Magyar Hiradó, 1974. július-december (66. évfolyam, 27-52. szám)
1974-10-03 / 40. szám
17. oldal BUDAPEST — Kappan, ludfi, tikfi (csirke). A leggyakrabban előforduló szárnyasok a legrégibb ismert hazai szakácskönyvben. Jelenleg a Széchényi Könyvtárban őrzik a régi receptgyűjteményt, de kalandos utón jutott idáig. Bizonyítva, hogy egy-egy könyvtári “kutatóut” még ma is szolgálhat érdekes eredményekei a krónikás számára. A “Magyar étkeknek főzése Thököli Sebestyén Uram ő Nagysága Szakácha Szent Benedeki Mihály által 1601. x- Augusti Késmárkon” címen fennmaradt kézirat 50 oldalas, s minden oldalán egy receptet közöl. A könyvtár azonban nem ezt őrzi. hanem az eredeti másolata alapján készitett, bekötött könyvecskét. Az eredeti szakácskönyv 1862-ben Mező- Telegdi Miskolczy Károly birtokában volt Berettyó-Ujfalun, Miskolczy Jókai Mór számára másolta le, s 1860. augusztus 7-én a következő sorok kíséretében küldte el az írónak: “Jókai Mór tudós urnák közérdekűvé tétel végett”. Az 50 recept hűen tükrözi a 16-17-ik század magyar étkezési szokásait is. Ebből közlünk néhányat. HIDACSKÁRA . . . Gyömölcsös lével való kappan: “Sózd meg az igen szép kövér kappant szép pirosán, de azért ne szárazd és ilyen módon csinálj alá levet. Végy annyi bort, mennyit ítélsz elégnek egy kappan alá, metélj czipót fele és úgy forrázd fel, azután szűrd szitán által, hogy az leve sürü legyen: apríts bele almát hozatában, körívét széles vékonyan, tégy bele tengeri és malosa szőlőt mandolával, és ezekkel együtt főzd, tégy bele mézet is bő vén: sáfrány, bors, fhaj kell bele. Hogy feladod, tedd felől hidacskára az kappant.” A szakácskönyv közöl egy ételreceptet, amit főleg betegeknek ajánl, s ennek az alapja is kappan: “Az kappant szépen tisztisd meg és főzd meg tehénhus levében. Hogy megfőtt, törd meg rézmozsárban csontostul, azután szépen az szintán töltsd egy tiszta vasfazékba, forzád fel, vess bele egy törek fahajat, kocka módon szelj kenyeret alá”. (Az egykori szakács azt már nem közli, hogy a húsleves milyen betegségnek élén hatásos gyógyszer. Valószínűleg általános orvosság i fehérvárcsurgói, dénesfai, hédervári, füzérradványi, csákvári, somogyvári, nagyvázsonyi, vépi kastély. A kigyósi kastély és park hatalmas mocsári tölgyei az alföldi őstölgyesek utolsó maradványai. Eger mellett a noszvaji kastély és kertje, Vas megyében a bozsoki kastély, Nagytétényben a Száraz-Rudnyánszky-kastély és természetesen a fertődi, a nagycenki park, amelyek már túl vannak a kétszázadik éven. Védett a szigligeti aikotóház parkja, a szigetvári, a siklósi, az alcsuti, martonvásári, várcrátóti kastély kertje, de ezzel körülbelül be is fejezhető azoknak a kert-műemlékeknek a felsorolása, ahol a helyzet viszonylag jó. Érdemes még megemlíteni a keszthelyi Festetich-kastélyt, amelynek parkját most hozzák rendbe. Nyolcvan éves a kolozsvári Mátyás-szobor KOLOZSVÁR — Fadrusz János kolozsvári Mátyás-szobrát csak 1902 nyarán leplezték le, de valójában épp 80 éve már, hogy kicsiben elkészítette a mester, s az 1893- ban meghirdetett pályázatra -beküldte. Hatodmagával pályázott a négyezer forintos díjra, Bezerédy, Köllő Miklós, Tóth András, Vastagh György, Róma József kollégákkal. Albacs polgármester, zsürielnökön kívül a bírálók közt volt két országos hirü szobrász — Stróbl Alajos és Zala György —, továbbá az egyetem két professzora, Finály Henrik és Széchy