Magyar Hiradó, 1974. január-június (66. évfolyam, 1-26. szám)
1974-05-16 / 20. szám
11. oldal TANÁCS JELIGE — Kedves Miss Homoki, ezelőtt 14 ével jöttünk Amerikába a szüleimmel, a beutazást anyám özvegy nővére intézte, aki már régen itt él és amerikai születésű férje volt. A repülőjegyeket ő küldte és pénzt is küldött, mert az útlevél megszerzése nem ment könnyen, ügyvéd kellett hozzá. Majdnem két évig tartott amig ez folyt, azalatt magántanártól tanultam angolul és mikor 13 éves koromban megjöttem, már beszéltem egy kicsit. Itt gyorsan haladtam a tanulásban, itteni iskolába jártam. A mi családunk nagyon jóba volt özvegy nagynénim volt férjének családjával. Sokat voltunk együtt. Ebbe az amerikai rokonságba tartozott két fiútestvér. Sokszor mentünk hármasban szórakozni. Később a fiatalabb fiút, aki nekem jobban tetszett,kivitték Vietnamba és fogságba került. Akkoriban a másikkal jártam és mialatt ő fogságban volt, hozzámentem a másikhoz. Özvegy édesanyjuk szép nagy házában lakunk, aranyos asszony, igazán nem anyós, ő vezeti a háztartást, csak egy kicsit segitek neki, a lakásért és a kosztért nem fogad el semmit, azonkívül a férjem jól keres. Nekem nem kell munkába járni. Mikor a foglyok kiszabadultak^ sógorom is hazajött. Sokat vagyunk kettesben, mert az anyósom korán fekszik, a férjem pedig éjszakai manager egy nagy bár-étteremben, este 8-kor megy munkába és reggel ötkor jön haza. Pár hónap óta a sógorom udvarol, csókolózni akar velem és kísérletezik. Nagyon jó fiú, sokkal inteligensebb és jobblelkű mint a férjen,kedvelem őt, jobb is lett volna ha ő vesz el, de most mit tehetek. gyorsabban férhezmenjen, nem kell az első kérőnek kimondani az igent, nagyobb a válogatási lehetősége mint néhány évvel ezelőtt. A nő „szabadabb” erkölcsi felfogása nem sürgeti a férjhezmenést. Antibéby-pill is van a világon. Meg azután a legtöbb lány dolgozik, általában megél a keresetéből, nincs szüksége arra, hogy kenyérkeresőre vadásszon. Ráér válogatni és megtalálni a partnert, akit megfelelőnek tart. Folytatása is van a dolognak. Nemcsak a lányok dolgoznak, egyre több lett a dolgozó feleség is. Két fizetésből kettőnek könnyebb megélni, mint egynek egy fizetésből. Két fizetés több lehetőséget ad. Jobban telik a szórakozásra, a lakás szépítésére, kényelemre, szóval a jobb életre. A szociológusok ezt igy fejezik ki: a két partner gazdasági szövetsége erősiti a házasság érzelmi alapjait. Idealizmusnak bizony nem nagyon mondhatnám ezt, de azt hiszem a tudomány úgy véli, hogy az idealizmus hanyatlása is hozzájárult a tartósabb házasságokhoz. A lírai költőknek aligha tetszik ez, de ha akarják, ha nem, nekik is tudomásul kell venniök, hogy változtak az idők és ott az ősi latin mondás, hogy mi is változunk az idővel. Annyit azért mondhatok: nem kell félretenni a válóperes ügyvédeket, eddig még egy sem került és nem is fog rákerülni a munkanélküliek listájára. *** MRS. S. — Kedves Erzsébet, tanácsát kérem, mert nem akarok valakit megsérteni. Itt a mi kis magyar közösségünkben van egy nagyon kedves, idős, egyedülálló magyar férfi, az óhazában polgári iskolai tanár volt. Mindenki szereti és minden