Magyar Hiradó, 1974. január-június (66. évfolyam, 1-26. szám)
1974-03-21 / 12. szám
17. oldal lúd, VÍVÓK, szamurájok Irta: DR. ZÖLD FERENC Folyóiratban egy Ázsia - utazó tollából fenti címmel cikk jelent meg: így kezdődik: “Távol-Keletet mindig varázslatos bűvkör vette körül. Már a régi görögök és ró-Dr. Zöld Ferenc maiak is úgy ismerték a keletieket, mint akik mágikus erővel rendelkeznek. A középkor után Ázsia misztikuma az Ezeregy éjszaka meséin keresztül vonult be az európai köztudatba.” Az irás az indiai fakirokkal foglalkozik. Ha a fakir szót halljuk, máris káprázatos bűvész-mutatványok jelennek meg. A fakirral mindig valami természet-ellenes esemény történik. A hinduk a fakirokat megcsodálják, —de tiszteletük a jógiknak szól. Jógiknak' nevezik, aki nehéz lelkigyakorlatok után és önfegyelmezés révén oly belső erőkre tesz szert, ami a közönséges földi halandó fölé I emelkedik. A fakir ravasz trükkökkel “dolgozik” —, az igazi jógi a lilék erejével hat. A cikkíró elmondja, hog« indiai tartózkodása alatt számos fakirral találkozott, de jógi után hiába kutatott. A jóga ' tudománya Indiában született, de a beléje vetett hit végigvezet egész Ázsián. Az igazi jógik a földi élettel szembeni tétlenséget, a benem-avatkozást választják. Ember nem járta hegyekben, vad dzsungelekben, a világtól elvonultan élnek. Hatásukat okkult erőknek, szuggesztiónak nevezik, ez azonban ne mfedi a hindu lényeget. Japánba sok minden szivárgott át. A modern Japánban — a feudális idők óta — csaknem minden megváltozott, de a régi társadalmi beosztás — lappangóan és más név alatt — fennmaradt. A szamurájok társadalma letűnt. A japán hadsereg, légierő és tengerészet lépett a nyomába; a szamurájok utódai itt helyezkedtek el. Mi köze van a szamurájnak a hindu jógikhoz? Japánban is vannak olyan képességűek, mint a jógik — ezeket sennineknek hívják, Abban különbözik a jogitól, hogy megtalálható. A sennin lelki szemlélődés, légzési gyakorlat révén jut ahhoz a titokzatos erőhöz, amely a többi ember fölé emelkedik. Fizetést nem fogad el, elismerést nem vár, sohasem a maga, hanem a köz érdekében cselekszik. Baj esetén — halkan és nesztelenül — egyszerre csak megjelenik. Ez a vonás különbözteti meg élesen a jógiktól, aki nem él emberek közt, s azok szenvedései, bajai távol állnak tőle. A japán — a földön él. Nem szárnyal olyan magaslatra, mint a ma is titokzatos mahatmák, de a sennin van és létezik, mig a mahatma elvekben, képzeletekben, misztikus mesékben, az elérhetetlenség fátylai mögött bukkan fel. A senninekkel együtt tűnnek fel a szamurájok. A szamurájok — a vívás filozófusai. így nevezik az ezoterikus tudományok ama válfaját, amely a gyakorlati élet szempontjából jóval hasznosabb, mint az indiai jógik titokzatos eredménye. Akár a kendu-vivás, akár a judo teljesítményeinek titkát kutatjuk, mindig ugyanazt a választ kapjuk: lelki fegyelmezettség, figyelem-összpontositás. A szamurájok nemcsak fizikai képességeiket fejlesztik folytonos gyakorlat révén, hanem lelki erejüket is. A japán küzdő-rendszerek tökéletes motorjában — a lélek a sofőr. —A léleknek ezt a különleges edzését a vívás filozófiájának nevezik. Az a japán, aki a vívás filozófiáját elsajátította, megmagyarázhatatlan telj esitményekre képes. Fájdalom-tűrése szinte emberfeletti. Valószínűleg a szuggesztió körébe tartozik az a képességük is, hogy a velük szemben álló, egyszerre öt-hat kardot lát villogni a kezükben, s nem képes rájönni, hogy melyik az igazi. A szamuráj nem kérkedik, éppúgy, mint a jógi sem, de ha üt az óra, a szamuráj megmutatja képességeit, mig a jógi csak a messzeségben mélázik, elmélkedik. Az Ázsia-utazó leírása óta is fordult az idő kereke. Valamikor minden ország őrzött egy titkot; India görbe botja — a gyephoki —, az amerikai baseball, a régi török birkózás, a magyar kard fénye, — és sok más mindenben volt valami — ami lemásolhatatlan. Később a sok íe'.tve őrzött — a hírszolgálat, fotók és elemzés mellett — alig maradt valami, ami kiismerhetetlen. Tréningek, oktatók, szabályok rakétaszerü-gyorsan terjednek, s kendut is hiába vonták homályba, már sokfelé elszivárgóit. Nem két bambuszbot egymáshoz ütése, hanem a versenyzők karakterének bizonyítéka. A gyephokitól kezdve, a judon keresztül — a kardvíváson át, az évtizedes hegemóniát őrzőknek el kellett szenvedniük vereségeket —, egyre több a “tanítvány.” A szamuráj vívás és a kendu nem mérhető össze a karddal, melynek alacsonyabbrendüségét az idézett cikk hoszszan fejtegeti. Valószinüleg — a különben érdekes írás szerzője — ebben tájékozatlan és elfogult volt. — Az egyforma gyakorlattal rendelkező kenduzó hátrányban volna a könnyed lerohanó támadásokkal operáló kardvivóval szemben. Két kézre fogják a