Magyar Hiradó, 1974. január-június (66. évfolyam, 1-26. szám)
1974-04-11 / 15. szám
14. oldal MAGYAR HÍRADÓ Irta: DOHNÁNYINÉ ZACHÁR ILONA "EZ CSAK AZ UR LEHET ...” Uohnanyine Zachár Ilona Elvitathatatlan tény, hogy a FELTÁMADÁS csodája az, ami évezredeken át leginkább vonzotta az emberiségét Krisztus Evangéliumához, de ugyanakkor ez a nagy és diadalmas kinyilatkoztatás annyira elvont fogalomként hat, hogy sokan képtelenek azt felfogni és kételkednek benne. Mai felvilágosodott századunk pedig egyenesen „nem bírja bevenni” az effajta csodát. Vallásos tankönyvben, melyet egyetemen adnak az ifjúság kezébe, a Feltámadás fogalmát tárgyalva óvatosan hozzáteszik, hogy ez'csupán „állítólagos”. Szinte szégyenük elhinni az ilyen gyerekmesét. Kézzelfogható bizonyítékot akarnak. Sokaknak maga Krisztus is csak fantázia-alak, mivelhogy csupán kevés szó esik róla hivatalos történelmi feljegyzéseken és igy még létezését is csak „állítólagosnak” minősitik. Pedig van olyan bizonyítékunk, mely minden kétséget megdönthetne. Behatóan tanulmányozva a turini SZENT LEPEL-ről írottakat, melynek valódiságát a harmincas években, amikor kiállításra került, annyit vitatták, megállapítottam, hogy az természetfeletti tanúbizonyságnak számíthatna az Ur létezéséről, Kereszthaláláról, még Feltámadásáról is. Amikor heves viták támadtak a szent ereklye körül, valaki fényképet készített róla, melyen a Leplen látható homályos foltok és vonalak, melyek csak nehezen voltak kivehetőek, negatívumként szolgálva tiszta, világos fényképet nyújtottak, mely egy tökéletes alakú, még roncsoltan, megsebzetten, elkinzottan is gyönyörű Férfit ábrázol. Már nem lehetett tovább tagadni a lepel valódiságát, mivel tudósok megállapították, hogy a foltok ér, mirrha, aloe és ammonium keverékéből származnak, mely nedv kiszivárgott a holttestből és örök nyomot hagyott. „Orvosok megegyeznek abban a fundamentális nyilatkozatban, „írja Werner Bulst,” hogy a Turini Leplen látható képmás nem művészi alkotás eredménye, de egy valóságos halott testének lenyomata, akit keresztrefeszitettek. ’ ’ Viszont azok akik örökösen gáncsolni valót keresnek, azzal érveltek, hogy noha a lepel valóban egy keresztrefeszitett ember szemfödele, mint ahogyan azt a csuklóin és lábán a szegek nyomai mutatják, arra nincs bizonyíték, hogy Krisztus az illető. RÉTI NAPTÁR ÁPRILIS (BIKA HAVA) 15— Hétfő: Husvét hétfő 16— Kedd: Lambert 17— Szerda: Csongor 18— Csütörtök: Ilma 19— Péntek: Kocsárd 20— Szombat: Tivadar 21— Vasárnap: Anzelm Akkoriban és azóta is számos tudós, orvos, kémikus igyekezett kikutatni és bebizonyitani, hogy a lepel valóban csakis Krisztusé lehetett, hiszen csak ő viselt töviskoronát, és őt burkolták olyan drága finom vászonlepedőbe, melyet szakértők szerint akkoriban Jeruzsálemben szőttek és ami kétezer évig fennmaradt, hiszen a kereszten meghalt áldozatokat általában el se temették. Viszont ha a fényképre tekintünk, szinte megdöbbent és^könnyet csal szemünkbe az ott ábrázolt Férfiarc, mely, noha el van torzítva a kínzások által és vérfoltokkal van borítva, mégis szinte nem is emberi arc, de Istent tükrözi vissza. Ez az arckifejezés meggyőz róla, hogy a lepel csakis a Megváltóé lehet. Werner Bultst szerint „hasonlithatatlan méltóságot fejez ki ez az arculat a kínzás ellenére is, melyet el kellett viselnie, melyről megrázó tanúbizonyságot nyújt a lepel. Ez nem bűnöző, nem gonosztevő képmása. A halál ragyogó békéje ömlik el rajta, mely lelkünk mélyéig megindít. Hírneves művészek, mint Hosous professzor szobrász és számos tudós, hivő keresztény, mint Kari Muth professzor, Hochland megalapítója, valamint Paul Claudel megrendültek az arc megdicsőült méltósága láttára.” Napjainkban újból előtérbe került a Szent Lepel és maga a Pápa is foglalkozik vele, elismerve annak valódiságát. Ezúttal már alig támad vita — inkább csodálattal és ámulattal beszélnek róla. Ismét könyvek jelennek meg, melyek egyike, „IT IS THE