Magyar Hiradó, 1974. július-december (66. évfolyam, 27-52. szám)
1974-10-03 / 40. szám
16. oldal MAGYAR TÁJAK: A Hortobágy rejtett szépsége DEBRECEN, Hajdu-Bihar megye — “Azt hiszem, hogyha ide, a Hortobágyra egy várost építenének, ott senki nem dolgoznék, soha: minden ember az ablakába ülne s a délibábot nézné egész nap.” Jókai Mór a Magyarhon szépség cimü könyvében irta ezeket a sorokat a Hortobágyról, amelyről ma is,, mint régen, ellentétes vélemények hangzanak. Unalmas, sivár, lehangoló — mondják egyesek. Fenségesen szép — vallják mások. Milyen hát a Hortobágy? A Hortobágy mai képe körülbelül 50 évvel ezelőtt, a Tisza szabályozása után alakult ki. Annakelőtte hatalmas ligeterdők, a mélyebb területen mocsarak borították a vidéket. A fákat pusztították az emberek, a földet évről évre terméketlenné mosta a Tisza. Szabályozása után formálódott az a Hortobágy, amellyel már Petőfi is találkozott: a száraz, végtelenbe futó pusztaság. —A pusztán már régen városok, gyárak épületek volna, ha a talaj itt nem lenne tele szikkel, amelyről köztudott, hogy nem engedi át a vizet. Egy-egy kiadósabb eső után ma is megindul az ember lába alatt a föld. Egyetlen lehetőség volt a terület felhasználására — az állattartás. Hosszú évtizedek óta lovak, szarvasmarhák, juhok legelnék. a pusztán, aminek eredményeképpen kialakult az a tömött rövid fü, amely jellemzi a Hortobágyot. A nemzeti park megalakulásakor felmerült a gondolat, szüntessék meg az állattartást. Csakhogy akkor rövid időn belül megszűnne a puszta is! A fü ritkulna, magasra nőne, közöttük megtelepednének gyomnövények — megváltozna a táj. Szükség van tehát az állattartásra. Ez egyébként a Hortobágy olyan különlegessége, amellyel valóban egyedül áll a világon. A nemzeti parkokra valamennyi országban az a jellemző, hogy ott a természetet érintetlenül, ősállapotában ikell hagyni. Ezzel szemben a Hortobágy Nemzeti Park jellege egyedül úgy őrizhető meg, ha területén folyamatos mezőgazdasági gazdálkodás folyik. Bonyolult élettani öszszefüggések sora alakította ki a táj mai egységét, amelyek ismerete nélkül lehetetlen a megőrzés, illetve a továbbfejlesztés. Vannak mohafajták, melyek száraz, szikes talajon élnek. Ám a Hortobágyon nemcsak szikes, hanem jobb minőségű löszös területek is vannak. Ezeken egész éven át különféle mohafajták találha-Hatásos gyógyszer máriatövisből BUDAPEST — Jelentősmegállitja a májbetegség elfelfedezés: a Gyógynövény- hatalmasodását és segíti a kutató Intézetben, hároméves szervezetet a betegságtől nem munka után, a vadontermő máriatövisből — népies nevén boldogasszonytövisből, illetve tarkabogáncsból — sokat ígérő gyógyszert készitettek. A népi gyógyászatban évezredek óta használják a növény magjának főzetét, máj- és epebántalmak ellen; ez indította el a hazai kutatásokat. A laboratóriumi és állatkísérletek sikerrel jártak: a máriatövisből készült gyógyszer alkalmasnak bizonyult a májzsugorodás és a fertőző májgyulladás gyógyítására. Az is bizonyos már, hogy a készítmény nem károsítja az emberi szervezetet. Ezért a Máriatövis-fotója károsodott, élő szaporításában. máj sejtek A hatóanya nemzetközi növényből az Intézetben tiz szabadalmaztatása is megtörhektárnyit termesztettek, s tént.. (A