Magyar Hiradó, 1974. július-december (66. évfolyam, 27-52. szám)

1974-11-14 / 46. szám

6. oldal ÉLET ÉS TUDOMÁNY AZ AEROSOL-GÁZOK FENYEGETIK A FÖLDET nem ismeretes jelenleg. Ugyanilyen veszélyt vagy talán még nagyobbat jelent a Freon néven ismert gáznak a levegőbe kerülése is. Ez jelenleg évente 21 százalékkal emelkedik, és ha igy Tudósok megállapítása szerint, az aerosol-gázok már olyan nagy mértékben felhalmo­zódtak a felső légrétegekben, hogy elkezdték kimeriteni az ó­­zontartalékot, amely a földet a halálos ibolyántúli sugaraktól védi. A Harvard-egyetem tudósai kiderítették, hogy a hajbefujók, rovarirtók és hasonló szerek ki­­fújására használt aerosol igen erőteljes hatást fejt ki az ózon megsemmisítésében. A kutatá­sok során kitűnt, hogy a föld lég­körében 10-30 mérföld magasan levő ózonréteget nemcsak az ae­rosol-gázok, hanem a szuperszo­nikus repülőgépekből kiömlött gázok és az atomfegyverek rob­bantása is pusztítja. Dr. Fred C. Iklé, a Fegyver­korlátozási és Leszerelési ügy­nökség igazgatója mondta, hogy egy esetleges nukleáris- háború idején a sztratoszférába jutott nitrotoxidok teljesen megszün­tetnék az ózonréteget. Mivel a napból jövő bizonyos hullám­hosszúságú ibolyántúli sugarak elpusztítják az élethez szükséges molekulákat, ezért a tudósok véleménye szerint a földön az élet addig nem alakulhatott ki, amig megfelelő ózonréteg nem volt a levegőben. A leglényegesebb kérdés nem annak a ózonnak az elvesztése, ami egy nap leforgása alatt a ké­miai reakciók folyamán újból létrejön, hanem az a nagymérvű ózonveszteség, aminek következ­tében széles körben bőrrák és más betegségek fejlődhetnek ki. Ezenkívül, mivel az ibolyántúli sugárzást elnyelő ózon jelentős mértékben járul hozzá a felső­­légrétegek fűtéséhez, ezért ezek radikális csökkenése az éghajlati viszonyokat is megváltoztatja. Az ózon nem más, mint egy olyan gáz, amelynek a molekulá­it három oxigénatom alkotja az általános oxigénben lévő kettő helyett. A Harvard-egyetem tu­dósainak megállapítása szerint, amennyiben azonnal beszüntet­nének minden aerosolos-gázfujó és más hasonló gáznak az alkalmazását, az ózonréteg pusztulása 1990-ig az 5 száza­lékot is elérhetné. Pedig ilyen korlátozás ez év­tized végénél hamarabb nem igen jön létre, és ezután még hosszú ideig tart a folyamat, amelynek során tovább csökken az ózonréteg vastagsága a sztra­toszférában. Ha a korlátozás késlekedik és az ózonréteg 10 százaléka elpusztul, akkor an­nak következményei már igen súlyosak lehetnek. Ha az aero­­solos-gázok évente 10 százaléko­san növekvő mértékben jutnak a levegőbe, akkor 2000-re az ózonréteg pusztulásának szintje eléri a 14-15 százalékot is. Sajnos, az aerosolos-gázok kivo­nására semmiféle kémiai reakció ORVOSTUDOMÁNY > "MUTASSA A Vásárokon, pályaudvarokon, éjszakai szórakozóhelyeken még ma is megtörténik, hogy valaki váratlanul elkapja kezünket, s ajánlatot tesz sorsunk jövőnk „megjóslására” — tenyerünk vonalai alapján. A rendszerint illő honorárium ellenében űzött mesterség gyökerei az ősidőkbe nyúlnak vissza. Az emberi sors­nak a kéz vonalaiból való „kiol­vasása” —■ latin nevén chiro­­mantia — nem rendelkezik semmilyen tudományos alappal. Azt azonban, hogy a tenyér bőr­­lécrendszere minden embernél más és más, már az ókorban is felismerték és a róla készített le­­nyomatot a személyazonosság igazolására, névaláírás pótlására használták. A finomabb rajzolatú bőrlécek első anatómiai leírása a 17. szá­zadban Malpighi olasz orvos nevéhez fűződik. Az ujjlenyoma­tok különböző