Károly akadémiai tagok, a Képzőművészeti Társulatot Margitay Tihamér festő, az Erdélyi Irodalmi Társaságot Ferenczy holtán, később akadémikus és főkönyvtáros képviselte. A város nevében a polgármesteren kivül részt vett Pákey Lajos építész és Groisz Gusztáv egyetemi docens is. A zsűri 1894 májusában döntött s egyhangúlag Fadrusznak adti Sajnos, Fadrusz életereje, zsenijének a lángja már nem sokkal a leleplezés után kialvóban volt. Felesége irta 1903. augusztus 15-én, alig egy évvel a királyi szoboravatás után, szintén Nagy Bélának: “Hej, ha látna bennünket . . . Jánosról azt Írhatom, hogy nagyon meg van viselve, este még mindig lázas, csak ma állt be szünet. A nemcsak lel- l kileg, de testben is hatalmas [ tér hosszú hársfasor, amely• ben minden fa lombkoronáját kocka alakúra nyírjáák. Az angol kert visszatér a természet fordáihoz, arra törekszik, hogy a táj stilizált képét tükrözze vissza. Ez természetesen nem zárja ki, hogy olyan növényeket is ültessenek, amelyek az adott vidéken nem honosak, sőt különleges szenvedéllyé vált az egzotikus fák ültetése, szaporítása. így terjedtek el Magyarországon is egyes délszaki növények, például az akác, a szomorufüz vagy a jegenyenyár. A stílustól függetlenül a kertekben mindent felhalmoztak korabeli gazdáik, ami szép és értékes csak elképzelhető volt. Meghonosítottak olyan agrotechnikai módszereket, amelyek még ma is fontosak a mezőgazdaságban. Kevesen tudják például, hogy Magyarországon az üvegházi növénykultúra a kastélyparkokban kezdődött. Vagy azt, hogy a hazánkban ma vadon élő fácán néhány száz évvel ezelőtt Kínából érkezett a kastélyok vadasparkjaiba. Szinte minden megyére jut néhány, sajnos sokszor igen elhanyagolt, pusztulófélben levő, történelmi kert. A legrégebbiek közül való az edelényi, vagy a körmendi, gödöllői, iharosberényi, a többkevesebb munkával rekonstruálható. Igen szép értékes kertekkel büszkélkedő dég|>, ÓHAZAI SPORT 6. forduló Ü. Dózsa—Honvéd FTC—Vasas MIK—/TE Csepel—SBTC Pécs—Tatabanya Hal ad as—Békéscsaba Rába—DVTK V id coton—Egyetértés 1:0 4:0 4:1 0:0 0:0 3:2 4:2 2:0 1. O. Dózsa 2. Bp. Honvéd 3. Ferencváros 4. Videoton 5. Tatabánya 6. Rába 7. Békéscsaba 8. Csepel 9. Zalaegerszeg 10. MTK 11. Haladás 12. Pécs 13. Diósgyőr 14. Salgótarján 13. Egyetértés 16. Vasas 5 5------13- 6 10 64 1 1 13- 5 9 6 3 2 1 12- 6 8 6 3 2 1 8- 5 8 6 2 3 1 5- 3 7 62 2 2 10- 8 6 63—3 12-12 « 6 2 2 2 9- 9 6 6 3 — 3 6- 9 6 6 2 1 3 8-10 5 6 2 1 3 8-12 5 5 1 2 2 3- 4 4 6 1 2 3 9-12 4 6 1 2 3 5- 8 4 6 1 2 3 4- 9 4 « 1 — 5 6-13 2 A MAGYAR MÚLTBÓL: Tik-fiat pastéllyal és egyéb inyencfalatok... volt, s bizonyára lábbadozó betegek kapták erősítőként.) Ma már bizonyára fura ételnek tűnik, de négyszáz éve még kedvelt volt a hal, édes lével: “Vagdald meg az almát és hagymát, egy fazékban jól megfőzd az halat, nagyobb fazékban tedd, töltsd az halra levét, ecetet tölts bele, egy kicsinynyé forrald fel, lásd meg, ha elég-e bele az ecet, úgy tölts bele mézet, borsold, sáfránozd és gyömbérezd meg. Kóstold meg, ha jó csipős-é és igy add fel.” (Hát bizony eléggé különös ize lehetett ennek a 'halnak.) S még néhány ételrecept címe Ízelítőül: “Kappan, fenyőmagos lével”. “Tik-fiat, pastély lével”, “Meggyes lével lúd’ fia”. A régi szakácskönyv elmagyarázza azt is hogyan lehet mandolasajtot csinálni, A 400 éves marcipánhoz elengedhetetlen volt többek között a tört mandula és