Magyar Hiradó, 1974. január-június (66. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-03 / 1. szám
8. oldal Az 1923-as Hitler-puccs és a magyarok Irta: VAS VÁR Y ÖDÖN 1923 november 7-én, dr. Ulain Antal országmlési képviselő, budapesti ügyvéd a magyar torosból gyorsvonattal Bécsbe utazott, nem tudva, hogy a vonaton két magyar detektív is utazik. Bécsbe érkezve, a vonatról leszálló Ulaint a detektívek letartóztatták és visszakisérték Budapestre. A nála lévő összes iratokat elkobozták. Ulain képviselő, mentelmi jogára hivatkozva, tiltakozott a letartóztatás ellen: parlamenti tagot csak akkor lehetett letartóztatni, ha az országgyűlés felfüggesztette a mentelmi jogot. Megengedték, hogy beszéljen barátjával, Eckhart Tibor képviselővel, akit az eset “felizgatott”. A beszélgetés hosszú ideig tartott. Pár nap múlva az országgyűlés felfüggesztette Ulain mentelmi jogát, ami ellen Eckhardt képviselő “kisebbségi tiltakozást” jelentett be. Még aznap letartóztatták dr. Szemere Béla gyermekorvost, a Gyermekkórház igazgatóját, valamint Bobula Titusz építészt, aki abban az időben Budapesten egy “Amerika” nevű antiszemita lapot adott ki, az amerikai autógyáros, Ford segítségével. A három embert a fennálló politikai rendszer elleni öszeesküvéssel vádolták, amely a nemzet biztonságát veszélyezteti. Másnap az összes budapesti lapok foglalkoztak az esettel, hangoztatva, hogy az összeesküvési terveket gondosan kidolgozták, úgy hogy azok,nak megtörténése pontosan egybeessék a müncheni és bécsi tervezett eseményekkel. A “Pester Llyod” ezt a focimét adta a tudósításának: “Ezt tervezték Ulain és Hitler Magyarország számára is.” Pár nap múlva, november 12-én a pesti rendrőség letartóztatott egy Fritz Döhmel nevű németet, aki saját bevallása szerint Hitler és a német náci veeztők megbízásából érkezett a magyar főT városba. Döhmel Hitler ajánló levelével az “Ébredő Magyarok” vezetőihez ment, akik nagy lelkesedéssel fogadták. A budapesti lapok tudtak Döhmel tevékenységéről és már november 3-án közölték annak a “megállapodásnak” szövegét, amit a bajor nácik magyar szövetségeseikkel kötöttek. Ezt a megállapodást Döhmel, dr. Szemere és Bobula írták alá. A megállapodásnak három fő pontja volt: 1. Magyarország 1914-es határainak visszaállítása. 2. A Bethlen-kormány megbuktatása. 3. A magyarországi zsidók véres kiirtása. (“Blutige Vernichtung der Juden Ungarns.”) Volt egy másik “államszerződés” is (Staatsvertrag), amely szerint a következő magyar kormány, Gömbös Gyulával az élén, nemcsak buzaszállitmányökkal fogja segíteni a leendő Hitler. kormányt, hanem magyar hadsereget is fog kül(Az ölven esztendővel ezelőtt történt, 1923-as Hitler-puccs történetét és kudarcát értékes cikkben irta meg Demaitre (Demeter) Ödön. A cikk, amelyet a Washington Star-News nagy napilap közölt, nem foglalkozik a hires forradalmi kísérlet magyar vonatkozásaival, pedig ilyenek is voltak. Az alábbi cikk a korabeli budapesti, bécsi, berlini és prágai lapok közleményei alapján készült, felhasználva a magyar országgyűlési napló adatait is, a New York Times híreivel együtt Az iró sehol sem szövi bele a saját megállapításait.) deni Bajorországba. Hitler ugyanakkor garantálta, hogy Swastika katonaságot fog küldeni Magyarországra, hogy segítségére legyen a magyar “faj védőiknek” és helyreállítsa a “rendet” az országban. A leendő Gömbös kormányban Eckhardt Tibor lesz a külügy- Ulain a belügy-, Nagyatádi Szabó István a földmüvelésügy minisztere és dr. Szemere népjóléti miniszter. Bobulának a washingtoni magyar nagykövetséget helyezték kilátásba. Rögtön a müncheni, egyébként sikertelen puccs után ,amikor annak eredménye még bizonytalan volt és egyesek győzelemnek gondolták, Eckhardt cikket irt a budapesti “A Nép” cimü lapba. Örömének adott kifejezést a “győzelem” felett, külön kihangsúlyozva, hogy előzetesen kapcsolatban volt a puccs vezetőivel. A cikkel a magyar minisztertanács is foglalkozott. A letartóztatásokat Döhmel maga tette lehetővé. Röviddel Budapestre érkezése után ő maga mondta el a terveket a rendőrségen, átadva a birtokában levő összes irományokat. A budapesti rendőrhatóságok külön megbízottat küldtek Münchenbe, hogy Döhmel állításait ellenőrizzék. Az állítások igaznak bizonyultak. Kiderült, hogy a müncheni puccs után Hitler maga is Budapestre akart menni. Döhmel érintkezése a pesti rendőrséggel meglehetős titokban folyt, úgy hogy a lapok nem igen tudták a részleteket megismerni. Egyes részletek azonban kiszivárogtak, amiket a lapok közöltek is, főleg annak az országgyűlési beszédnek révén, amelyet Pakots József képviselő mondott, amiket