Magyar Hiradó, 1974. július-december (66. évfolyam, 27-52. szám)

1974-10-24 / 43. szám

10. oldal BESZÉL A KÉZ! Irta: SIMA FERENC A kéz az emberi élet térképe, amelybe az átörök­­löttséggel hozott ösztöneink, ismert és lappangó erőink, továbbá a kozmoszból reánk ható erők írják jegyeiket. Ez utóbbiakat az aszt­rológia, a horoszkóp ismerteti rész­letesebben. Az asztrológia és a chi­­romantia, vagyis tenyérelemzés voltaképpen elválaszthatatlanok, egyik sem teljes a másik nélkül. Kezünk ujjai, mint egy ötágú an­tenna, állandóan készen állanak a kozmikus erők befogadására. Mi­nél erőteljesebben hatnak ránk ezek az erőáramok, annál határozottabb az ütjük sorselőrejelző rajza a kezünkben, a gyengébb kozmi­kus beáramlások viszont elmosódottabb, vékonyabb rajzzal mutatkoznak meg. Ellentétes áramok keresz­teket, csillagokat, köröket, szigeteket, rácsokat képeznek a tenyérnek azon a részén, amelyre a különböző égitestek áramkisugárzása vonatkozik. A tenyér vonalait és jegyeit már születésünkkor ma­gunkkal hozzuk és ezek akkor is ott vannak, ha szabad szemmel nem láthatók. A csecsemő kezén természetesen kevesebb jel látható, mint a felnőttén, mert csak a lélek és a szellem fejlődése során merül­nek fel azok a vonalak és jelek, amelyeknek jelentősége az életnek abban a szakaszában aktuálissá vált. De ugyanígy megfigyelhetjük azt is, hogy egyes vonalak — mégpedig akárhányszor végzetes jelentő­ségű vonalak is — a lélek erőinek előnyös, vagy káros hatása folytán megváltoznak, vagy akár el is tűnnek, teljesen láthatatlanná válnak. A tudatunk ellenőrzésé­től függetlenül működő belső erők épitő, vagy romboló hatása alatt alakulnak, változnak, tűnnek elő, vagy merülnek el tenyerünk vonalai és a tenyér dombjainak ellapulásai, vagy erősebb kidudorodásai. Vannak, akik azt mondják: „Azért van annyi ránc, dudor a kezemen, mert sokat dolgozom.” Ám ez egy­általán nincs igy. Ha alaposabban megfigyeljük valamelyik iparosnak, fizikai munkásnak a kezét, melyet munkája során naponta sokezerszer kell kinyitnia és becsuknia, akkor ugyebár a kételkedők szerint ezekben a kezekben milliónyi ráncot kellene találniuk, mig a kényelemben, gondtalanságban élő férfiak és nők tenyerének tükörsimának kellene len­nie. Holott éppen a fordítottja áll: Egyszerű lelkivilágu munkásemberek kezében rendesen csak a legfontosabb, sohasem változó vonalakat találjuk meg, mig a finom, dologtalan női kezeket ezernyi apró vonal hasítja, szántja keresztül-kasul. Az ilyen észrevételek mégiscsak gondolkozóba kell, hogy ejtsék a kételkedőket. Ezt a gyakran többezernyi jelekből álló térképet akaijuk megfejteni a kézelemzés tudományának se­gítségével. A chiromantia bebizonyultan megbízható ut, sőt úthálózat a lélek ismeretlen területei felé, ahol az ember jelleme alakul és ezzel összefüggésben a sorsa formálódik. A kéztipusok különbözősége nagyon sokat jelent. Most a négyszögletes, vagy praktikus kéztipusról lesz szó. Ez a kéz csak felületes rápillantásra hasonlít a primitív kézhez. Gondosabb megfigyeléssel sok el­térés mutatkozik attól és ezek az eltérések gyökeresen más jellemtipusról tanúskodnak. Ez a kéz a csuklónál és az ujjak tövénél egyaránt széles, és tenyere ilyenformán majdnem szabályos négyszöget alkot. Ugyanígy az ujjak tömbje is. (Jel­lemző eltérés a primitiv kéztől, hogy ennek a