eseményre, évfordulóra, születésnapra stb. rendezett vacsorára, összejöbetelre meghívjuk. Szenvedélye a szónoklás. Mindig felköszöntőt mond, ami még nem lenne bgj, csak olyan hosszan beszél, hogy nem lehet kivárni a végét. En nagyon szeretném figyelmeztetni erre a hibára, azonban nem tudom hogyan mondjam, mit mondjak. VÁLASZ — Akkor nem volt ereje megvárni amig visszajön az, aki jobban tetszett, inkább feleségül ment a másikhoz. Megjósolom, hogy ezúttal pedig nem lesz ereje ellenálni a sógor ostromának. Meddig titkolhatja ezt az ostromot a férj előtt? Tragédiát akar előidézni a családban? Mit tehet? Ne azt mérlegelje, hogy jobb lett volna, ha ő veszi el vagy nem, hanem azonnal szóljon a férjének. 24 órával előbb figyelmeztesse a sógorát, hogy másnap mindent elmond tehát ha a személyes összeütközést el akaija kerülni, haladéktalanul költözzön el a családi házból mielőtt a fivére hazajön. *** MRS. R.J. — Kedves Miss Homoki, két női magazint járatok és az egyikben olyan meglepő dolgot olvastam, hogy miután jól tudok angolul, levelet akartam írni, amelyben pontosabb felvilágosítást kérek tőlük. Végül azonban úgy döntöttem, hogy inkább Önhöz fordulok. Szerintük mióta a törvény megkönnyítette a válást, nem emelkedett annyira a válás, amennyire számítottak. Talán jobbak a házasságok? VÁLASZ — A válások száma valóban nem ugrott nagyon. Nem is ugorhatott, mert amugyis toronymagasságban volt. Kérdi, hogy jobbak-e a házasságok. Inkább türelmesebbek, megértőbbek lettek az embere. Nem szaladnak olyan gyorsan a bíróságra. Ha baj van a házassággal, inkább megpróbálják kiegyenlíteni az ellentéteket, még egy vagy még több kísérletet tesznek arra, hogy mégis együtt maradhassanak. A fokozottabb türelem, a fokozottabb megértés elsősorban abban nyilvánul meg, hogy sok házastárs nemcsak szemethuny partnere kisebb hibái fölött, hanem megmosolyogja sőt néha megkedveli apróbb hibáit. A moder szociológusok szerint a „modern” elkölcsök nem kényszerítik a lányt, hogy minél VÁLASZ — Terelje egyszer a beszélgetést az öregurral egy „pikáns” témára, a miniszoknyára. Azzal biztosan felkelti az érdeklődését. Közben mondja azt, hogy a pohárköszöntőnek olyannak kell lenni, mint a miniszoknyának: legyen benne a lényeg, de legyen rövid, hogy az érdeklődés ébren maradjon aziránt, ami benne van. ÉS MÉGIS MOZOG A FÖLD... UJ ADATOK SZODOMA ES GOMORRA PUSZTULÁSÁRÓL A Holt-tenger és közvetlen környezete kétségkívül egyike Földünk legkülönlegesebb területeinek. A 283 ezreléknyi sótartalmú „tenger” — valójában lofolyástalan tó — felszíne 392, aljazata pedig 787 méter mélységben fekszik a világóceán szintje alatt. Ez a földfelszín legmélyebb szárazföldi depressziója. Nemcsak a biblia tesz említést arról, hogy ezen a vidéken valamikor rendkívüli elemi csapások pusztítottak. Sztrabón (i.e. 60— i.sz. 20) görög földrajztudós azt irja például, hogy a Holt-tenger délnyugati partján egyidejűleg tizenhérom város semmisült meg földrengés, szurok-, kénesők és a tó felszínén végigszáguldó, majd a partra hömpölygő óriási szokőárhullámok hatására. Ez a szökőár a városokból menekülő emberek soraiban is nagy pusztítást keltett. Josephus