mandulaolaj, nádméz, tej és aludttej. A mandalosajtot viza hólyagjába töltötték, s ott kapta meg alakját, majd tálalás előtt a tetejét megaranyozták. S végül az igen szép régi magyaros kifejezési módokat, szavakat megőrző szakácskönyvből a rétesfánk receptjét közöljük: “Végy 8 tikmonyát (tojást), verd szét tiszta lisztben, sózd meg, gyűrd meg erősen, azután lapítod igen vékonyan, szélesen vajazd meg, takard mind öszsze, metéld apró darabokba, nyomjad össze, vajban épen pirosán rántysd meg”. Lehet kisérletezni! MAGYAR ÉRTÉKEK: A TÖRTÉNELMI KERTEK BUDAPEST — Országo; Műemlékvédelmi Felügyelő ségen mintegy 120 olyan ma gyár kertet tartanak számon amelyek méltók a megőrzé re. Két-háromszáz évvel ez előtt, ha egy-egy főur, főpaj kastélyt épített, az épületté együtt tervezték a hatalma; parkot is, sőt előfordult, hogj a kert előbb készült el, mint maga a kastély. A barokk stilus legismertebb példája e már említett versailles-i kas télypark, Francia stílusnak is nevezték, lényege a mértani kompozíciói, az egyenes vonalak, a szimmetrikus bekrok, a különleges, mesterkélt formák. Ezeknél a kertekné’ különösen igaz, hogy a kastély és a park azonos stilusban készült, ugyanazok a formák és motívumok ismétlődtek a fák, növények ültetésénél, nyírásánál, amelyek az épület falain, homlokzatán uralkodtak. A kertépítés nem egyszerűen növényültetés. Először a látvány érdekében sokszor igen jelentős földmunkát végeztek, szabályozták a vizeket, átalakították a domborzati viszonyokat. Nem is beszélve a kertet kiegészítő épületekről, szobrokról, szökőkutakról és pihenőhelyekről. Az angol stilus (a tájképi kert) a barokk stilus után jelent meg. Ez már nem ismeri a mértani formák szigorú törvényeit. Itt elképzelhetetlen az, ami a barokkban előfordul, például egy több kiloméember, aki naponta 50 vésőt koptatott el ‘szerelmetes királyasszonyunk’ pozsonyi szobrán, most betegen fekszik ... s ha elmegy Mátyás kir. előtt, mondja meg neki, milyen bajban van János mester”. A legnagyobb magyar megye: Somogy KAPOSVÁR — Somogy a Dunántúl legnagyobb megyéje, a Balaton és a Dráva között terül el, s a folyó nemcsak a megye, hanem egyben az ország határa is. A 6043 négyzetkilométeres területű megye, nagyságra ötödik az országban, népesség szerint azonban csak a tizenegyedik helyen áll. Jelenleg valamivel több mint 360 ezer ember él Somogybán. Az ország egyik legritkábban lakott megyéje: mig országosan 110.9, addig Somogybán 50.7 lakos jut egy négyzetkilométerre. Nagyobb a népsűrűség a Balatonhoz közel eső területeken, valamint a Kapos és a Dráva völgyében Mint minden dunántúli megyében, Somogybán is élnek nemzetiségiek: délszlávok, németek. A jellegzetes aprófalvas Somogy 1969-ig egvvárosu megye volt. Kaposvár után Siófok lépettt a városok sorába. Nagyatád, a gyorsan iparosodó és fejlődő déli járási székhely 1971ben kapta meg a városi rangot. A megyében hat nagyközség található: Barcs, Csurgó, Fonyód, Marcali, Nagybajom, Tab. A közigazgatási átszervezések után hat járás maradt a megyében. Somogy gazdasága ma is mezőgazdasági jellegű, és hosszú időn át az is marad. A lakosság 76 százaléka — függetlenül attól, hogy h:l dolgozik - ma is falusi. A tervserü ipartelepítés nyomán jelenleg 47 ezer munkás dolgozik a somogyi üzemekben. Somogy gazdaságának harmadik ágazata az idegenforgalom. Nyaranta nyolcezren dolgoznak a Balaton déli partián.