kéznek az ujjai hosszabbak, becsukva a tenyér alsó negyedéig nyúlnak, mig a primitiv kéz ujjai, becsukva csak a te­nyér közepéig érnek.) Nem szép kéztipus ez, de a harcos életben a legjobbak egyike. Az ilyen kezek birtokosai a gyakorlati életnek élnek, józanok, prak­tikusok, dolgosak. Arra születtek, hogy örökké ter­vezzenek, rendezzenek, organizáljanak, osztályozza­nak. Imádják a rendet és a pontosságot, állhatatosan és kitartóan tevékenykednek. Amihez hozzáfognak, azt előrelátóan és óvatosan kezdik el és kínos pontos­sággal hajtják végre. Roppant tekintélytisztelők, de maguk is szívesen uralkodnak, parancsolnak. Számitó természetűek és az érzelmeket csak másod­sorban veszik figyelembe. Kötelességtudók és igazsá­gosak, hivatásukat, hivatalukat a legkomolyabb ala­possággal végzik. Valóságemberek. Nem hajlanak az álmodozásra, képzeletük sohasem ragadja el őket. E kitűnő tulajdonságokkal azonban együtt jár a lá­tókörnek bizonyos szűkreszabottsága. A négyszögle­tes kezűek között sok a kicsinyeskedő (bürokrata A régi, bölcs mondás: nem tudja az ember, hogy mitől hízik, úgy látszik abban a változatban is igaz... sem azt, hogy mitől gyógyul. Dr.Leonard McEwen londoni orvostanár, az egyetem gyógyszertani fakul­tásának professzora kikisérletezett és sikerrel alkal­maz egy uj szérumot az úgynevezett allergikus meg­betegedések, közöttük a szénanátha, az asztma, az eczéma és a krónikus orrnedvezés gyógyítására. A szérumot bizarr alkotó-anyagai miatt boszorkányfő­zetnek is lehetne nevezni, McEwen professzor nem is sértődnék meg miatta, ő azonban mégis előnyben ré­szesíti olymódon való jellemzését, hogy biológiai kata­lizátorok kompozíciója. Mit tartalmaz, az uj szérum? Elsősorban kosnak a heréjéből készült kivonatot, cápa-porc főzetet és a délafrikai tengeri csiga májából előállitott extractumot. Elképesztően hangzik, de ennek ellenére nagyszerűen beválik. Angliában közel hétmillióan szenvednek ilyen, vagy olyan allergiától, az asztma és az eczéma például minden más fizikai, vagy pszichikai megbetegedésnél gyakoribb a gyerme­kek között. A szénanátha ellen eddig alkalmazott szé­rumot a professzor fölerősiti a saját vakcinájával és a hatás ritkán marad el. Van még egy nagy különbség: mig a különböző allergiák elleni oltó-anyagot injek­ciósorozatokkal viszik a szervezetbe — a szénanátha ellen például kilenc injedcióból álló sorozattal — McEwen a szérumot egy kicsiny tégelyben a páciens karjához erősiti és a szervezet a szérumot több napon keresztül a bőrön át abszorbeálja. Ha a páciens rosszul reagál a szérumra, egyszerűen eltávolítja a tégelyt. Az igazság az, hogy a kosnak a heréjével kap­csolatos elgondolás nem McEwen professzortól származik, de mint felfedezések esetében annyiszor, másik kutató-orvos másjellegű kísérletezései vezették nyomra. Egy dr.Popper nevű, Londonban élő cseh származású fül-orr és gégespecialista már 1959-ben kísérletezett pácienseinek koshere-kivonattal való be­oltásával — dr. Popper úgy vélte ugyanis, hogy az abban lévő hialuronidase nevű enzim feloldja és igy operáció nélkül eltávoltija az orrban keletkező aller­gikus eredetű, népszerű elnevezéssel ,,polip”-nak ismert képződményt. Dr. Popper azt tapasztalta, hogy mig kezelése hatástalan maradt a polip gyógyí­tására, szénalázban szenvedő páciensei meggyógyul­tak