Magyar Hiradó, 1974. január-június (66. évfolyam, 1-26. szám)
1974-05-16 / 20. szám
14. oldal A KÉTARCÚ EMBER Irta: DOHNÁNYINÉ ZACHÁR ILONA Valamennyien úgyszólván naponta kapcsolatba kerülünk egyénekkel, nőkkel úgy mint férfiakkal, akik mindig csak jót cselekedtek, csodálatos tetteket vittek véghez az emberiség érdekében és aztán valami történt, amikor úgy jártak el, hogy egyenesen megbotránkoztunk rajta. El se bírtuk hinni, hogy egy és ugyanaz a személy lehetett ilyen megdöbbentően kicsinyes és gonosz. Vannak, akik mindig bátraknak, szinte vakmerőeknek mutatkoznak, aztán Dohnányiné . Zachar Ilona egyszer, valamilyen veszély idejen olyan rémület szállja meg őket, hogy szinte vacog a foguk bele és szégyenteljesen megfutamodnak. Olyanok viszont, akik mindig gyengék, félénkek, visszavonultak, végveszély idején mint elrettenthetetlen hősök állnak ki. Vannak, akik úgy változtatják jellembeli tulajdonságaikat, akár a kaméleon a színét. Volt egy ismerősöm — mondhatnám, barátnőm — akit nagyon szerettem. Megbíztam benne. Mindig nemeslelkű és jószivű volt, jóformán az utolsó ruhadarabját is odaadta volna a szegénynek. De egyszer valami történt, amikor megismertem jellemének másik oldalát, amikor kegyetlennek, egyenesen gonosznak mutatkozott, olyannyira, hogy megrettentem tőle. Barátok csodálkoztak rajta, hogy ennyire félreismertem az illetőt. ,,She is two people”, mondogatták. Kétféle természet lakozik benne. Sokszor olyan jó, hogy mindenét odaadná, de ha féltékenységében indulatos lesz, egyenesen ölni tudna. Minden attól függ tehát, hogy Isten vagy az ördög uralma kerekedik felül, hogy lelkivilágát befolyásolja. Oral Roberts egy regényben szereplő állatról beszél, mely háromnegyedrészben farkas és egynegyedrészben kutya. Behozták az erdőből, hogy segítsenek rajta, de sajnálatosképpen meg se tudják közelíteni mert a farkas uralja a természetét. Vad és gonosz, mindenkire vicsorog és évekig csak tengődik ketrecében, mert még enni se akar, csak ép annyi táplálékot vesz magához, hogy életben maradjon. Ekkor akad egy ember, aki igaz szívből szereti az állatokat és segíteni szeretne ezen a furcsa teremtményen. Lassan, óvatosan közelíti meg, majd nyugodt, halk, majdnem suttogó hangon beszél hozzá kedves, biztató szavakat, aztán óvatosan kinyul feléje, fokozatosan, egyre közelebb, mig végre megérinti. Az állat megmerevedik, de nem támadja meg, mégcsak nem is vicsorgatja rá a fogát. Lecsendesül. Az ember naponta megismétli ezt a közeledési műveletet, mire egy napon teljesen megszelídül a vadállat. Jóformán kenyérre lehet kenni, olyan hűséges ragaszkodással csüng a HETI NAPTÁR MÁJUS (IKREK HAVA) 20— Hétfő: Bemát 21— Kedd: Konstantin 22— Szerda: Julia 23— Csütörtök: Dezső 24— Péntek: Eszter 25— Szombat: Orbán 26— Vasárnap: Fülöp Svvvwvvvvwvwwvvvvvvvwvwvwvwvvwwvvvwvvvv» férfin. Az emberek csodálkozva kérdezik, hogyan sikerült igy megváltoztatni ezt a vad farkast, mire a férfi mosolyogva megmagyarázza, hogy mikor suttogva szolt hozzá, mikor kinyúlt, hogy megsimogassa, a KUTYÁHOZ szólt — természetének ahhoz a részéhez, mely a kutyától származott. És végül az történt, hogy a kutya kerekedett felül és felülmúlta a farkast — ilymódon hűséges, szelíd ebbé vált. Valahogyan igy van ez velünk, emberekkel is. „Sárból és napsugárból” vagyunk összegyúrva, mondja Madách, és milyen igaza van! Vannak jó és vannak rossz tulajdonságaink. Némelyeknél a jó, másoknál a rossz tulajdonságok lépnek előtérbe, aszerint, hogy melyek uralják; sok függ, persze attól, hogy milyen befolyás alá, milyen környezetbe kerül az illető. Valaki egyszer azt mondta nekem, hogy vannak, akiket semmiféle intrigával, rossz hatással nem lehet eltántorítani a helyes útról, de ezek sajnos olyan ritkák, akár a fehér holló. Az átlagember könnyen megtántorodik, ha rossz befolyás alá kerül és ezért olyan fontos a környezet és fontos az, hogy kinek az uralma alatt állunk — Isten vagy az ördög kerekedik-e felül. Még azok is, akik telve vannak fogyatékossággal, felül tudnak azon emelkedni,ha rátalálnak a helyes útra. Olyanok, akik már-már elsüllyedtek a kábítószer, alkohol, nemi élvezet útvesztőjében, csodálatos módon ki tudnak emelkedni a poványból, ha valami módon megnyitották lelkűket Krisztus számára. Sokan evangélistákká lesznek, hogy segítsenek azokon, akik ugyanabban a fertőben vergődnek, mint amelyikben ők maguk majdnem megfulladtak. Mindezt nem saját erejükből