Magyar Hiradó, 1974. július-december (66. évfolyam, 27-52. szám)

1974-10-03 / 40. szám

16. oldal MAGYAR TÁJAK: A Hortobágy rejtett szépsége DEBRECEN, Hajdu-Bihar megye — “Azt hiszem, hogy­ha ide, a Hortobágyra egy vá­rost építenének, ott senki nem dolgoznék, soha: minden em­ber az ablakába ülne s a déli­bábot nézné egész nap.” Jókai Mór a Magyarhon szépség cimü könyvében irta ezeket a sorokat a Hortobágy­­ról, amelyről ma is,, mint ré­gen, ellentétes vélemények hangzanak. Unalmas, sivár, lehangoló — mondják egye­sek. Fenségesen szép — vall­ják mások. Milyen hát a Hortobágy? A Hortobágy mai képe kö­rülbelül 50 évvel ezelőtt, a Tisza szabályozása után ala­kult ki. Annakelőtte hatalmas ligeterdők, a mélyebb terüle­ten mocsarak borították a vi­déket. A fákat pusztították az emberek, a földet évről év­re terméketlenné mosta a Tisza. Szabályozása után for­málódott az a Hortobágy, amellyel már Petőfi is talál­kozott: a száraz, végtelenbe futó pusztaság. —A pusztán már régen vá­rosok, gyárak épületek volna, ha a talaj itt nem lenne tele szikkel, amelyről köztudott, hogy nem engedi át a vizet. Egy-egy kiadósabb eső után ma is megindul az ember lá­ba alatt a föld. Egyetlen le­hetőség volt a terület felhasz­nálására — az állattartás. Hosszú évtizedek óta lovak, szarvasmarhák, juhok legel­nék. a pusztán, aminek ered­ményeképpen kialakult az a tömött rövid fü, amely jel­lemzi a Hortobágyot. A nemzeti park megalaku­lásakor felmerült a gondolat, szüntessék meg az állattar­tást. Csakhogy akkor rövid időn belül megszűnne a pusz­ta is! A fü ritkulna, magasra nőne, közöttük megteleped­nének gyomnövények — meg­változna a táj. Szükség van tehát az állattartásra. Ez egyébként a Hortobágy olyan különlegessége, amellyel valóban egyedül áll a világon. A nemzeti parkokra vala­mennyi országban az a jellem­ző, hogy ott a természetet érintetlenül, ősállapotában ikell hagyni. Ezzel szemben a Hortobágy Nemzeti Park jellege egyedül úgy őrizhető meg, ha területén folyamatos mezőgazdasági gazdálkodás folyik. Bonyolult élettani ösz­­szefüggések sora alakította ki a táj mai egységét, amelyek ismerete nélkül lehetetlen a megőrzés, illetve a továbbfej­lesztés. Vannak mohafajták, me­lyek száraz, szikes talajon élnek. Ám a Hortobágyon nemcsak szikes, hanem jobb minőségű löszös területek is vannak. Ezeken egész éven át különféle mohafajták találha-Hatásos gyógyszer máriatövisből BUDAPEST — Jelentősmegállitja a májbetegség el­­felfedezés: a Gyógynövény- hatalmasodását és segíti a kutató Intézetben, hároméves szervezetet a betegságtől nem munka után, a vadontermő máriatövisből — népies ne­vén boldogasszonytövisből, illetve tarkabogáncsból — so­kat ígérő gyógyszert készi­­tettek. A népi gyógyászatban év­ezredek óta használják a nö­vény magjának főzetét, máj- és epebántalmak ellen; ez in­dította el a hazai kutatásokat. A laboratóriumi és állatkí­sérletek sikerrel jártak: a máriatövisből készült gyógy­szer alkalmasnak bizonyult a májzsugorodás és a fertőző májgyulladás gyógyítására. Az is bizonyos már, hogy a készítmény nem károsítja az emberi szervezetet. Ezért a Máriatövis-fotója károsodott, élő szaporításában. máj sejtek A hatóanya nemzetközi növényből az Intézetben tiz szabadalmaztatása is megtör­­hektárnyit termesztettek, s tént.. (A kölni Madaus gyógy­­a