Magyar Hiradó, 1974. július-december (66. évfolyam, 27-52. szám)
1974-10-24 / 43. szám
HOMOKI ERZSÉBET LELKI KLINIKÁJA NŐKRŐL JELIGE — Kedves Miss Homoki, nem agyok veszekedős természetű nő, de miután szimpátiátok az «^feministákkal nekem nem tetszik, hogy naga mindig csak ellenük van. Akárki akármit érdez, csak rosszat mond róluk. Ez nem igazságos Ijárás. A nőknek is nagyok sok érdemük van. Arról niért nem ir ebben a rovatban? VÁLASZ — írok én jót is csak a túlzások ellen fogatok állást. Ami jó, azt nem hallgatom el. Például: z atom, a komputer, az űrrepülés felfedezőit is nők zülték. * * * ISMERŐSÖK JELIGE — Kedves Homoki Erzsébet, a mi környékünkön sok a magyar, ha nem is mrátkoznak túlságosan, nagyon figyelik egymást. A nultkor is kibeszéltek egy asszonyt, aki súlyos beteg érjét orvosi öregek otthonába adta. A mi nehézségünk az, hogy 8 éves kislányunk vissza van maradva, kz orvos ráakar venni, hogy adjuk intézetbe, de attól ártok, hogy kicsufolnak, nem szégyellem magamat riadni a kislányt a házból anya létemre, amikor nem ud egyedül öltözködni, mosakodni. Mi a véleménye? VÄLASZ — A szülők lelkiismerete és az orvos szakértelme az első. Hallgassanak az orvos tanácsára. Ez a helyes ut. A gyermek az intézetben magához íasonló gyermekek közé kerül. Nem nevetik ki, ha nem beszél rendesen, nem kergetik ki a játékból, ha nem elég ügyes. Ahogyan a többit tanítják és testilegszellemileg fejlesztik a szakemberek, éppen úgy a maga gyermeke is velük fog haladni. Otthon az anyja mindenben segít neki, ami hozzájárul ahhoz, hogy nem fejlődik. Gondoljon arra is, hogy a szülők egyszer már nem lesznek és neki egyedül kell boldogulnia az életben. Hogy ezt elérje, nagyon sokat kell tanulnia, fejlődnie. Az intézetben ránevelik és hozzásegítik, hogy amennyire az ereje engedi, a saját erejére tudjon támaszkodni. Tapasztalt pedagógusok foglalkoznak vele és a lehetőségekhez képest az életre nevelik. Ha az orvos úgy látja jónak, a szülőnek kötelessége, hogy a gyermeke jövője érdekében intézetbe adják. Lehet, hogy az elején hiányzik az otthon, mivel otthon kényeztetik és sokat segítenek neki. De ne feledje el, hogy ha ez igy maradna, végeredményben a gyermek boldogtalanságára vezetne. Neki meg kell tanulni együtt lenni más gyerekkel és bizonyos fokig egyedül megoldani a problémákat. Megértem, fájdalmas kiadni a házból a gyereket. Azt is megértem, attól félnek, hogy rossz szülőknek tartják majd magukat. Ezzel azonban nem szabad törődniük. Nem az a fontos, hogy mit mondanak mások. A gyermek érdeke az első: annál fontosabb nincs. A szomszédok utolsónak maradnak. * * * FELHÁBORODOTT ASSZONY — Kedves Miss Homoki, az idei nyár a nudizmus jegyében telt el. Tudni lehetett, hogy a szex ráviszi erre a nőket is éppen úgy mint a férfiakat. Egy család nem mehet már gyerekkel vízpartra mert csupa meztelenséget látnak. Hát kellett ez nekünk? Mindez csak azért, mert nem léptek fel a hatóságok erélyesebben a szex ellen, nohát idejutottunk. Talán még nem késő a segítség. VÁLASZ — Mindenkinek lehet elismerő vagy elitélő véleménye a nudizmusról, joga van hozzá. De a legújabb kutatási eredmények szerint nem a szex hozta a nudizmust. William Hartman amerikai