teszik, egyedül csak Krisztus segítségével, erejével. Csak akkor van hát két arcunk, kétféle természetünk, ha Istent és a Sátánt egyaránt próbáljuk szolgálni. De ha lerázzuk magunkról a bilincseket és igyekszünk minden olyan hajlamtól, mely helytelen útra vezet, megszabadulni, csak egy arcunk marad, csak egy természetünk. A BIBLIA Egy kopott könyvem van nekem, s ha hozzám minden idegen, kinyitom s már nem vagyok árva: fényes mennyei seregek suhannak s visznek hozsannázva, Fekete tó, s Napként ragyog. Mint fáradt, hunyó csillagok, le-lehullok..., de itt találok gjulást. Ebből születhetnek szentek, vértanuk, óriások. Kis könyv. Sok bölcsnek langy mese, s én, a senki, győzök vele: benne annyi tűz, annyi hit van, mint földet renditő erő a hallgatag kis dinamitban. Égi kamra. Nincs rajt’ lakat, szondámat oltja, jóllakat, s tőle Istent hordom magamban, s tudom, hogy szavam.életem győztes, ifjú cs halhatatlan. Bódás János Heti fohász Atyánk! Hálatelt szívvel jövünk szent templomodt Hozzád vezet az a boldog érzés, hogy vagyunk élünk, emberi létünket Te adtad nékünk, rád- emi kezdetnek életünk javai, esztendeink örömei és áld sai, mert mást, aki igy gondolt volna ránk, rajt. kívül nem ismerünk. Istenünk! Minden áldásoknak Atyja! Ne engedd ji voltod elfogyatkozását kiváltképpen kegyelmi ajánd kaidban, mert látjuk törvényeidet beírva szivünkbe kimondva az evangéliumban, de nem találunk o erőt, mely azt végrehajtsa testünkben. Segíts meg bennünket, hogy ne legyenek gyár! lábaink tántorgók az igazság utjain, indulatunk n vigyen helytelen teltekre; add, hogy szivünket be n szennyezzük. Ámen., UJ ADATOK SZODOMA ES GOMORRA PUSZTULÁSÁRA (Folyt, a 11. oldalról) amely úgy nyílt szét, délről észak felé, mint ahogy a; olló két szára távolodik egymástól. Ennek a gigantikus „ollónak” forgópontja nagyjából a Sinai-félszigetre esik. 1 A Vörös-tenger körülbelül harmincmillió éves. Keletkezési folyamatának mintegy a „melléktermékeként” alakult ki az a hosszú és mély árok, amely a Holt-tengert és a Jordán folyó völgyét is magában foglalja, s amelynek déli, már tengervízzel borított folytatása az Akabai-öböl. Az árkot kétoldalról hosszú törések határolják. E törések mentén sajátságos elmozdulások folynak: a Holt-tengertől keletre levő terület nagyjából északfelé mozog tova, a Holt-tengertől nyugatra levő rész pedig közelítőleg dél felé. A Vörös-tenger kialakulásának kezdete óta e törések mentén mintegy 100. egyes szerzők szerint 120 kilométeres elcsúszás játszódott le, amelyet a terület geológiai sajátosságai világosan igazolnak. Bámulatosan érdekes, hogy ezt a mozgásfolyamatot egy éles szemű megfigyelő, aki nyilván felfigyelt arra, hogy bizonyos keletről érkező rétegek nyugati folytatása a törés mentén messze elcsúszott dél felé, nevezetesen Zakariás próféta is felismerte, alkalmasint több ezer évvel ezelőtt, amikor igy irt: „...és az Olajfák Hegye ketté fog válni a közepénél, egy keleti és egy nyugati részre, s ezek egyike majdan észak felé, a másik pedig dél felé mozdul el...” (Zakariás, 14:4.) Az a mozgásfolyamat, amelyre ily módon már az ókorban is történt utalás, s amelyet napjaink geológusai igen alaposan tanulmányoznak, természetszerűen könnyen és gyorsan vezet földrengések keletkezéséhez. Ebből a szempontból az Akaba—Holt-tenger—Jordán-árok a kaliforniai Szent András törésrendszerre emlékeztet, amelynek mentén sok nagy rengés pusztított (emlékezetes például az 1906. április 18-i San Franciscó-i földrengés). Az Akaba-árok déli részénél, ahol a törésrendszer a Szuezi-öbölben húzódó törésekkel találkozik, legutóbb 1963. március 31-én lépett fel több tucat rengésből álló földrengéssorozat, ami kétségtelenül amellett szól, hogy vizsgált területünkön korántsem állt még be a tektonikai nyugalom. Sőt Paul Mohr, a Smitsonian Intézet tudósa azt is megállapította, hogy az Etiópiából kiinduló, majd az Akaba—Jordán törésrendszeren végigvonuló övezet északi fele az anatóliai nagy töréshez csatlakozik, s az egyik területen kipattanó erős földrengések hatására a nagy törésrendszer más részein is földrengések lépnek fel! Egy óriási, több ezer kilométer hosszú feszültségrendszerről van tehát szó, s ha ennek valamely pontjában zavar támad, akkor az előbb-utóbb a töréses szerkezet más részein is éreztetni fogja hatását. Nincsenek pontos ismereteink arról, hogy a legendás Szodoma, Gomorra, Admah és Zeboim nevű telepü(Folyt. a 15. oldalon)
