Magyar Hiradó, 1974. július-december (66. évfolyam, 27-52. szám)
1974-08-08 / 32. szám
10. oldal Telefon titkok, titkos telefonok Irta: SÁGI PÁL Watergate óta annyit beszélnek és írnak a telefonról, mint még soha. Az egyik telefonvállalatot azért piszkálják, hogy hivatalos amerikai szervek bevonásával akar beavatkozni Chile belügyeibe. Van telefonvállalat, amelyiket azzal vádolják, hogy szabálytalanul ■százezreket adott Nixon elnök választási kampányára. Aztán menynyi szó esik a megszámlálhatatlanul sok vizsgálóbizottságban, bíróságokon, televízióban, rádióban az állítólag vagy valóban lehallgatott telefonbeszélgetésekről, még a kedvenc dr. Kissingert is valami ilyesfélével gyanúsították. A társadalmi újítások témaköréből sem maradt ki a telefon: a szeksz-egyenlőség elve alapján már 7 ezer férfit alkalmaztak telefonkezelőnek holott ez a pálya eddig jóformán csak nők előtt állt nyitva. A dol- Winflációba is belekeveredett a telefon, megdrágult az előfizetés és éppen most zajlik a tiltakozás a new yorki telefontársaság újabb burkolt drágitási terve ellen. Politika, jog,'Társadalom, közgazdaság: ennyi telefontéma mellett lassacskán majdnem meg is feledkeztem arról, hogy a telefon legfőbb rendeltetése mégis csak az, hogy beszélni lehet rajta. Rájöttem, hogy az egész világ a szomszédom. Nem kell kiabálnom, úgyis hallják a hangomat: az amerikai telefon a világ minden tájával összeköt. Azaz mégiscsak van valami kicsike kivétel: a Cayman Szigetek és a Falklan másnéven Malvin Szigetek, erre a két helyre nem kapcsolnak. Jó, a Falkland Szigetek még csak hagyján, igazán nincs beszélnivalóm a falklandiakkal. Hacsak azt nem akarom megkérdezni valamelyiktől, hogy angolpárti vagy argentinpárti. A szigetcsoport ugyanis Argentina déli csücske táján terül el, nem messzire az Antarktisztól. Az angolok uralkodnak rajta. Argentina viszont a magáénak tartja és emiatt évtizedek óta folyik köztük a csendes marakodás. Politikába nem ártom bele magamat, de Cayman az más! A három sziget, mégpedig a Nagy Cayman, a Kis Cayman és a Brack Cayman a Karibi tengerben fekszik, Kuba és Jamaica között. Angol koronagyarmat. Összesen 9300 lakosa van, ebből a Kis Caymanra mindössze 2 tucat jut, nem tévedés kérem, 24 lakosa van a szigetnek. A Caymanok egyik „főterméke” egyfajta speciális kis teknősbéka. Nomármost kérem, ha nekem kedvem támad rá, miért ne rendeljek magamnak egy ilyen speciális kis teknösbékát mondjuk Brack Caymanról telefonon. Az amerikai telefontársaság hibás. Tanácsolom is a washingtoni külügyminisztériumnak, hogy nézzen utána, teremtse meg a telefon kapcsolatokat a caymanokkal, mielőtt diplomáciai bonyodalom lesz belőle.. A caymanok ugyanis megunták az angol uralmat. Már panaszt is tettek az Egyesült Nemzeteknél és önállóságot követelnek. Manapság amikor az uj államok úgy szaporodnak, mint eső utána a gomba és még a 6500 lakosú Nauru sziget is önállósította magát, egykettőre uj ország lehet a három Caymanból, kitűzi a zászlaját New Yorkban az East River partján álló, kacsalábon forgó üvegpalota elé, bevonul az Egyesült Nemzetekbe és a delegátusa jól odamondogat az amerikai imperializmusnak, hogy a telefonhiánnyal miként akaija aláásni a demokratikus, haladó Cayman létét. Talán még a Biztonsági Tanácsot is összehivatja. Amerika régi ellenségei Amerika uj barátaival például a Szovjetunióval és Népi Kínával persze Amerika ellen szavaznak és akkor aztán kapkodhat majd a fejéhez Mr. Kissinger. No, de hagyjuk a politikát. A telefontársaságot sem szurkálom tovább sőt