debreceni Biogál Gyógyszer- szergyár ugyancsak máriatö­­árugyárban az idén megkezd- visből nyerte három éve a ték a hatóanyagából készült Legalon-tablettákat, a ma­tabletták klinikai kísérleti gyár kutatóknak azonban si­­célokra történő gyártáséi Az került elkülöníteni a szer fc­­első klinikai eredményekből összetevőjét, s igy a kívánt kiderült, hogy a gyógyszer dózis tisztán adagolható.) U. tók. A Hortobágy legszebb jellegzetessége mozaikos ösz­­szetételéből adódik. Sik terü­letek átmenet nélkül válta­koznak nádas tavakkal, sóvi­rágok mellett illatos élővirá­­gck pompáznak. A növények két véglet közt élnek: ha esik az eső, vízben, a száraz idő­ben pedig a sziken kell gyö­keret ereszteniük. Meg kell küzdeniük létükért, tán azért olyan rendkívül szépek. Szabó László természet­­védelmi felügyelő négy éve a puszta őre. Földrajz-biológia szakos tanár volt, nyugdíja­zása után került a Hortobágy­ra, részt vett a nemzeti park előkészítő munkálataiban. Ta­nári-emberi hitvallása hozta a hegyek közül, Eger kör­nyékéről a pusztára: — Sok év alatt rájöttem arra, hogy nagyszerű érzés olyan tájakat megszerettetni az emberekkel, amelyek sze­gényesnek látszanak. Felüle­tes szemlélőnek az Alföld mindenképpen az. Gyakran tettem gyerekekkel kirándu­lást a hortobágyi pusztára. Megmutattam a szabad szem­mel alig látható élőlényeket, szebbnél szebb pillangókat, erős illatú növényeket, és mi­után látták mindezt, kértem, maradjanak három percig csendben. A zizegő csend amely elbirotott ilyenkor, élet­re szóló élmény maradt a gye­rekek számára — úgy láttam tekintetükből. A puszta vég­telenje talán az asztronau­ták élményéhez hasonló; a kozmikus csendről, szépség­ről ők is csak elragadtatásául tudnak szólni. Szabó Lászlóval kimentünk Nagyiván határába. És úgy jártam, mint az egykori, tá­voli vidékről vetődött tetőfe­dő legény, aki a forró napsü­tésben csillogó szemekkel fe­dezte fel a távolban fénylő­remegő tavat. Szólt a gazdá­nak, elmegy egyet mártózni a vízben. Lett is nagy mulat­ság a tanyán; a kacaj ma is felderiti az arcokat, ha szóba kerül a legény, aki elindult fürdeni^— a délibábban. Mert felhőtlen napokon, valóban tenger veszi körül a pusztát. Hívogat a habos, fe­hér víztükör, amely fölött városok árnyéka remeg. Ne­héz elhinni, hogy csak játé­kos délibáb a látvány. Hogy egyszerű fizikai törvény a magyarázat: az átforrósodott föld felett a levegőrétegen megtörik a napsugár, s a visszaverődő fény szeszélye varázsolja a szemhatárra a tengert, nyújtja magasra a földhöz lapuló házakat. A hortobágyi gulyás ta­vaszidőben, két-három hétig is cserélgeti a jószágokra ag­gatott kolompot. A lusta, ne­héz járásúra a mélyen zengőt, a virgoncra a csillingelőt, amig tetszésére nem szól a “zenekar”. Mikor hallja fülnek tetsző dallamnak a kolompszót? A puszta titka. Amelyről még oly keveset tudunk. László Ilona Palóc-nap Nógrádban KISTERE'NYE — Ötven­két együttes részvételével több mint 1300 népi táncossal, szólitsával rendezték meg Nógrád és Heves megye első közös rendezésű palócnapját Kisterenyén. Az együttesek népviseletbe öltözött résztvevőinek felvo­nulását a diszemelvényről a két megye vezetői köszöntöt­ték. A felvonulás után a kis­­terenyei näpkertben felállí­tott szabadtéri színpadon dísz­bemutatót tartottak. A nap folyamán megnyílt