bambuszbotot, s “lábmunkájuk” sem olyan fejlett. Los Angelesben kívántuk ezt demonstrálni, de a felkért kenduzó — visszalépett. És a csodálatos képességű Santelli Italo egy budapesti Vigadóban rendezett akadémiájára — még az I. világháboruelőtt —, egy világhírű szemuráj vivőt hivott meg —, akit a páston azután csaknem kivégzett. —r- Ami leginkább kifogásolható az Ázsia-rajongó Írásban — mintha a lélek fontosságát a sportban egyedül és kizárólag a japánok találták volna fel. Ázsia utazó rajongó cikke -• talán több tévedése ellenére is — helyesen érzékeltette azt, hogy a szamuráj szellem átmentése milyen hatással volt a japán sportra — ami az egész világ minden sportemberének tiszteletét vívta ki. SPORTVILAG Hl A múltban divatos, de mai formájában mégis fiatal sportág, a fogathajtás nagy népszerűségnek örvend Magyarországon. A szövetség nagy tervet tűzött ki 1974- re: szeretnék megnyerni a világbajnokságot. Már kijelölték a válogatott keretet: Abonyi, Fülöp, Papp, Bárdos és Bálint. A versenyzők és a lovak kemény munkával készülnek a nagy erőpróbára, melyet idén a svájci Frauenfeldben rendeznek -meg. Fenyvesi Csaba dr. az olimpiai bajnok párbajtőrvivó tavalyi gyengébb éve után újra formába lendült. Kiváló teljesítménnyel * nyerte Párizsban a világbajnoksággal felérő Monal Kupa viadalt. Az idei világbajnokságot is Franciaországban, az 1968-as téli olimpia városában, Grenoblefcan rendezik. Szívroham következtében meghalt Roy Stewart, a Glentoran labdarugó-csapatának egyik legjobb játékosa. Stewart játszott a Borussia Mönchengladbach elleni Kupagyőztesek Európa Kupa mérkőzésen. Az öltözőben panaszkodott, hogy rosszul érzi magát, kórházba szállították, s ott már nem tudtak segíteni rajta. Európa legnagyobb fedett sportcsarnokát építik Leningrádban — irja februári számában a Szputnyik. A stadion 25 ezer ember befogadására lesz alkalmas. A tribünöket széles folyosó veszi körül, ahol a nézők elhelyezkedésük előtt és után tolongás nélkül elférnek. Nem lehet már kétségünk afelől, hogy a torna, mint versenysport veszélyezteti a testi épséget. Ez akkor vált világossá, amikor Hans Timmerrnann volt szövetségi edző ep;y körkérdésre válaszolva kimutatta, hogy a tornásznők 55.5 százalékának valamilyen sérülése vagy bántalma származott a sportolásból. Érdekes, hogy kevésbé szembeötlő sérüléseik vannak a férfi tornászotok. olimpiai Évforduló \ Gyengén szerepeltek a magyar asztaliteniszezők Nyugat-Németországban Elfáradtak a magyar asztaliteniszezők a nyugatnémet nemzetközi bajnokság hajrájára. Csak a Magos-Lotaller női páros került a döntőbe, de ott alulmaradtak a románjapán Alexandru-Hamada párossal szemben. A Jónyer— Klampár kettős a csehszlovák Túrái—Orlowskié a Jónyer— Magos vegyes páros pedig a szovjet Gomozkov—Rudnová kettőssel szemben esett ki. A férfi egyes döntőjében a svéd Johansson 3:0-ra győzött honfitársa, Bengtsson ellen. A közel jöbőben 80 éves születésnapját üli a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, melyet egy jó emberöltővel ezelőtt, 1894-ben alapítottak. Pierre de Coubertin, az ókori művészet, irodalom és sport nagy tudósa és rajongója bejelentette, hogy minden eszközt igénybe vesznek a modern olimpiai játékok megvalósítására. A Párizsban megtartott kongresszuson az alapokmányban ez áll: “A testnevelés ápolása, fejlesztése, valamint a népek ilyen irányú barátságos érintkezések előmozdítása érdekében minden negyedik évben a hellén Olümpia mintájára nagyjátékokat rendeznek, amelyre minden kulturnépet meghívnak. ” Coubertin mellett egy magyar középiskolai tanárnak az eszme terjesztésében, népszerűsítésében elévülhetetlen érdemei vannak. Kemény Ferencnek hívták. Kemény Ferenc 1894-től 1907-ig képviselte Magyarországot a Nemzetközi Olimpiai Bizottságban. Az 1986-os első modern olimpia magyar csapatának vezetője, s nemcsak kiváló vezető és sport-diplomata, de egyben kitűnő szakiró is. Kiss József egykori hires lapja “A Hét” közli még 1897-ben Kemény Ferenc impresszióit és visszaemlékezéseit az első modern olimpiáról. Megható olvasmány! Fennmaradt az a régi kép is, mely 1898-ban készült és hét alapitó tagot ábrázol. Coubertin gróf és Kemény Ferenc mellett Jiri Guth-Jarkovsky (cseh), Demetriosz Vikelasz (görög), Butovszkij (orosz), Willibald Gebhard (német) és V. G. Black (svéd) állnak. Nyilván a közeljövőben sok szép tanulmányt olvashatunk különböző nyelven a Nemzetközi Olimpiai Bizottság megalakulásáról, történetéről, jelenéről, múltjáról és jövőjéről, amelynek első lépéseinél is már megjelent a magyar sport-diplomata, megjelentek a magyar versenyzők, s Hajós Alfréddel az élen megkezdődtek olimpiai sikereink, amelyek azóta is folytatódnak, — hogy szerte a világon a magyart ‘sport-nemzetnek’ tekintik.