Flavius (i.sz. 37—94) iró és hadvezér feljegyzései szerint az elpusztult városok közül ötnek a romjai még az ő idejében is láthatók voltak. Diodorus Siculus görög történetiró, Julius Caesar kortársa pedig i.e. 45-ben irt művében megemlíti, hogy a Holt-tenger környékén nem ritkák a földrengések, s ezeket követően hatalmas, nemegyszer háznagyságu bitumentömbök úsznak a tó vizén. Elfogadván azt a feltevést, hogy ezek a Holt-tenger História Rózsa Sándorról Rosszerdei nádason át Sarkantyuzta Csillag lovát. Alkonyaikor, Doboz- felől, Futott tán a pandúr elől? Jött a pusztán, jött kocogva, Kőrös vizét átaluszta. Kereste, hogy hol a ménes? Ment egy csinos menyecskéhez? Ki tudja már! - nagyon régen Nincsen betyár a megyében. Útközben, mert lova fáradt, Patkó lazult, vihar támadt, Betért egy kormos kovácshoz, Betyároknak cinkosához. Műhely előtt volt egy nyárfa, Leült oda, a lócára, S mig a lovával vesződtek Kért egy kis bort gondűzőnek. Teli kancsót tett eléje A vén kovács felesége. Három itce tüzes jó bor Hűs pincéből, fahordóból. Hogy az ut porát lemossa: Mire indult meg is itta. Kengyelben van már a lába Felpattan kis pejlovára. Öreg komám, Isten áldjon Hogyha élek megszógálom!”... Ludad felé ellovagolt, Darutollas kalapja volt... A mondának ezzel vége; Nem vitás, hogy megtörtént—e? így igaz, hogy le van Írva, A zöld kancsó bizonyítja. Megvan még az én falumban A békési múzeumban. Rajta tábla fenyőfából: Ebből ivott Rózsa sándor. Papp László környéki települések csakugyan léteztek és valamilyen természeti jelenség következtében pusztultak el, több geológus is felvetette, hogy mégis inkább tűzhányókitörésekről lehetett szó, hiszen az ókori szerzők által említett „tűz és hamueső” ezt a gondolatot sugallja. D.B.Vitaliano amerikai geológusnő azonban — aki igen sokat foglalkozott a különböző földtani eseményekhez fűződő legendák tudományos vizsgálatával és elemzésével — úgy véli, hogy a vulkánhipotézis semmi esetre sem fogadtató el. Az eseményekre szerinte i.e. 2000 körül kerülhetett sor, márpedig a szóban forgó területen nincsenek ebből az időszakból származó vulkáni eredetű kőzetek. Másrészt sem az International Association of Volcanology (Nemzetközi Vulkanológiai Szövetség) által publikált, az egész világra vonatkozó tűzhányó-katalógus, sem K. Sapper német tudós klasszikus kézikönyve, az 1927-ben megjelent Vulkankunde nem tesz említést egyetlen tűzhányóról sem ezen a vidéken. A.J. Erickson amerikai geofizikus 1970-ben megjelent értekezésében csupán annyit említ, hogy mintegy kétszáz hőforrás és ásványvízforrás található a Jordán- és a Szuez-árok mentén, de ezeket sem felszín alatti magmás gócok melegítik. Neumann van Padang holland tudós szerint a Holt-tenger—Jordán-árok területén „tűzi” tevékenység, vagyis vulkánosság már sok ezer éve nincs. A tűzhányókitöréssel kapcsolatos elméletet tehát végeredményesen el kell vetnünk. Mi a helyzet azonban a földrengésekkel? Az utóbbi években végrehajtott kutatások minden kétséget kizáróan igazolták, hogy Arábia az óramutató járásával ellentétes irányban, lassan elfordul Afrikától. E mozgás során keletkezett a Vörös-tenger. (Folyt, a 14. oldalon)
