Magyar Hiradó, 1974. január-június (66. évfolyam, 1-26. szám)
1974-03-14 / 11. szám
12. oldal A győri szerelem Irta: SÁGI PÁL SÁGI PÁL Egykori magyar területen, Ungvár, mai orosz nevén Uzshorod mellet forgatták 15 ezer statisztáló vöröskatonával a csatajelenetet a Waterloo című orosz-olasz-francia-angol együttműködéssel készült Napoleonfilmhez. Amerikai színészek is szerepeltek benne, de Hollywood akkor még nem vállalt nyílt érdekeltséget, csak nagy összeget fizetett a terjesztés jogáért. Amilyen nagyméretűre sikerült a Waterloo, olyan kicsire sikerült a siker. Aránylag rövid szünet után most kisebb, de legallábbis nekünk érdekesebbnek ígérkező Napoleonfilmet terveznek amerikai-francia érdekeltséggel és ebben sok szó lesz a magyarokról. A központi téma voltaképpen: Napóleon és a nők. Van ezek között egy, de az eddig regényben, emlékiratban, féltudományos vagy áltudományos történelmi munkákban és visszaemlékezésekben is csak nagyritkán és mindig név nélkül bukkant fel: a “magyar grófnő”, aki a győri csata előesetéjén Napóleon főhadiszállásán töltötte az éjszakát és állítólag ebből a találkozásból született a későbbi kalandos élstű Caspar Hauser. (Ennek a történetét egyszer majd megírom.) Most a tervezett uj fűm úgynevezett “előzetese” a magyar arisztokrata nő és a francia császár szerelmét jóformán a téma központjába viszi: a grófnő nem lány, hanem grófné vagyis asszony és- Napoleon a vele töltött csodálatos éjszakáért azzal akart fizetni, hogy Magyarországot felszabadítja és a grófné férjét ülteti a magyar trónra. Hát ez már bizony nagyon hollywoddi izű kifacsarása minden valóságnak. Védekezni nem lehet ellene, kanyaritott már Hollywood ennél nagyobbat is a történelmen. Mások is belenyugodtak. De azért talán nem árt felidézni, mi köze is volt Napóleonnak a magyarokhoz. Európa 23 esztendőn át, 1792-től 1815-ig jóformán szüntelenül harcban állt. Egymásután öt koalíció alakult Franciaország ellen. A Habsburg monarchia egyik kivételével mindegyikben résztvett és minden háborút elvesztett. A harmadik ilyen háború Magyarorszgot is elérte és a békét Pozsonyban kötötték meg. Az ötödik Napoleon-ellenes koalicióban 1809-ben vivták a győri csatát: ebben utoljára a magyar nemesi felkelés. Napoleon nagyvonalú katona volt. Mielőtt hadbaszállt, mindig igyekezett kipuhatolni az ellenfél belső gyengéit is. Ausztria esetében Magyarország érdekelte: milyen ez az ország, számithat-e arra, hogy belső forradalmat támaszthat és gyengítheti vele Ausztria erejét. Nagyjában, általában legtöbben csak azt tartjuk számon, hogy 1809-ben elszakadásra szólította fel Magyarországot. Ennek azonban esztendőkön át előzménye is volt. Nem is egy. Puhatolózását már akkor kezdte, amikor még csak Franciaország első konzulja címet viselte. Megbízottja, Adrien Lezay pénzügyi-gazdaségi szakértő beutazta Magyarországot és jelentést irt az itteni állapotokról. Meglepően tisztán látta a helyzetet: az ipar és 'kereskedelem nagyrészt idegen kézben van, a közgazdasági törvények és rendeletek csak Ausztriának kedveznek. De mélyebbre is nézett. Magas a kamat, nincsenek kereskedelmi bíróságok, a nemest adósság miatt elfogatni vagy birtokától megfosztani nem lehet, emiatt a nagybirtokos nem kap kereskedelmi hitelt, ezért nincs tőkéje, nincs módja nagybani piaci termelésre. Pár év múlva Napoleon már “életfogytiglani konzul.” Magyarország gondolata ismét felvillan az agyában. Hadsegédje, az ismert Gerald Lacuée dandártábornok jelentést készít róla. A többi között azt írja, hogy a franciaországi forradalmi eszmék behatoltak Magyarországra, erősen felkeltették a függetlenség vágyát. Ha valamelyik hatalom, de elég távoli ahhoz, hogy ne kelljen félni az igájától, megadná Magyarországnak az eszközöket a felkeléshez, nem kétséges, hogy