azután a bécsi és prágai német lapok is közöltek. Pakots beszéde 1924 január 14-én hangzott el. A képviselő rámutatott, hogy a puccsterv főszereplői Ulain, Szemere, Bobula és Eckhardt voltak. Elsorolta a tervek főbb részleteit, amelyek között ott volt a 220 kimagasló magyar politikai személy kivégzése, vasúti sztrájk, és véres zsidóellenes program. Ulain náci tiszteket hoz át, akik Bobula vendégei lesznek, stb. Döhmel vallomását az egyik bécsi lap közölte szószerint. Egyik része, németből fordítva, igy hangzik: “November 6-án felkerestem Ulaint, hogy megbeszéljem vele az államszerződés részleteit. Ulain ekkor egy levelet adott át, hogy Rómába vigyem, de a levelet én Hetényi urnák (a budapesti rendőrfőkapitánynak) adtam át. Augusztusban és szeptemberben megbeszéléseket folytattam Bobulával, aki megemlítette, hogy Eckhardot megnyerték a mozgalomnak, hogy ez igen nagy eredmény, mert Eckhardtnak erős befolyása van Gömbösre.” Pakots mellett természetesen más tisztviselők is foglalkoztak az üggyel, főképpen Propper és Rupprecht, akik szerint Eckhardtot is le kellene tartóztatni. Eckhardt a nemzetgyűlési napló szerint beismerte ,hogy ő is Münchenbe akart menni. (Nemzetgyűlési Napló, 17. kötet, 113-148, 208- 219 oldalak, 123 nov. 17.) Másnap már a külföldi lapok közölték Eckhardt beszédét, amelyben többek között a következőket mondta, mint a kisebbség veeztője: “Igen, én magam is nyíltan készültem rá, hogy elmegyek Münchenbe, amint hogy eltökélt szándékom elmenni mindenhová, ahol nacionalista körökkel összeköttetésbe tudok lépni. De többet is mondok: nekem már vannak ilyen kapcsolataim és lesz'' x jövőben is . . .” December 17-én Eckhardtot az Ébredő Magyarok elnökévé választották. Beiktató beszédében kijelentette, hogy más országok nacionalista köreivel is kapcsolatba fog lépni, hogy egy uj Fehér Keresztény Internacionálét létesítsenek. Ez az uj Intemacionálé a közeljövőben Budapesten fogja megtartani alakuló kongreszusát. A külföldi lapok az esettel kapcsolatban gyakran emlegették, hogy a “legmagasabb körök” sök kísérletet tettek ababn az irányban, hogy Ulaint és társait a súlyosabb büntetéstől megmentsék. Állítólag maga Horthy is közbenjárt az érdekükben. A kísérletek eredménnyel jártak. 1924. január 23-án Ulaint, Szemerét és Bobulát hat heti államfogházra ítélték, amivel a párbaj és a kisebb sajtóvétségöket szokták büntetni. (Herczeg Ferenc és Ady Endre is ültek igy.) Az enyhe büntetés indokolása az volt, hogy a vádlottak hazafias motívumok következtében cselekedtek, az okozott kár nem volt nagy, nagyon kevés követőjük és fegyverük volt, stb. Hitlernek ez az első kísérlete nem sikerült. Tiz év múlva azonban ő győzött. A többit az egész világ tudja. A tél elég “forrón” köszöntött be Koppenhágába, ahol kilenc európai nemzet ült össze, megoldást keres a problémákra. Európában is válságot okozott az arab olaj bojkott és azonkívül ott van évek óta a legsúlyosabb problémaként: Európa közös védelme. A múlt évben elég sok esemény rázkódtatta meg az európai politikusok idegeit. Az első volt Kissinger követelése a NATO újjászervezésére vonatkozólag. A másik Washington és Moszkva láthatólag felmelegedő baráti viszonya. A francia elnök Pompidou és külügyminisztere, Michel Jobert adtak határozott hangot annak a véleménynek, hogy ezt a barátkozást látva Európának nincs más választása, mint megerősíteni saját védelmi rendszerét és ragaszkodni saját egyéni véleményéhez. Francia forráokból eredő értesülések szerint a franciák és a többi európai államok nem kicsinyük le Amerika erejét a NATO-ban, sőt hangoztatják, hogy Amerika nukleáris ereje és az amerikai hadsereg jelenléte Európában lényegbevágóan fontos. Á kérdés csak az, hogy meddig mehet el Európa anélkül, hogy csak a közös védelemre támaszkolnék. Az angolok megegyeznek a franciák véleményével, Willy Brandt szerint Európa védelme elsősorban az európaiakra tartozik és a Közös Piac gyülésező 9 tagállamának nemcsak gazdasági, de védelmi téren is teljes egységet kell alkotnie. Hollandia van a legnehezebb helyzetben, mert egy csepp olajat sem kap az araboktól Izraelért való bátor kiállása következtében. Nyugat-Németország múlt évben 26 millió tonna olajat kapott az elmúlt évben Rotterdamból és egyelőre még nem tudja, hogy ezt honnan pótolja majd. Franciaországban egyre nagyobb az áremelkedés, de az angoloknál is teljes a bizonytalanság, főleg a szénbányászok követelései miatt. Még nincsen kialakult terv és nincsen sok remény sem, hogy a múlt évből maradt problémákat hogyan oldják meg, vagy egyáltalán meg tudják-e oldani kielégítően 1974-ben. /asváry Ödön
