Magyar Hiradó, 1974. január-június (66. évfolyam, 1-26. szám)
1974-05-09 / 19. szám
18. oldal MAGYAR VIDÉK Húsvéti séta a zempléni begyek között raj Sátoraljaújhely, Zemplén megye . . . Eke-kerék csikorog az erdő alá szorult földecskén. Egy pár magyar tarka kínlódik előtte — nehéz a föld. Öregember tartja az ekeszarvat, Fedor Jánosnak hívják. Barázdába támasztja a vasat, megáll. Borral kínál — mégiscsak ünnep van. — El kell tenni a krumplit, nem vár már egy napot se . . — dünnyögi. — Ilyen kicsi földre nem ad gépet a szak. szövetkezet, magamnak kell megszántani. Jog szerint tagja a szakszövetkezetnek. Igazában — mint annyian Erdőhorvátiban s a három Hután — ma is maga gazdálkodik. Hat gyereke szerteszét az országban — haza-hazalátogatnak néha segíteni. Most a szőke asszonylánya vezeti a teheneket, egy hétre jött, Miskolc mellett lakik. — Vissza mi már nem költöznénk . . . Messze van ez a vidék mindentől. A Hegyközt a megye elmaradott területei között tartják számon. 14 ezer lakosa van — 10 esztendő alatt két és fél ezren kerestek más vidéken könnyebb kenyeret. — Községeinek felében 500-nál kevesebben élnek — az apró falvak ellátása, mezőgazdálkodása, lakosainak jövedelme messze elmarad az országos átlagtól. Ahol termelőszövetkezet van, ott sem tartanak sokkal előbbre. A megyei tanács statisztikája szerint 31 szövetkezet gazdálkodik 4 aranykorona hozamúnál rosszabb föl dön, és 35 közös gazdaság termőterületének átlaga 6 aranykorona alatt van. Sok á kis téesz, ezek nem igen számíthatnak gazdaságos mezőgazdálkodásra. Szerencsére nemcsak ilyen tájakon gazdálkodnak Borsodban. A megye mezőgazdasági nagyüzemei a IV. ötéves tervben közel 3 milliárd forintot fordítottak fejlesztésre s uj beruházásokra. A Erdőhorváti faluszéle tervezettől elmarad ugyan ez az összeg — de még igy is sosem látott mértékben nő a termelés. Kenyérgabonákból például 14 százalékkal veit nagyobb a termelés tavaly, mint 1972_ben, kukoricából 6 százalékkal, 88Ö0 szarvasmarha “költözött” korszerű szakosított telepekre, s több mint 80 ezer sertést küldtek a gazdaságok a húsfeldolgozó üzemekbe. Husvétkor — igazi szüreti hangulat, forgalom várja a látogatót Tokajban. A husvét sok külföldit is hozott — nótájuktól hangosak a pincék, borozók. Népes francia társaság szállta meg a Tisza-hidnál meghúzódó pince-borozót. — Próbálgatják a szamorodnit. Hangerejükről Ítélve — sikerrel. Telik a 200,000 hektónyi termésből. — De a java már elfogyott — mondja a pincemester. — Ami itt maradt, az már a gyengébbikből van. Mert nem mindegy, hogy a hegyen termett-e, s ha igen: melyik oldalon. A déli lankák termése a jobb. Nyílik a borozó ajtaja: — Szomjas vagyok, adjon vizet, komámasszony! — Adok én, szívesen! Megmerül a csupor a friss kutvizzel telt vederben, megmarkolják a fülét a férfiak. A “komámasszony” megadóan hajtja le a fejét — háromszor loccsan végig a tarkóján, hátán a viz. Komlóskán — Borsod megye aprócska, a zempléni hegyekben meghúzódó községében — az üknagyapák hagyománya szerint ezzel a mondókával köszöntenek be husvét hétfőjén a sógorasszonyok meglocsolására a férfiak. Hárman-négyen összekapaszkodva, jókedvvel, virággal. Kontrás András az első, de magányos husvétot köszöntő, 78 esztendős, sógorait eltemette már régen. Fehér, félszáz éves meny\ asszonyi ruhájába öltözött komaasszonya, túrós tésztacsipkével, kereszttel díszített, magasra sütött húsvéti kalácscsal várta. Meg, persze, volt sonka és tojás is. —Sajátos húsvéti szokásait régi hazájából, a Kárpátaljáról hozta ez a nép — mondja Ivancsó Tibor, a közré;x görögkatolikus lelkipásztora, az ősi hagyományok, szokások feljegyzője. — így maradhatott meg kölnivel locsoló korunkban a háromszori, vízzel való megöntés ősi szertartása, és a különös-ritka ünnepi ételek. Azután a húsvéti mondák! Csütörtökön ma is hallani vélik, ahogy a láncait csörgeié Csirke Marcsa, akit atyja, a gróf, a közeli vár falába falazott be, nehogy megszökjön szegény,'kocsis legény szerelmesével, Sokan állítják azt is, hogy husvétkor megkondulnák az ősi apátság földbe ásott harangjai is. Kánt)álástól, nevetéstől hangos a keskeny völgy. A környező hegyek felhőfátylakba burkolóztak — eső is szemerkél, elvétve hó is. Termékenységet, szépséget támasztó-megtartó szertartást celebrál a zempléni természet. Vincze Péter SOPRONI ÜNNEPI HETEK SOPRON — A város vezetői ismertették az újságírókkal az idei, sorrendben 17. soproni