társadalomtudós munkatársaival kutatást végzett Afrikát kivéve az egész világon. Egyszerű embereket és inteltoktuelleket kérdezett ki. A sokezer amerikaiból mindössze százan mondták, hogy a pucérkodás kedvéért lettek nudisták. Egy könyvtáros, akit szintén a szexualitás vezetett azzal érvelt, hogy nősülni akart és ezen az utón szerette volna legjobban megismerni jövendőbeli feleségét. Hartman professzor végül is azt a következtetést vonta le, hogy bár a nudizmus rohamos terjedésében kétségtelenül szerepet játszik a meztelenségben rejlő erotika, mégsem ez a legnyomósabb indítéka annak, hogy az emberiség szabadulni akar a ruházatától. Az emberekben tulajdonképpen ősidőktől él a meztelenség a ruha nélkül járás vágya, de a szokás, a hagyomány, az erkölcs és a fegyelem elfojtotta ezt a vágyat. A ruhátlanság mindenkit egyenlővé tesz, s ez önmagában boldog érzés. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy ruhátlanul fürdeni és napozni, futkározni és heverészni üdítő kellemes dolog, akkor tulajdonképpen már magyarázatot sem kell keresni rá, ki miért válik nudistává: összegezte kutatásainak eredményét az újságírók számára Hartman profeszszor. Sok gondolkozni való van abban amit mond, de abban is, amit maga irt a szex és a nudizmus ellen. * * * ÜZENETEK — 1. L.P. San Francisco — Szép és megható Öntől, hogy segiteni szeretne a „Bajban” jeligéjű magyar lányon. Sajnos nem közölte sem a nevét, sem a címét, csak jeligét adott. Az Amerikai Magyar népszava nevére kiállított és leveléhez csatolt 10 dolláros előfizetésre szolgáló csekket átadtam a New York-i iroda vezetőjének. — 2. Érdeklődő — Attól függ milyen értelemben használják. Mit játszunk? Magyar dalokat játszunk. Akkor játsszuk Liszt Ferenc stílusában. A HUMORISTA SZEMÉVEL AZ ELNÖKI VICCMESTER Alan Greenspan professzor, az elnök gazdasági főtanácsadója a múlt héten egész Amerika szivébe belopta magát azzal a kijelentésével, amely az öregek, a betegek és a rokkantak képviselőivel folytatott beszélgetésen hangzott el. Nem kevesebbet állított Greenspan, mint hogy az ország súlyos gazdasági helyzetét leginkább a tőzsdeügynökök érzik a bőrükön. Amikor láttam, hogy a TV-ben Greenspan fapofával ezt előadja, nevetésben törtem ki és magamban gondoltam: akárhogy is, a Ford-adminisztrációnak van humora. Néhány perccel később telefonon felhívott egyik kongresszusbeli barátom, s megkérdezte, én irtam-e Greenspan beszédét, Bárcsak én Írtam volna — válaszoltam. Ez a nyilatkozat az egyik leghumorosabb, amit valaha is láttam és hallottam a TV-ben — tettem hozzá. — Megtudnád nekem, hogy ki a beszéd Írója? — folytatta barátom. — Választási kampányomban kellene néhány tréfa, és ha ez a Greenspan-féle ember nekem is olyan jókat ima, mint ez, nagyon meg lennék elégedve. Felhívtam a Gazdasági Szakértők Tanácsát. — Szeretném megtudni, ki Greenspan professzor ötletembere. — Miről beszél? — kérdezte az ember a vonal másik végén. — Tudja, az a fickó, aki azt irta, hogy az infláció legjobban a tőzsdeügynököket sújtja — s miközben ezt mondtam, ismét nevetésben törtem ki. A vonal másik végén az ember fagyosan válaszolt: Greenspan professzor komolyan gondolja minden egyes szavát. A tőzsdeügynökök