Magyar Hiradó, 1974. július-december (66. évfolyam, 27-52. szám)
1974-10-24 / 43. szám
IT. old*! Jelky András testamentuma Baja, Bács-Kiskun megye, 1872-től napjainkig nagyon sok kiadást ért meg Hevesi Lajos könyve: Jelky András bajai fiú rendkívüli kalandjai ötödfél világrészben. A regényesen feldolgozott életirás Jelky András (1730^-1783) világutazó “Geschichte des Herrn Andreas Jelky, eines geborenen Ungarns” cimen megjelent, németül megirt önéletrajzán alapul. Az eredeti német szöveget egyébként 1974-ben magyarul is kiadták Győrött Sándor István fordításában. “Jelki Andrásnak egy született magyarnak történetei. A’lri, minek utánna sok szerentsétlen eseteken, majd töréseken, raboskodáson, és a’ vad emberek között életéneik különféle veszedelmein által ment volna, végtére Batáviában nevezetes tisztségekre hágott” — ez a terjedelmes cim olvasható a győri kiadás címlapján. Évtizedeken át Jelky önéletírása volt az egyetlen forrása annak, amit a világjáró szabólegényről tudni lehetett. Amikor a harmincas években Baja város elhatározta, hogy neves fiának emlékét szoborral örökíti meg, helyénvalónak látszott felkutatni, hiteles adatok alapján mi állapítható meg Jelky életéről, kalandjairól. “Hallatszottak olyan hangok is, hogy Jelky csak afféle Háry János volt, aki csavargóit valahol a nagyvilágban, és itthon szédítette az embereket csodálatos kalandjaival” — írja tanulmányában Sólymos Ede kandidátus, a bajai Türr István Muzeum igazgatója. Erósitette e hangokat, hogy a kutató munka nem járt eredménnyel. Baja akkori polgármestere felkérte külföldet járó barátját, Kollár Kálmánt, hogy Hollandiában és Holland-Indiában (a mai Indonéziában) gyűjtsön Jelky-adatokat. Kollár azonban egy nagy holland könyvtárban, ahol a kelet-indiai holland gyarmatokról szóló szinte minden nyomtatott betű megvan, Jelky címszó alatt semmit sem talált. Japánban Muto professzor, a magaszaki könyvtár igazgatója kereste eredménytelenül Jelky nevét az okmányok, feljegyzések között. Ismeretes azonban, hogy Jelky 1783. október 31-én, nem sokkal halála előtt kelt végrendeletét Joannes Jelieke névvel irta alá. Ebben az okiratban Consiliarius Hollandicus szerepel, mint polgári állása. A név Jelieke változata tökéletesen megfelel a holland fonetikának. Mindezek alapján Sólymos uj kutatást kezdeményezett Djakartában, az egykori Batáviában. Felkért egy dj akartai kutatót, Maria Th. Veent, hogy az 1700-as évek második felében Jelieke néven kelyt okmányok után kutasson. A próbálkozás alig remélt sikerrel járt: M. Th.Veen megküldte Bajára Jelky, valamint felesége, Elisabeth Seguin testamentumát, amelyet az ottani nemzeti levéltár körbélyegzője hitelesít. Az okiratban Jan Andries Jelieke és felesége a halál bizonyosságának és a halál órája bizonytalanságának tudatában végrendelkeznek. Minden vagyonukat kölcsönösen egymásra hagyják azzal a kötelezettséggel, hogy a túlélő házasfél köteles hitvestársát méltó körülmények között eltemettetni. A testamentumban Jelky mint a nyugati oldali polgárőrség hadnagya szerepel. A batáviai testamentum tehát az első külföldi okirat, amely bizonyítja, hogy Jelky valóban