélték meg a korábbi amnesztianyilatkozattal kapcsolatos általános ellenhatást. Nyilvánosan azonban erőfeszítéseket tettek annak megmagyarázására, hogy az elnök szándékait sokan félreértették. Egyébként a kegyelmi nyilatkozat közzététele óta a Fehér Ház a nép és a kongreszszusi képviselők állandó támadásának tüzében van, mert Ford elnök sem a Kongreszszusban levő barátaival, sem kabinetjének tagjaival vagy a Watergate különleges ügyészével, Leon Jaworskival nem tárgyalta meg a Nixon-nak adandó, feltétel nélküli megkegyelmezés kérdését. Visszatartják Nixon ajándékait WASHINGTON — A Fordadminisztráció visszatartja annak a mintegy 1100 doboznak a Nixon-csálád San Clemente-i otthonába történő sállitását, amely a Nixon elnöksége idején kapott ajándékokat képezi. Számbelileg mintegy 20,000 ajándékot őriz a General Services Administration, amelyeknek az értéke több mint 2 millió dollár lehet. Amerikai törvények értelniében a kormány tulajdonát képezi mindaz, amit egy elnök külföldi diplomatáktól, államférfiaktól és előkelőségektől kap. Philip Buchen, a Fehér Ház uj jogi tanácsadója ebben a szelemben tiltotta meg, hogy bármi is elhagyja a Fehér Házat, mindaddig, amig a külügyminisztérium nem ad engedélyt bizonyos vitathatatlanul személyes ajándékok elszállítására.