szenvednek leginkább. Annyira elfogott a nevetés, hogy nem tudtam abbahagyni. — Nem is gondoltam, hogy maguk, közgazdászok, ilyen humorosak tudnak lenni — tettem hozzá. — Irtó vicces az egész. Van még egypár ilyen 11. oldal megoldásuk? — Maga valóban azt hiszi, hogy Greenspan professzor tényleg csak heccelte az öregek, a betegek és a rokkantak képviselőit? Az inflációval viszont nem lehet viccelődni, és a professzor százalékokról beszélt. Az öregek, a betegek és a rokkantak akár hiszik, akár nem, statisztikai adatokkal tudjuk bizonyítani, hogy a tőzsdeügynököket érintette a legsúlyosabban az áremelkedés, a gazdasági hanyatlás. — Ne siessen annyira! — mondtam, türtőztetve nevetésemet. — Le akarom mindazt jegyezni, amit maga mond. — Tudnia kell, amikor az infláció felerősödik, a tőzsdeügynökök jutalékai, amelyeket a törvény határoz meg, olvadni kezdenek. Emellett, ha kicsi a forgalom a Wall Streeten, kevés részvény cserél gazdát, a tőzsdeügynök az első, aki ezt megérzi. Mit gondol, kik azok, akiket a magas kamatok mindenkinél jobban sújtanak? — Meg ne mondja! — válaszoltam kuncogva. — Hadd találjam ki! — Nem vagyok benne bizonyos, uram, hogy ön engem komolyan vesz — mondta az ember a telefonba. — Dehogynem. Szerintem válság idején a legfontosabb, hogy az emberek nevetni tudjanak magukon. Ha Greenspan professzor minden héten olyan jó mondásokat szállít nekünk, mint ez a tőzsdeügynökös, megnyerhetjük a háborút az infláció ellen. Engedjen meg egy kérdést. Nincs Greenspan professzornak valami jó sztorija a szenvedő olajmágnásokról? Beszélgetőpartnerem erre lecsapta a telefont. Felhívtam kongresszusi barátomat. — Tudom, hogy nem fogod elhinni, de Greenspan maga írja a vicceit. — A mindenségit — válaszolta barátom. — Azt állítod, a mondást a tőzsdeügynökökről ő találta ki? — Aha. Greenspan valóságos tréfamester és állandóan ilyen jó sztorikat agyai ki. Jó az elnöknek, ha ilyen ember van körülötte, aki a vicceivel elvonja figyelmét az ország gazdasági nehézségeiről. Art Buchwald KÖNYVSAROK Zala András Pál: Lelkek húrja ízléses kivitelben és színes, gazdag tartalommal most jelent meg Zala András Pál „Lelkek huija” cimü versgyűjteménye. A költemények — amelyekből a szerző néhányat meg is zenésitett — híven adják vissza a könyv címét, mert minden sorából érezhető, hogy szerzőjük a lelke húrjait engedte megszólalni akkor, amikor remekbeszedte mondanivalóit, és úgy irt, hogy az olvasó lelkének huijait is megpendíti és ráhangolja közös magyar sors édes-bus dallamaira. Mutatóul alábbiakban közlünk néhány strófát az „Önmagunkért — önmagunkhoz” című versből: Elfáradtam. A rongy törtetők leszaggatták vágyam és hitem. Magamban az élet roncsait értéktelen lomjait viszem. De ha este a csillag kigyul, s fehér szirmot nyit a mécsvirág, tyra szelíd kisgyermek leszek, s suttogom az estéli imát. A csend leszáll, s elfáradt szemem győzelmesen néz egy csillagot. Lelkem mélyén felpattan a zár, s az Isten arca bennem felragyog.” e A több mint 250 költeményt tartalmazó könyvet melegen ajánljuk kedves magyar olvasóinknak. A könyv 7 dollárért megszerezhető az alábbi címen: Zala András Pál 302 Arizona Avenue Apt. 207. Santa Monica, Calif. 90401
