Magyar Hiradó, 1974. július-december (66. évfolyam, 27-52. szám)
1974-08-29 / 35. szám
9. oldal RÉMDRÁMA BUDÁN, KEZTYÜK BERLINBŐL NŐK A TRÓNON Irta: SÁGI PÁL Nem mernék fogadni, hogy mire ezt az írást kinyomtatják és az olvasó elé kerül, még mindig Senora Isabel Peron lesz a buenosairesi Fehér Ház azaz helyesen a Rózsaszín Ház, a Casada Rosada főnöke vagyis Argentina első női elnöke. A hadsereg főparancsnoka törvényesnek ismerte el az elnökségét és megígérte neki a katonaság támogatását. Eleget jártam azonban Argentínában ahhoz, hogy tapasztaljam: tábornok gondolkodik és politizál egyformán. Valamelyiknek eszébe juthat, hogy kirendel egy jókora csapatot és elkergeti vele az elnöknőt, mintha soha ott nem lett volna. A férjét Peront is igy kergette el 18 évvel ezelőtt Aramburu vezérőrnagy. Ki tudja nem akad-e most a tábornokok között egy, akinek eszébe jut: demokrácia ide, demokrácia oda, mégse legyen főnöknő a Casa SÁGI PÁL nem minden Rosadaban egy madridi ex-táncosnő. Erre ugyanis még nem volt példa. Aminthogy a királyságok világában általában nők kevesen jutottak trónra. Kevésből lett uralkodónő. Ehhez azonban szemmel kell tartani a nyelvtani szabályt: királyné a király felesége, királynő, akié a trón és a maga jogán uralkodik. A történelemben elég sűrűn megesett, hogy a háttérből az erős királyné irányította a gyenge vagy tehetségtelen vagy szerelmes királyt, vagy a király halála után kormányozta a trónrajutott fiatal királyt. Ezek azonban csak királynék voltak, nem királynők. De azért ma, a megcsappant számú királyságok idején is 26-ból 3 trónon nő ül. Angliában II. Erzsébet, Dániában Margarite. Hollandiában pedig már háromgenerációs hagyomány a királynő. Vilma királynőért rajongtak a magyarok. Az első világháború után neki köszönhettük, hogy a hollandok sokezer éhező gyermeket élelmeztek vagy vittek Hollandiába családokhoz, feltáplálni. Budapesten szép fasor, a Vilma királynő ut őrizte az emlékét amig most az uj világban megváltoztatták a nevét. Vilmát Julianna követte, utána is nő következik: Beatrix trónörökösnőre vár az uralkodás gondja. Néhány hires vagy talán hírhedt királynő emékét idézi ez az irás. A magyar trónon kétszer ült aktív királynő. Az elsőnek a története beillene a Shakespeare-királydrámák sorozatába. Nagy Lajos királyunk halála után 12 éves lánya Mária következett a trónon. A kislány helyett Erzsébet özvegy királyné, Kotromanics István bosnyák király lánya kormányozott. Erzsébet hatalomra vágyó, szép nő volt, de már a férje életében is sokat pletykáltak magánéletéről. Lajos halála után nyílt titokká vált, hogy Gara Miklós nádor a szeretője és voltaképpen Gara és a pártja kormányozza az országot. Ez a főurak egy részének nem tetszett. Azzal sem voltak megelégedve, hogy kislány ül Nagy Lajos trónján. A délvidékiek pedig a Horváthi-család tagjaival, köztük egy püspökkel az élükön le akarták taszítani a trónról Máriát. Be is hívták az országba a jelöltjüket, a nápolyi Anjou dinasztia akkori fejét Károlyt, aki Kis Károly néven volt ismeretes. Máriát közben az anyja féijhezadta Luxemburgi Zsigmond herceghez. Zsigmond azonban jóformán nem is volt Magyarországon,_ külföldön bolyongott. Kis Károly az ellentábor hívására bejött