élt, tevékenykedett s -elentős tisztséget is viselt Holland-Indiában, továbbá hogy önéletrajza reális történéseken alapszik. OH AZ AI SZÍNFOLTOK: Állatvásái Abonyban. ahol "úgyis alkuszik a vevő"■ ■ nem szereti, annak is. Úgy illik. Ha már itt vannak, körülnéznek a sátrasoknál is. S ha már körülnéztek, megveszik, : mi a falusi boltban nem kaptató, vagy amiből ott kicsi á választék: a kisipari csizmát, bundát, dagasztóteknőt, vályút, sajtárt, virágcserepet, vesszőkosarat. S mert közben megéheztek, esznek a lacikonyhán, aztán vásárfiát veszrek-visznek az otthoniaknak. S hogy mindezt miért vasárnap? Mert akkor vevő és e'tadó jobban ráér, és eljöhetnek a családtagok is. Ha a tehénkét, a bor jut, a malacot olcsóbban adta, mint ahogy otthon megbeszélték, a felelősség nem egyedül az övé, láthatták a többiek is, hogy nagy volt a kínálat. Ha a tehén nem válik be, ha a malac nem akar enni, nem ő a hibás. nem egyedül ő vette, miért nem szóltak akkor, hogy r e ezt . . , Nem kis dologról van szó, hanem a család jövő évi jobb boldogulásáról. A vásár kolektiv megmozdulás, társadalmi esemény. Sulyok Katalin ABONY, Pest megye — “Hogy adja a malacot, bátyám?” “Ezerre tartom. Aztán, ahogy megegyezünk.” Országos állat- és kirakodóvásárt évente négyszer tartanak Abonyban. Itt is, mint mindenütt az alföddön a vásárnak hagyománya van. Az egymástól távol eső falvak és a tanyák lakói vásárban vették meg vagy adták el a lovat, tehenet, választási míalacortl, süldőt, anyakocát; a vásárban öltözött föl a család : csizmát, kucsmát, ködmönt itt v'ettek; és mindazt, amire a háziban vagy a ház körül szükség volt, itt szierezték be. A szemlélődés, a járkálás közben megéheztek, c-ttek hát a lacikonyhán, majd vásárfiát vettek az otthon maradiaknak. Egy időben temettük a váoárckat. Megszűnnek hamarosan, hisz nincs szükség rájuk. A parasztember .az állattól szabadulni akar, teher a ló, a tehén, a disznó; áruházakból öltözködnek és szakboltokban veszik meg amire szükségük van. De a vásár nem szűnt meg. Ma is él, vagy inkább újra él. Itt az abonyi vásárban is ezerszám cserél gazdát a választási malac és a süldő; kelendők a tehenek és a borjak. A vásár nem közönséges adás-vétel. Ize, zamata, tradíciója van. Eleve magasabbra tartják az árát mindennek, hiszen a vevő úgyis alkuszik. S a vevő alkuszik, hiszen úgyis magasabbra tartanak mindent. Szabott ár a vásárban nincs. S nem árus az, aki AZ EDELÉNYI MŰEMLÉKEKRŐL Edelény, Borsod—Abauj— Zemplén megye. A híradások közölték, hogy renoválták a 14. században épült edelényi református templomot. A renovált templom csakúgy mint Edelény történelme a tatárjárásig vezethető vissza. A bódvavölgyi község közelében állt egykoron Bors vez'jr tatárjáráskor felégetett, török időkben elpusztított földvára. (Innen nyerte nevét Borsod megye.) 1604-ben Edelénynél csatáztak Bocskai hajdúi a Básta vezette császári csapatokkal. Edelényt a 14. századi okiratokban Edelyn, Edéién, Edéin megjelöléssel említik. Az ország északkeleti részén gyorsan terjedt a reformáció. 