büszke vagyok arra, hogy Amerika vezet a telefon terén. Az egész világon 255 millió telefon van, majdnem a fele, 124 millió észak-Amerikában. Európában csak 83 millió, Afrikában 3.1 millió, Ázsiában 31 millió, Óceániában 5.5 millió. Közép-Amerika és D31-Amerika együttesen éri el a 7.8 milliót. A lakosság számát és telefonját összevetve is az Egyesült Államok áll az élen, itt minden 100 emberre 50 telefon jut. De ha nem iparkodunk, lehet, felhivni. gatja Amerikát. A kontinensen pár esztendő alatt 20 millióval emelkedett az állomások száma. Ugyanabban az időben Ázsia is jóval előbbre jutott, 10 millióval több a készüléke mint néhány évvel ezelőtt. Európa és Ázsia is az iparosodásnak köszönheti előrejutását a telefonversenyben: Hong-Kong, Japán, különösen Tokió. Az amerikai városok versenyében New York egyelőre még verhetetlennek látszik 5.8 millió telefonjával. Igaz, hogy a kevesebb lakosságú Los Angeles erősen szorongatja a maga 4.8 milliójával vagyis New York már csak összesen 1 millióval vezet és ha nem ügyel, Los Angeles egykettőre utoléri sőt elhagyja egy fejhosszal. A new yorkiak szeretnek telefonálni. Legalábbis másokat felhivni. De ugylátszik azt már kevésbé szeretik, ha őket hívják. Félmillió előfizető titkos állomást tart, nem engedi kinyomtatni a nevét és a számát a telefonkönyvbe. A titkos nyilvántartásért külön tarifát EGY SZELÍD DIKTÁTOR HALÁLA A hűbériség utolsó bástyájának, a brit szférába tartozó, de I. Erzsébettől önkormányzatot kapott Sark-szigetnek 21-ik uralkodónője, Lady Sibyl Hathaway, „La Seigneurie”, ahogyan alattvalói nevezték: 90 esztendős korában meghalt. Jóindulatú diktátorasszony volt, de hogy diktátor, az iránt semmi kétség, kimondott szava parancsnak számított, akarata törvénynek. A parányi sziget, amely öt kilométer hosszú és két és félkilométer széles — része az angol Csatornán lévő Channel-szigetcsoportnak, utolsó maradványa a normann nagy hercegségnek s a hódítás kora óta tartozik az angol korona fennhatósága alá. Ahhoz, hogy a járatlan eligazodjék egy ilyen szigetnek jogi státuszában, többszáz esztendőt kell visszalapoznia a krónikákban és história-könyvekben, de még akkor sem érti meg oly biztonsággal, ahogyan az angolok érzik. A szigeteknek parlamentjaik vannak, önkormányzatuk, Jersey és Guernsey kormányzóit az angol uralkodó nevezi ki, amikor azonban I. Erzsébet uralkodásának idején Helier de Carteret fölkerekedett Jersey néhányszáz lakosával és áthajózott a kis Sark-szigetre, hogy ott alkosson uj települést — Erzsébet kiváltságlevéllel ajándékozta meg és szuverénitással. Az angol uralkodó sem avatkozik a kis sziget ügyeibe — a kiváltságlevél változatlanul érvényes. Lady Sybil 1927-ben, atyjának, William Collings-nak halála után lett Sark-sziget hűbér-aszszonya. 570 alattvalójának életkörülményei biztos kézzel és jól átgondolt tervszerűséggel kormányozta. Amikor egyszer megkérdezték tőle, hogy diktátornak tekinti-e önmagát, nevetett: — Annak vélnek, de tévesen. Leüttethetem-e az engedetlenek fejét? Nem, az biztos, hogy halálra senkit sem Ítélhetett, de oka sem lett volna rá. A szigeten ismeretlen a bűnözés, a két tagból álló rendőrségnek semmi dolga, a kis épület egyetlen cellájának emberemlékezet óta nem volt lakója. Egyebekben azonban Lady Sybil naSÁGI PÁL számítanak nekik, ez azonban nem sokat használ, egyre több a titkos állomás. Mi a titka ennek? Az mégcsak érthető, hogy neves politikusok, hires sztárok és egyéb nagyságok nem akarják, hogy boldogboldogtalan hívogassa és zavarja őket. New Yorkban