Magyarországra. Párthívei Székes-„ fehérvárott megkoronázták és Budára kisérték. Budán egyszerre két király ült. Mária és Kis Károly. A kettős uralom csak 39 napig tartott. Erzsébet üzent Kis Károlynak, hogy jöjjön át Mária tróntermébe, a királynő levelet akar átadni neki. Károly gyanútlanul átment. Mikor belépett, Mária egyik hive Forgách Balázs karddal széthasította a fejét. Jutalmul Gyimes és Gács várát kapta ajándékba. Károly szörnyű sebe ellenére még élt egy ideig. Mária és Erzsébet, hogy siettessék halálát, nagy adag mérget adtak be neki. Ez használt és az ellenkirály eltűnt a szintérről. Párthívei azonban nyílt lázadásban törtek ki, az ország déli része anarchiába fulladt. Mária királynő az anyjával elindult a Délvidékre lecsillapítani a lázadást. Útközben a felkelők megtámadták a menetet és az egész kíséretüket lemészárolták. Gara Miklós hátát a királyi hintónak vetve bátran védte őket, de cselfogással földrerántották, lemetszették a fejét és a véres fejet bedobták a hintóba a két nő lába elé. Mária az anyjával együtt a felkelők fogságába került. Novigrádba vitték és bebörtönözték őket. Ott Erzsébetet Mária szemeláttára puszta kézzel megfojtotta a hóhér. Luxemburgi Zsigmond végre politikai, diplomáciai tárgyalásokkal és fegyveres tüntetéssel kiszabadította a fogságból a feleségét. Erre magyar társkirállyá koronázták. Formailag társuralkodóként szerepelt, valójában azonban egyedül uralkodott. Mária csak azt kötötte ki magának, hogy mint társkirály, ő Ítélkezhessen a felkelő főurak fölött. Megbékélés helyett irgalmat(Folyt. a 14. oldalon) IRGALOM! Hiányod léte megfeszül agyamban Fejemre hull a néma vád Ha nem vagy itt velem csak gondolatban Kínlódva tépi önmagát Meghalni bi^jtogat magányos létem Elárulván a holnapot Behorpad lassan nagyszerű reményem Feledve amit eldobott Arcomba száll a tegnapi merészség Fölidézi a csókodat Nélküled már csak annyit ér a szépség Akár az árvult gondolat Nélküled már csak annyit ér a szépség Hogy kimondani sem tudom Iszonyú súlya lett veled a jónak Szeretlek most is Irgalom! Boór András FECSEGŐKNEK: KÖZHELYEK ÉS KÖZMONDÁSOK ÉRTELMEZÉSE A addig jár a korsó a kútra, mig — maga esik bele aki másnak vermet ás, az sirásó amit ígérek, azt mindig megtartom — magamnak E enni vagy nem enni, ez itt a kérdés ép testben épp hogy élek esküszöm az életedre G gondolkozom, tehát vagyok H ha valaki megdob kővel, taposd ki a belét I ittvan az eb elhantolva J jobb késön, mint korán jobb ma egy veréb, mint holnap egy se jóból is megárt a kevés jó bornak is kell a cégér jó pap holtig felejt K evés közben jön meg az étvágy ki-ki a maga szerencséjének elrontója ki koránkell, álmos L lassan, de bizonytalanul lázas semmittevés M mindenhol jó, de legjobb sehol minden kezdet nehéz, de még nehezebb a folytatás munka helyett édes a pihenés a munka nemesit, de nincs szükség nemesekre N nemlátja az erdőtől a fát nincs többé kopasz fej, csak tarkóig érő homlok Ö összeköti a kellemest a haszontalannal összeköti a kellemetlent a haszontalannal T tanulj tinó, úgysem lesz belőled senki te sem vagy jobb a Deákné selyménél tiz évet adnék az életedből többet ésszel, mint ész nélkül több is veszett Mohácsnál, de én hálisten nem voltam ott V vak tyuk is talál férjet I