mintázatait u­­gyancsak orvosok, az angol Galon, Faulds, majd Cummins foglalták rendszerbe, s lényegé­ben ez lett az alapja az ujjlenyo­matok kriminalisztikai alkalma­zásának, ez nyújtott kitűnő lehe­tőséget a bűnözők személyazo­nosságának megállapításához. Az ujjlenyomatok azonban ma már nemcsak a bűnüldöző szerveket segítik gyakorlati mun­kájukban. Mind nagyobb érdek­lődést tanúsítanak irántuk a betegségek átöröklésének prob­lémáival foglalkozó tudósok is, s van olyan remény, hogy egykor majd az orvosok a páciens kéz­lenyomata alapján, vagy egysze­rűen a tenyeréből „olvassák le” a diagnózist, állapítják meg a betegséget. Mint a Lancet című neves angol orvostudományi folyóirat nemrégiben beszámolt róla: két ausztráliai orvos a Sydney-i Gyermekgyógyászati Kutató­­intézetben hónapokon át tüzete­sen vizsgálta egészséges, vala­mint leukémiában (fehérvérű­ség) szenvedő gyermekek tenye­rét. A két gyermekcsoport kéz­tart tovább, 1984-re az ózon­szintet 7 százalékkal, 1994-re pedig 30 százalékkal csökkenti. Ez tehát még súlyosabb mérték­ben járul hozzá az ózon pusz­tulásához, ami hamarosan ka­tasztrófához juttatja az emberi­séget, ha sürgősen nem intéz­kednek. TENYERET!” lenyomatainak összehasonlítása­kor megállapították: a leukémi­ában szenvedő gyermekek 36 százalékánál a tenyeret kereszt­ben átszelő, úgynevezett „ma­­jomredő”, vagy az általuk felfe­dezett s „Sydney-vonalnak” nevezett rendellenesség mutat­kozott. A kézvonalak eme rend­ellenessége az egészséges gyer­mekeknek csupán 13 százaléká­nál volt megfigyelhető. Ezek a vizsgálatok megerősítették szá­mos orvos véleményét, hogy az ujj- és tenyérlenyomatok segít­séget nyújthatnak egyes beteg­ségek felismerésében. A nyugatnémet Stem tudomá­nyos szemleirója arra hívja fel a figyelmet, hogy a mongoloid idi­otizmusban (Down-kór) szenve­dő gyermekek 60 százalékának tenyerén fellelhető a már említett „majomredő”. Az amerikai Time szakértője szerint pedig a „tenyérvonalak és ujjlenyoma­tok rendellenességei veleszületett szivhibákat jelezhetnek.” A bőrrajzolatok és az elmebe­tegek közötti összefüggések ku­tatásának tudományos alapját az a felismerés erősiti meg, hogy az embrió fejlődése folyamán a bőr és az idegrendszer azonos csíra­lemezből alakul ki. Nem vélet­len, hogy számos olyan idegbe­tegséget ismerünk, amely feltűnő bőrelváltozás kíséretében jelent­kezik. Komoly tudományos alap van annak a feltételezésére is, hogy összefüggés van az epilep­szia, a mániásdepressziós elme­­betegségek, a skizofrénia — és a bőrrajzolatok bizonyos sajátos­ságai között. Vannak egészséges szülők, akiknél kromoszómazavarokból kifolyólag fokozott a veszély, hogy gyermekük Down-kóros lesz. (Ennek a rendszerint szel­lemi fogyatékossággal járó be­tegségnek az áldozatai többnyire nem érik meg a serdülőkort.) Nem nehéz felismerni, milyen nagy jelentőségű volna, ha a kutatók a szülők tenyerén vagy talpán meg tudnák találni azokat a jeleket, amelyek előre figyelmeztethetnek a szülés koc­kázatára! Ilyen eredmények produkálá­sától persze még messze van az orvostudomány. A kutatómunka azonban tovább folyik, s lehet­séges, hogy eljön az idő, amikor az orvos azzal fordul páciensé­hez: „Először is mütassa kérem, a tenyerét!” Lukács Tibor Szenvedély rabja NIZZA, Franciaország — A Nice-Soir című délfranciaországi hetilap írja: egy szenvedélyes ru­lettjátékos (akinek nevét egyen­lőre titokban tartják) 450 ezer frank kártérítésre perelte a cannesi kaszinót. A játékos azzal a kéréssel fordult néhány héttel ezelőtt a