LORD” címmel hosszan és tudományosan fejtegeti ennek a bámulatos ereklyének valódiságát. Még a Feltámadást is bebizonyítja, mert tudósok, orvosok, kémikusok állítják, hogy annak, aki a lepelbe volt burkolva, le kellett azt vetnie nem később, mint három nap múlva, mivel ebben az időben a holttest bomlásnak indul, aminek az lett volna a következménye, hogy a foltok, vonalak a leplen elhomályosultak, szétkenődtek volna. Krisztusnak tehát a megjelölt időben MAGÁNAK KELLETT azt levetnie, mint ahogyan a Szentirásban áll. Peter M.Rinaldi szerint „a kevésbé tudományos hajlamúak számára az ereklye valódiságának leghatásosabb bizonyitéka az a körülmény, ahogyan az fényképen láthátó. Amint a megkapóan fenséges arcra tekintenek, türelmetlenül kérdezik: „Ugyan ki más lehetne ez, mint jézus?” Tudják, hogy művész nem alkothatta, mivel semmikép sem festékkel készült ábramű. Azt is tudják, hogy ez a lelet semmihez sem hasonlítható, amivel ikonográfia ezt a világot megajándékozta. És mégis — ez az Arc csodálatosképpen ismerős és egyúttal lenyűgöző, amint a halál nyugodt, szinte derült méltósága megpihen rajta. Nem csoda, hogy áhítattal állnak előtte és úgy suttogják: „Ez csak az Ur lehet!” HÚSVÉTI TÖRTÉNET JÁSZOL ES KERESZT Az öreg betlehemi vendégfogadót uj tulajdonos vette meg. Az időjárás alaposan megviselte az öreg épületet és már ráfért egy kis bővités is. Az uj tulajdonos magához kérette a falu legjobb ácsmesterét, Fineást. Ő meg is jelent a hívásra fiával, aki egyben segítője is volt a szakmájában, Ámonnal. Megbeszélték a bővítési lehetőségeket, amiben természetesen az istálló is szerepelt. Fineás felmérte a javítandó és készítendő munkákat, kezébe csapott a gazdának és hazamentek. Otthon megnézték a nyers fákat, a raktárt és hozzáláttak a leszabásnak. Egy remek és hosszú szálfát néztek ki a jászol elkészítéséhez. Készült a jászol és a többi faszerkezet is. Egy nap azonban váratlanul megjelent a fogadó tulajdonosa és sürgette a munkát, mondván, hogy Quirinius helytartó udvarában szolgál az egyik rokona és tőle tudta meg, hogy megérkezett Augustus császártól a parancs, hogy az egész római birodalom öszszeirassék. Ez azzal jár, hogy mindenkinek oda kell mennie, ahol a törzsi birtoka van, tehát nagy forgalom várható és ez komoly bevételt fog jelenteni a fogadós számára. Fineás és a fia kettőzött erővel láttak a munkának, mert az ő családjának is időben el kell indulni az öszszeirásra Názáretbe. Időre elkészült a megrendelt munka és a helyére' került az elkészített jászol is. Megkapta a kialkudott bért és másnap elindultak Názáretbe. Nem is sejtette Fineás, hogy ő készítette azt a jászolt, ami bölcsője lett a világ megváltójának... Több mint három és fél évtized telt el. Fineás két éve már halott és Ámon, a fia, elköltözött Jeruzsálembe, ahol egy jól bevezetett műhelyben folytatta apja munkáját. Egy napon a főpap hivatta a legjobb ácsmestert, Ámont, aki meg is jelent a hívásra, a fiával, aki egyben segítője is a szakmában, Hónokkal. Megegyeztek a végzendő munka kivitelezésében, az árban, majd hazamentek. Otthon megnézték a nyers fákat, a raktárt és hozzáláttak a leszabáshoz. Egy remek és hosszú szálfát néztek ki a kereszt elkészítéséhez. Egy nap azonban vár(Folyt. a 15. oldalon) Húsvéti Heti fohász Mily dicsőséges az tenéked; óh örökkévaló Urunk, hogy a te szent Fiadat, aki téged dicsőített e földön, nem hagytad a koporsóban, henem nagy hatalommal és dicsőséggel kihoztad Őt a halálból és ezáltal bizonyságát adta annak, hogy Ő a te Fiad. Nekünk pedig, nyomorult, bűnös embereknek mily örvendetes, hogy a mi kezesünket kibocsátottad a tömlöcből, melybe a mi adósságunkért bevettetett, kieresztetted a halálnak fogságából, melybe a mi hamisságainkért esett, mert ez bizonyosakká tesz minket afelől, hogy a mi adósságainkat egészen megfizette, úgy, hogy most már bűnbocsánatot, és idvességet nyerhetünk Őáltala. Ámen. "_____ lílg^SSii B ■Bt PIsi il ^S! 11 *^ÉÉÉf