1580-ban a községben már önálló protestáns közösség volt. Hívői a régi katolikus templomban tartották az istentiszteleteket. O Az edelényi egyházat megillette a “sabbathale”: az edelényi malomtól szombati napon szedett vám. A templomot IS99-ben, 1733-ban nagyobbitották. Múlt századi restaurálására Edelény földesura, Coburg herceg “1000 váltó ezédula forintokat” kölcsönzött. 1841-ben Eszéki János asztalos vállalta, hogy elikósziti, megfesti a templom mennyezetét, és uj székeket ad a ré-ÓHAZAI SPORT 9. forduló U. DÓZSA-FTC 3:1 (1:1) BP. HONVÉD-VASAS 1:1 (0:0) ZALAEGERSZEGTATABÁNYA 3:0 (1:0) CSEPEL-VIDEOTON 3:1 (1:1) PÉCSI MSCGYÖRI RÁBA ETO 2:1 (0:0) DIÓSGYŐR-EGYETÉRTÉS 5:4 (2:2) HALADÁS VSE-MTK 0:0 SALGÓTARJÁN. BÉKÉSCSABA 2:0 (1:0) A labdarúgó NB I. tSUta 10.1 tRc 4. UHjmMf «. TuaMajn ». Nca *. Catfri u.n. u. VMM u. no u.Salg«tM*U lU Mél tét • 1 5: »* • • * • ■ i• i • * > a t s • I • s • ■ • a a i í — a-a íi a í i»m* i4 a iiMiu 1 a U-4* n a-a-u-u 4 i i a-«, a 4 a mi a 4 u—ii t a 4 Imi • 4 a i—xi a a 4 u—is t a 4 is—m a i a 11—14 i a 4 ia—u t a a s—*i 4 s I a-« a giek helyett. A későbbi esztendőkben a templom uj haranglábat, festett ablakokat kapott, tdtejét fazsindellyel fedték be, padlóját cementlapokkal burkolták. A templom hajója mindmáig tégla alakú. A szentély támpillére nyolcszögü. A boltozat 17. század végi fiókos donga. A szentélyen három, egyenként két orrtagos ablak vsn. A meszelés alatt freskókat feltételeznek. A déli oldali bejárat faragott fakapuján bibliai felirat és 1785-ös évszám olvasható. A hajó nyugati oldalán az alacsony fagalériás torony majd oly széles, mint a templom hajója. A festett szószék 1705-ben készült. A templomnak két harangja és nyolcregiszteres orgonája van. Értékes térítői 17. századiak. A mostani munkák közben előkerült a szószék mellett egy ismeretlen eredetű gótikus ajtó és a torony déli, eddig befalazott bejárata. A község másik műemléke az 1725-ben épített, szászobás Coburg-kastély. VÉDETT ŐSLAP SZEGED — A Csongrád megyei Természetvédelmi Bizottság javaslatára a Csengéié község határában levő kocsányos tölgyfacsoportot - - amelyet 1900 körül ültettek —, védetté nyilvánították. A hatalmasra nőtt egészséges fáknak irodalomtörténeti értékük is van. Móra Ferenc sokszor megfordult az ct'. ár i erdíszháznál az Aranykoporsó cimü regényén dolgozva. Ugyancs/ak védetté nyilvánították a Zsombó község határában levő nyolchektáros erdei őslápot. Ezen a területen rekonstrukciót hajtanak végre, élő sövénnyel veszik körül a terület egy részét. B0K0S LÁSZLÓ HALALA BÉCS — Nyolcvankét éves korában elhunyt Bécsben dr. Boros László, a Rassay-fóle “Esti Kurír” egykori felelős szerkesztője. Még a második világháború kitörése előtt külföldre távozott és hosszú időn át a “Voice of America”nál fejtett ki tevékenységet Nyugdíjba vonulása után Bécsben telepedett 1 kel ezelőtt su’„ os szenvedett, amelyből tulaj dórképpen sohasem gyógyult ki teljesen, de azért a legutolsó időkig szorgalmasan küldte tudósításait, interjúit Washingtonba. Boros hosszú időn át alelnöke volt a Párizsban székelő Federation Internationale des Journalistesnak. TERJESSZE LAPUNKAT az árból nem enged, és nem vevő az, aki nem alkuszik. Ha az üzlet létrejött, áldomást kell inni. Aki az italt