kaszinó igazgatóságá­hoz, hogy tiltsa őt ki a játéktermekből. (Az ilyen ügyek­ben szakértő nizzai lap szerint ezt a kétségbeesett lépést időn­ként az igazán szenvedélyes já­tékosok azért teszik meg, mert különben nem tudnának ellen­állni a csábításnak és bemenné­nek a játéktermekbe.) A cannesi kaszinó elfogadta a kérést és a névtelen szerencsejátékost há­rom hónapra kizárták. A kaszi­nó őrsége azonban figyelmetlen volt, s a játékszenvedélytől űzött férfiú egy este mégis belopózott a rulett-terembe, ahol hajnali há­romig 400 ezer frankot vesztett. Most azon az alapon perelte be a játékkaszinót, hogy az őrök fi­gyelmetlenségéért az igazgatóság felelős. A keresetben az 50 ezer frank ráadást „erkölcsi kártérí­tésként” igényli. Kivánságfeceptek Madártej Hozzávalók: 1,5 liter tej, 4 tojás, 15 deka cukor, 1 csomag vaníliás cukor, liszt. A tojások fehérjét 3 kávéskanál cukorral kemény habbá vetjük. Nagy lábosban felforraljuk a tejet, és lassú forrás mellett, hideg vízbe mártott leveseska­­nállal galuskákat szaggatunk bele a habból. Egyszerre csak keveset, hogy legyen helyük megdagadni. A galuskák mind­két oldalát 1-1 percig főzzük, majd hallapáttal kiemeljük, szi­tán lecsepegtetjük. Mártás: a tojások sárgáját jól felvetjük a megmaradt cukorral, vaníliával, 1 kávéskanál liszttel, 1 deci hideg tejjel. Habverővel — foly­tonos keverés mellett — hozzá­öntjük a már kissé kihűlt, felforralt tejhez. Vízgőzön addig veijük, amig elég sűrű lesz. Lehűtjük és üvegtálba öntjük, ráhelyezzük a habgaluskákat. Vágott mandulával vagy mazso­lával díszítjük. KÖNNYŰ ÉTEL IDŐSEBBEKNEK Petrezselymes sertésborda Hozzávalók 4 személy részére: 50 deka — 8 szelet — sertéska­raj, 1 csomó zöldpetrezselyem, 10 deka vaj, 1 citrom reszelt héja, só. A vajat összekeveijük a finomra vágott zöldpetrezse­lyemmel, majd sóval, reszelt cit­romhéjával, esetleg kevés borssal ízesítjük. Rudat formálunk belő­le és hűtőszekrényben kifa­gyasztjuk. A karajszeleteket ki­csontozzuk, a zsírját levágjuk. Enyhén kivetjük, sózzuk, s teflonedényben vagy rostsütőn szárazon, hirtelen pirosra süt­jük. A vajaidat felmelegitett kés­sel karikákra vágjuk és a forró hússzeletekre tesszük. Sós víz­ben főtt burgonyával vagy vegyes zöldséggel tálaljuk. Rizsfelfiyt Hozzávalók 4 személy részére: 15 deka rizs, 6 deci tej, 2 tojás, 10 deka cukor, 2 deka vaj, vanilia, citromhéj, só. A vaníliás tejben puhára főzzük a rizst, csepp sóval. A vajat elkeverjük a cukorral, a tojássárgákkal, reszelt citrom­héjjal ízesítjük, hozzáadjuk a kissé már kihűlt rizshez. Végül beleforgatjuk a tojások felvert habját. A masszát vajjal kikent, morzsával behintett tepsibe önt­jük. Nem túl forró sütőben süt­jük. Vaníliás cukorral meghint-, ve, málnaszörppel leöntve tálal­juk. Jó étvágyat! SÖRDARIDÓ LONDON — Chivenor váioska közelében eddig a királyi légierő támaszpontot tartott fenn. A támaszpont most megszűnik és felszerelését, mint kincstári tu­lajdont elszállítják. A támasz­pont tiszti és legénységi kara úgy döntött: a következő három hétben minden este hajnalig tartó mulatságot rendeznek, amelyen csak sört szabad inni. A légibázis kantinjában ugyanis óriási sörkészletek voltak felhal­mozva, s a személyzet elhatároz­ta: mindent elszállíthatnak a kincstári javak közül, de a sört nem engedik idegen kézre jutni. A londoni Times riportere megállapította: „A parancsnok­ló ezredes kétségbeesve közölte velük, hogy a támaszpontot csak október végén csukják be — de gyakorlatilag máris használha­tatlan”.

Next

/
Thumbnails
Contents