azonban nincs félmillió VIP, nincs félmillió Very Important Person, félmillió fontos személyiség. Senkit sem akarok megsérteni, de legtöbben csak sznobságból csinálják: ha a fontos személyiségeknek titkos számuk van, miért ne legyen nekik is. Ettől ugyan még nem lesz belőlük fontos személyiség, de ők maguk előkelő dolognak tartják, ha valakinek azt mondhatják: „titkos állomásom van, neked azonban megmondom a számot”. A telefon őskorában, valaha, ha a new yorki ember telefonálni akart, felvette a kagylót, megforgatta a kurblit és bemondotta a telefonkisasszonynak hogy névszerint kivel akar beszélni. A telefonkönyv 5 év múlva ünnepli 100-ik születésnapját. 1879-ben adták ki az elsőt 271 névvel. Amikor hire ment, hogy kinyomtatják, tucatjával jelentkeztek az uj előfizetők, nehogy kimaradjanak. Aki tehette mindenki benne akart lenni. Akkor ez volt az előkelőség jele. Ma azt tartja magát előkelőnek, aki nincsen benne. így van ez, változnak az idők és nemcsak mi változunk az idővel, változik a divat, még a telefon divatja is. Csak egy nem változott. A telefontársaságok az első naptól kezdve igyekeznek mindig valami újat kitalálni. A kurblis fali telefon után jött az asztali, aztán a tárcsás, az áramvonalas, a sötétben világitó princess majd a gombnyomással kísérleteztek, közeljövőre pedig már a televizió-rendszerű telefont Ígérik, hogy a beszélgetők nemcsak hallják, hanem látják is egymást. Csak egyet nem találnak fel. A telefont amelyiken rövidebben beszélnek a nők. gyonis erélyesen megszabta, hogy mit szabad és mit nem. Gépkocsi kerekei Sark-sziget útjait még soha nem érintették, amikor II. Erzsébet, majd később Anna hercegnő meglátogatta a szigetet, nekik is meg kellett elégedniük egy könnyű hintóval. — Ha jó volt Viktória királynőnek — mondta Sybill asszony — beérheti vele mindenki más. A sziget törvényei nem ismerik a válást, ott élő házaspárok vagy együtt öregszenek meg, vagy elköltöznek. S mivel az ott élésnek számos előnye van, inkább együtt öregszenek meg. Adófizetés ismeretlen, se jövedelem, se örökség, se beruházás utáni tőkeszaporulat után nem kell adót fizetni. Ez a teljes adómentesség természetesen sok gazdag ember szivében ébresztett vágyat, hogy Sark-sziget polgára legyen és ott üsse fel tevékenysége főhadiszállását, Sybil asszony azonban gondoskodott ennek elhárításától. A sziget egyetlen lakosa sem adhatta el a házát idegennek az ő engedélye nélkül. Ő pedig nem engedélyezte. Nősténykutyát senki sem tarthat, hogy el ne szaporodjanak a kutyák, galambot se, hogy kárt ne tehessenek a termésben, kukoricát csak a sziget uralkodója őröltethet, akinek egyébként jógában van a sziget minden 16 esztendőn felüli férfi-lakosát esztendőnként két napra, utépitő-munkára rendelni. A modern technikának minden vívmányát egészéges gyanakvással szemlélte és a telefon bevezetését csak akkor engedélyezte, amikor ráeszmélt, hogy tSlefon nélkül megakad fejlődésében a sziget legjövedelmezőbb iparága: a turizmus. Kemény ..asszony volt lady Sybil, de atyja, a különc Wüliam annak is nevelte. Megirta „Sark-sziget asszonya” című, 1961-ben megjelent könyvében, milyen körülmények között nőtt fel. „Megtanított célbalőni, lovagolni, engedelmeskedni, testi-lelki fájdalmat szó nélkül elviselni.” S ha engedetlen volt? „Apám éjjel bejött a szobámba, kirángatott ágyamból, lezavart a lépcsőkön és hálóköntösben kidobott a házból.” 1901-ben Sybil feleségül ment Dudley Beaumont-hoz. Amikor özvegységre jutott és nehéz anyagi körülmények közé került, se(Folyt. a 12. oldalon)