tőle. McEwen professzor aztán ebből az észrevé­telből kiindulva vette vizsgálat alá a kivonatot. Érde­kes dologra jött rá. Az allergia elleni kezelés akkor bizonyult eredményesnek, ha a kos heréjéből készült kivonatban jelen volt egy másik enzim is, amelyet dr. Popper nem csak figyelmen kívül hagyott, de igyeke­tipus), aki pedantériájával sok bosszúságot okoz kör­nyezetének. Ragaszkodik a formaságokhoz, sőt azt némelykor a lényegnél is többre becsüli. A családban az ilyen ember valóságos zsarnok. Feltétlen engedel­mességet követel, szokásokon, szavakon, jelentékte­lenségeken lovagol. Erkölcsben, politikában, szociális nézeteiben csalhatatlannak tartja magát. Elve, hogy a jó jobb a szépnél, de a hasznos a legjobb. A szögletes kéznek mégis sok a jó tulajdonsága. Az ilyen kezű ember tántoríthatatlan hűséggel ragaszko­dik hitéhez és hazájához. Mint férj sem csapodár. Ápolja a hagyományokat. Szóval minden jó konzer­vatív tulajdonság megvan benne. De túlságosan merev is, ezért uj eszméket nehezen fogad el. Foglalkozás szerint e tipusbeliek jó hivatalnokok, tanárok, tanítók. De találunk négyszögletes kezűt a papok, bírák, ügyészek, kereskedők, mérnökök, or­vosok és patikusok között is bőven. A társadalomnak nagy szügsége van erre a megbízható, szavatartó, szorgalmas típusra, amely — mint a legtöbb típus — tiszta formájában elég ritkán, inkább keverten, más típusok tulajdonságaival ki­zett a szérumból kiszűrni, ez pedig a beta-glucuroni­dase nevű enzim. Mivel ezt az erjesztő fermentumot a legkönnyebben és a legnagyobb mennyiségben az é­­szakafrikai tengeri csiga májából lehet kivonni, a pro­fesszor a kos-here kivonatot elegyitette a csigamájjal s az igy nyert elegyet cápa-porc kivonattal — chondro­­itin sulphate a tudományos neve — stabilizálta. Ennek a szérumnak a segítségével McEwen pro­fesszor olyan pácienseket gyógyított meg, akiket az or­vosok légzőszervi nyomoréknak neveznek. Többek között egy Mrs. Susan Eaton nevű hölgyet, aki olyan súlyos asztmában szenvedett, hogy hét esztendeje nem tudott járni és az erős szer, amit évek óta szedett, hogy egyáltalában lélegezni tudjon, mellékhatásai miatt előbb-utóbb végzett volna vele. A professzor előbb Mrs.Eaton étrendjéből iktatta ki a gyanúsnak bizonyult táplálékokat, azután a uj szérummal vette kezelés alá. Ma Mrs. Eaton naponta nyolc kilométert sétált a kutyájával s bár eddigi gyógyszerét még mindig szedni kénytelen, de már csak olyan adagban, ami egyéb hatásaiban nem ártalmas többé. A professzor a páciensek ezreit kezeli különböző allergiák ellen többnyire eredményesen. Olykor azonban az ő tudománya is csődöt mond. Mint pél­dául annak a férfinak esetében, aki oly allergikus volt a dió-féleségekre, hogy ha megcsókolta este a meny­asszonyát, aki délben amerikai mogyorót evett, akkor kétszeresére dagadt a szája. McEwen professzor soká­ig kísérletezett e szerencsétlen ember gyógyításával, de a szérumok hatástalanok maradtak. Nem maradt más hátra: a lánynak le kellett mondani az amerikai mogyoróról. De a professzor még nem adta fel a reményt: vizsgálgatja a kos heréjét, hátha tartalmaz valamilyen enzimet amerikai mogyoróval szembeni érzékenység gyógyítására is. Vándor Péter DIPLOMATÁK — Kollega ur ki ellen barátkozik? egészülten és feljavultan fordul elő. HERE-TEREFERE

Next

/
Thumbnails
Contents