ünnepi ihetek programját. A junius 28-án kezdődő rendezvénysorozat legrangosabb művészeti eseményei a fertőrákosi Barlangszínházban zajlanak majd. A többéves hagyománynak megfelelően — bemutatják Beethoven Fidelio cimü operáját, Verdi Trubadúrját, Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendája cimü müvét, Beethoven I. és IX. szinfóniáját, Bernstein West Side Story cimü musicaljét, továbbá Goethe Iphigenia Aulisfoan cimü müvét és egy könnyűzenei estet is rendeznek. A soproni ünnepi hetek zenei programját gazdagítja majd több orgonahangverseny, a muzsikáló kamarakórusok országos fesztiválja, a Magyar Rádió Gyermekkarának hangversenye stb. Évről évre erősödik Sopron nyári műsorában a fiatalok szerepe. Az idén itt rendezik meg a második soproni ifjúsági napokat; ezek keretében elsősorban a munkásfiatalság számára szerveznek különböző programokat és találkozókat. Már több mint másfél ezren jelentkeztek az országjáró diákok IX. találkozójára, amely junius 16. és 22. között lesz, a városban. Ebben a programban különböző sportversenyek, túrák, folklórműsorok, hangversenyek, találkozók, üzemi látogatások szerepelnek, továbbá ifjúsági nagygyűlés. Lelkészbeiktatás TOKAJ — Tokaj hegyalján a reformáció kezdete óta a gyülekezetek sorában négy “nagy T”-s gyülekezet: Tárcái, Tokaj, Tolcsva és Tállya mindig az elsők között volt. Tállyán különösen az első időkben volt jelentős egyházi élet. Itt szolgált Szkhárosi Horváth András, aki korának ismert verselője is volt. Költeményeit a Magyar Tudományos Akadémia 1880-ban adta ki. ő a szerzője a 420 éve kedvelt éneknek is: “Semmit se bánkódjál, Krisztus szent serege ...” Iskolája olyan hires volt, hogy messzi vidékről is jöttek oda tanulni. Az eklézsiának 1817-ig állandóan két lelkipásztora volt. A múlt századbeli filoxeravész a szőlőket tette tönkre, majd a művelői indultak Amerika felé. Jelenleg a négy ősi gyülekezet közül lélekszámra Tállya a legkisebb. Már egy fél éve megüresedett lelkészi állásra nem sokan pályáztak. A gyülekezet egyhangúlag Hörcsik Lajos fony-korláti — előzőleg volt nyíri — lelkipásztort hívta meg, akinek a két gyülekezetben való szolgálat már terhes volt, mert ez évben tölti be 70. esztendejét. Az uj lelkipásztort nagy szeretettel iktatta be a tályiyai gyülekezet, a főnyi, korláti és nyíri gyülekezetek népes küldöttségének a jelenlétében. A SAS-HEGY UJ NEVEZETESSÉGE BUDAPEST — Szombatom megnyílt Budapest legújabb idegenforgalmi nevezetessége, a sas-hegyi természetvédelmi terület. A 30 hektáros, körülkerített hegyoldalt ritka élővilága miatt 1958-ban nyilvánította védetté az Országos Természetvédelmi Tanács; azóta csak a Tudományos kutatómunkát végző szakemberek látogatták külön engedéllyel. Most a nagyközönség is megismerkedhet a Sas-hegy érdekességeivel. A 259 méter magas dolomithegy növényvilága még a jégkorban kialakult; a legritkábbak közülük a fehér virágú, ernyő alakú magyar gurgolya, az illatos Istvánkirály szegfű és a budai nyul. farkfü. Állatvilága is egyedülállóan gazdag, 173 pókfaj él a hegyen, de ezek többsége csak mikroszkóppal látható. A Sas-hegy sziklái között húzódik meg a jégkorszakból származó, egyedül Magyarországon élő pannon gyik, melyet Kitaibel Pál fedezett fel a múlt században. Több különleges lepkefaj és ritka rovar is előfordul itt. Bosnyák lakodalom PÉCS — Ritkaságnak számitó, bosnyák lakodalom volt nemrégiben Baranya megyében, a délszláv lakosú Átán. ahová 300 vendég gyűlt öszsze. A falu országos hirü nemzetiségi tánccsoportja tanárjelölt tagjának, Kovacsevics Oroszlány jubilál KOMÁROM — Húsz évvel ezelőtt nyilvánították várossá Oroszlányt, az ország legfiatalabb bányászvárosát. Az oroszlányi bányák jelenleg 2,6 millió tonna szenet adnak a népgazdaságnak. Hogyan alakult, fejlődött a 20 év alatt 10,000 lakosú községből 20,000 lakosú várossá Oroszlány — ezt mutatja be a városfejlesztési kiállítás, amelyet csütörtökön nyitottak meg a városi tanács aulájában az évforduló, valamint a hatodszor megrendezésre kerülő vértesi napok alkalmával. Ibolyának az esküvőjén elevenítették fel a Pécs környéként megtelepedett horvátság régi lakodalmas szokását, amelyhez hasonlót mindöszsze kétszer tartottak az utóbbi másfél évtized alatt. Az esemény szépségét növelte, hogy csupán a fiatal párra adott áldás szavai hangzottak el prózában, a többi sok-sok mondanivaló bosnyák nyelven, dalstrófákban szólt a lányok ajkáról.