kölni Madaus gyógya debreceni Biogál Gyógyszer- szergyár ugyancsak máriatöárugyárban az idén megkezd- visből nyerte három éve a ték a hatóanyagából készült Legalon-tablettákat, a matabletták klinikai kísérleti gyár kutatóknak azonban sicélokra történő gyártáséi Az került elkülöníteni a szer fcelső klinikai eredményekből összetevőjét, s igy a kívánt kiderült, hogy a gyógyszer dózis tisztán adagolható.) U. tók. A Hortobágy legszebb jellegzetessége mozaikos öszszetételéből adódik. Sik területek átmenet nélkül váltakoznak nádas tavakkal, sóvirágok mellett illatos élővirágck pompáznak. A növények két véglet közt élnek: ha esik az eső, vízben, a száraz időben pedig a sziken kell gyökeret ereszteniük. Meg kell küzdeniük létükért, tán azért olyan rendkívül szépek. Szabó László természetvédelmi felügyelő négy éve a puszta őre. Földrajz-biológia szakos tanár volt, nyugdíjazása után került a Hortobágyra, részt vett a nemzeti park előkészítő munkálataiban. Tanári-emberi hitvallása hozta a hegyek közül, Eger környékéről a pusztára: — Sok év alatt rájöttem arra, hogy nagyszerű érzés olyan tájakat megszerettetni az emberekkel, amelyek szegényesnek látszanak. Felületes szemlélőnek az Alföld mindenképpen az. Gyakran tettem gyerekekkel kirándulást a hortobágyi pusztára. Megmutattam a szabad szemmel alig látható élőlényeket, szebbnél szebb pillangókat, erős illatú növényeket, és miután látták mindezt, kértem, maradjanak három percig csendben. A zizegő csend amely elbirotott ilyenkor, életre szóló élmény maradt a gyerekek számára — úgy láttam tekintetükből. A puszta végtelenje talán az asztronauták élményéhez hasonló; a kozmikus csendről, szépségről ők is csak elragadtatásául tudnak szólni. Szabó Lászlóval kimentünk Nagyiván határába. És úgy jártam, mint az egykori, távoli vidékről vetődött tetőfedő legény, aki a forró napsütésben csillogó szemekkel fedezte fel a távolban fénylőremegő tavat. Szólt a gazdának, elmegy egyet mártózni a vízben. Lett is nagy mulatság a tanyán; a kacaj ma is felderiti az arcokat, ha szóba kerül a legény, aki elindult fürdeni^— a délibábban. Mert felhőtlen napokon, valóban tenger veszi körül a pusztát. Hívogat a habos, fehér víztükör, amely fölött városok árnyéka remeg. Nehéz elhinni, hogy csak játékos délibáb a látvány. Hogy egyszerű fizikai törvény a magyarázat: az átforrósodott föld felett a levegőrétegen megtörik a napsugár, s a visszaverődő fény szeszélye varázsolja a szemhatárra a tengert, nyújtja magasra a földhöz lapuló házakat. A hortobágyi gulyás tavaszidőben, két-három hétig is cserélgeti a jószágokra aggatott kolompot. A lusta, nehéz járásúra a mélyen zengőt, a virgoncra a csillingelőt, amig tetszésére nem szól a “zenekar”. Mikor hallja fülnek tetsző dallamnak a kolompszót? A puszta titka. Amelyről még oly keveset tudunk. László Ilona Palóc-nap Nógrádban KISTERE'NYE — Ötvenkét együttes részvételével több mint 1300 népi táncossal, szólitsával rendezték meg Nógrád és Heves megye első közös rendezésű palócnapját Kisterenyén. Az együttesek népviseletbe öltözött résztvevőinek felvonulását a diszemelvényről a két megye vezetői köszöntötték. A felvonulás után a kisterenyei näpkertben felállított szabadtéri színpadon díszbemutatót tartottak. A