idősebb Szabó István Kossuth-dijas szobrászművésznek a palócok életét, munkáját bemutató ki­állítása. A művelődési házban palócszoba várta ^ látogató­kat, s itt került sor a Házi­ipari Szövetkezet palóc táj­egységek népművészetét be­mutató kiállítására. Vendéglátás Borsod megyében MISKOLC — Nyolcadik al­kalommal bonyolítják le Bor­sod megye több mint harminc településéin a Vendégül lát Borsod rendezvénysorozatát. Indításként külföldi ven­dégszakácsok részvételével Miskolcon nagyszabású cuk­rászati és hidegkonyhai be­mutatót rendeznek, s meg­nyitják az import élelmisze­rek kiállítását, valamint a Borsodi Vendéglátóipari Vál­lalat házi múzeumát. Miskolcon, a belvárosban megnyitják az Aranycsillag­­sörözöt, a Miskloci Vendég­látóipari Vállalat és a Bocsi Sörgyár közös vendéglőjét. Mezőkövesden rendezik meg a matyó lakodalmast. A ma­tyó muzeum udvarán népvi­seletbe öltözött csoport mu­tatja be a hagyományos lag­­zit. Ezt követően az eredeti matyó ételekből összeállított vacsorát a vendégek és a sze­replők együtt fogyasztják el. Sátoraljaújhelyen a Bod­rogköz hagyományos haléte­leit — káDOsztás csuka, gom­bás harcsa stb. — szolgálják fel a vendégeknek. Aggtele­ken az idén is megrendezik a hagyományos ökörsütést. Bethlen Gábor levele PÉCS — Bethlen Gábor fe­jedelem 1625-ben kelt levele került elő a Pécsi Levéltárban, Sándor László levéltáros ta­lálta meg a kitűnő állapotban levő levelet. A nagy értékű dokumentum bepillantást nyújt Bethlen diplomáciai te­vékenységébe, hirt ad a kons­tantinápolyi állandó magyar követség felállításáról. A fejedelem pecsétjével el­látott levél Brassó város pol­gármesterének szól és egy Törökországba küldött érté­kes szállítmányról intézkedik. Maga a levél — huszonöt sor-/ nyi irás — a kancellárián ké­szült, ehhez csatlakozik Beth­len Gábor saját kezű post­­scriptuma, Gabriel, azaz Gá-^ bár névaláírással. Ae fejede­lem közli a brassóiakkal, hogy “becsületes hívünket, Nagy- Megyeri Keresztessy Pált az fényes portára bocsá­tottuk az ország adójával és húsz mázsa kénesővel, mely kénesőknek árát Erdély há­zának építésére rendeltük.” A kéneső az Erdélyben bányá­szott higany volt, amely igen nagy értéket képviselt. Bethlen Gábor levele poli­tikai vonatkozásain túlmenő­en gazdaságtörténeti szem­pontból is érdekes doku­mentumnak számit. Adalékot nyújt a három és fél évszá­zaddal ezelőtti gazdasági hely­zethez, az erdélyi fejedelem­ségnek Törökországgal foly­tatott kereskedelméhez. Nemzetiségi élet Baranyában PÉCS — A Baranya me­gyei Tanács. nemzetiségi bi­zottsága megvizsgálta: ho­gyan élnek a megye területén lakó németek és délszlávok. Hozzávetőlegesen 80,000 né­met, 30,000 szerb-horvát anya­nyelvű lakos él itt, általában vegyesen a magyarokkal. Túl­nyomó részük a mezőgazda­ságban dolgozik. Erő­sen ragaszkodnak a szövet­kezethez, s ennek tulajdonít­ható, hogy a nemzetiségi te­/ lepülésekröl keyés az elván­dorlás. A megvizsgált nemze­tiségi szövetkezetekben 20-40 százalékkal magasabb a ter­melési érték, mint a megyei átlag. A személyes jövedelem is emelkedett, gondot okoz vi­szont a foglalkoztatottság, ki­­\ altképpen az idősebbek és a r.ők körében. A német és a délszláv tele­püléseken a közművelődési munka legfontosabb feladata az anyanyelvi kultúra fejlesz­tése. JUir'- • !

Next

/
Thumbnails
Contents