nap folyamán megnyílt idősebb Szabó István Kossuth-dijas szobrászművésznek a palócok életét, munkáját bemutató kiállítása. A művelődési házban palócszoba várta ^ látogatókat, s itt került sor a Háziipari Szövetkezet palóc tájegységek népművészetét bemutató kiállítására. Vendéglátás Borsod megyében MISKOLC — Nyolcadik alkalommal bonyolítják le Borsod megye több mint harminc településéin a Vendégül lát Borsod rendezvénysorozatát. Indításként külföldi vendégszakácsok részvételével Miskolcon nagyszabású cukrászati és hidegkonyhai bemutatót rendeznek, s megnyitják az import élelmiszerek kiállítását, valamint a Borsodi Vendéglátóipari Vállalat házi múzeumát. Miskolcon, a belvárosban megnyitják az Aranycsillagsörözöt, a Miskloci Vendéglátóipari Vállalat és a Bocsi Sörgyár közös vendéglőjét. Mezőkövesden rendezik meg a matyó lakodalmast. A matyó muzeum udvarán népviseletbe öltözött csoport mutatja be a hagyományos lagzit. Ezt követően az eredeti matyó ételekből összeállított vacsorát a vendégek és a szereplők együtt fogyasztják el. Sátoraljaújhelyen a Bodrogköz hagyományos halételeit — káDOsztás csuka, gombás harcsa stb. — szolgálják fel a vendégeknek. Aggteleken az idén is megrendezik a hagyományos ökörsütést. Bethlen Gábor levele PÉCS — Bethlen Gábor fejedelem 1625-ben kelt levele került elő a Pécsi Levéltárban, Sándor László levéltáros találta meg a kitűnő állapotban levő levelet. A nagy értékű dokumentum bepillantást nyújt Bethlen diplomáciai tevékenységébe, hirt ad a konstantinápolyi állandó magyar követség felállításáról. A fejedelem pecsétjével ellátott levél Brassó város polgármesterének szól és egy Törökországba küldött értékes szállítmányról intézkedik. Maga a levél — huszonöt sor-/ nyi irás — a kancellárián készült, ehhez csatlakozik Bethlen Gábor saját kezű postscriptuma, Gabriel, azaz Gá-^ bár névaláírással. Ae fejedelem közli a brassóiakkal, hogy “becsületes hívünket, Nagy- Megyeri Keresztessy Pált az fényes portára bocsátottuk az ország adójával és húsz mázsa kénesővel, mely kénesőknek árát Erdély házának építésére rendeltük.” A kéneső az Erdélyben bányászott higany volt, amely igen nagy értéket képviselt. Bethlen Gábor levele politikai vonatkozásain túlmenően gazdaságtörténeti szempontból is érdekes dokumentumnak számit. Adalékot nyújt a három és fél évszázaddal ezelőtti gazdasági helyzethez, az erdélyi fejedelemségnek Törökországgal folytatott kereskedelméhez. Nemzetiségi élet Baranyában PÉCS — A Baranya megyei Tanács. nemzetiségi bizottsága megvizsgálta: hogyan élnek a megye területén lakó németek és délszlávok. Hozzávetőlegesen 80,000 német, 30,000 szerb-horvát anyanyelvű lakos él itt, általában vegyesen a magyarokkal. Túlnyomó részük a mezőgazdaságban dolgozik. Erősen ragaszkodnak a szövetkezethez, s ennek tulajdonítható, hogy a nemzetiségi te/ lepülésekröl keyés az elvándorlás. A megvizsgált nemzetiségi szövetkezetekben 20-40 százalékkal magasabb a termelési érték, mint a megyei átlag. A személyes jövedelem is emelkedett, gondot okoz viszont a foglalkoztatottság, ki\ altképpen az idősebbek és a r.ők körében. A német és a délszláv településeken a közművelődési munka legfontosabb feladata az anyanyelvi kultúra fejlesztése. JUir'- • !