erővel széttörné bilincseit és függetlenné válna. Ekkor még sémi sem történt. A következő háborúban azonban Napóleon már olyan kijelentést tett, hogy hajlandó tárgyalni Magyarországsemlegesitéséről. Hadvezére, Louis Davoust Hercegtábornagy kiáltványt is bocsátott ki, amelyben ismertette Napóleon álláspontját: — Magyarok! Maradjatok békében és függetlenségtek, alkotmányotok és kiváltságaitok tiszteletben lesznek tartva. Tartózkodjatok minden sorozástól, nemesi felkeléstől és minden fajta ellenségeskedéstől és nem fogtok nálunk mást találni, mint csak jóakaratot és a megbecsülésnek azokat az érzéseit, amelyeket már annyiszor tanúsítottunk nemzetetek irányában. Örömmel fogom jelenteni kiváló uramnak, hogy a magyar nép egyáltalában nem számit ellenségei közé — igy fejeződött be Napoleon első, igaz, hogy közvetett utón kibocsátott proklamációja a magyarokhoz. A kiáltvány hatása: semmi. Idő sem volt hozzá, hogy valami legyen belőle. Alig egy hét múlva ugyanis Napóleon Austerlitznél tönkreverte az egyesült osztrák-orosz seregeket, fegyverszünetet kötöttek és karácsony napján a francia megszállás alatt lévő Pozsonyban aláírták a békét. Az igazi nagy lehetőségre 1809-ben került a sor. Napoleon — akkor már évek óta császár — újra harcban állt, a Habsburg monarchiával, megint bevonult Bécsbe és május 15-én onnan intézett kiáltványt Magyarországhoz. Fordításában Batsányi János a költő is résztvett. A proklamáció néhány részlete igy szólt: — Az ausztriai császár, nem pedig a magyar király üzent nekem hadat... Magyarok! Eljött az a szempillantás, amelyben visszanyerhetitek régi füg(Folyt. a 15. oldalon) EGY NŐCSÁBÁSZ HONVÉDTISZT KALANDJAI AMERIKÁBAN (Folyt, a 10. oldalról) megkereste az amerikai magyar emigráció egyik legszínesebb egyéniségét, számos anekdota hősét, az öreg Rambauert, aki elirányitotta őt ahhoz a házhoz, ahol annak idején Udvardy nejével kosztos volt. A kosztadók azt nem tudták, hogy a nő törvényes neje volt-e, hanem egy vállalkozó szellemű fiú, jutalom fejében, nyomozni indult. S mialatt Wallace a jegyzői hivatalban az alábbi bejegyzésre bukkant: “Meinhold Dodewald Udvardy to Anna Fischer married 27 of march 1851. Given under my hand 25 Aug 1851, foled and recorded 29th of Aug 1851, Rhecords No.5328. Pr. Pichler pastor.” — a fiú is megtalálta a feleséget, aki egy olyan házban élt, ahová őneki bemenni még — nem illik. Wallace azonban már nagykorú volt, s igy megtudhatta az igazat: a nem éppen franciás leánynevű Udvardy né elbeszélte neki, hogy Udvardy egy trafikot nyitott hitelben, de adósságait hátrahagyva, megszökött. Igaz, később levélben hívta maga után, de ő nem válaszolt. Alighanem a hölgy is abban reménykedett, amiben most férje: házassága révén kijuthat élete kátyújából. De megcsalatott, s maradék menedékként bejutva ama “házba”, nem üzent már mást féijének, csak azt, hogy fizesse ki adósságait. Annak persze kisebb gondja is nagyobb volt. Sőt megneszelve, hogy jövendő apósa útja milyen eredménnyel járhat, mire az visszatért, mátkát, egzisztenciát, reményeket hátrahagyva, meglépett. írogatott ugyan még magyarázkodó, fogadkozó leveleket, de azután elmerült — hová, miben, ki tudja már? László Károly ezzel záija: “Az özvegy-mátka vagy erőslelkű, vagy gyönge szerelmű, mert r^jta fájdalmas érzés nem mutatkozott. Bárha én senkivel se beszéltem e történetet, három hét alatt az egész városban közbeszéd tárgya volt, pedig toldva, sőt a helybeli lapokban kinyomtatva, bár a nevek kihagyásával.” Miért idéztük fel e Mikszáth tollára való korai “Noszthy fiút”? Nagy időnek nemcsak “nagy” tanúi vannak — a kicsik is mondanak olykor valamit: ha nem is feltétlenül fontosat, de jellemzőt... Belley Pál GONDOLATOK Régi perzsa mondás: “Okosan kérdezni nehezebb, mint okosan válaszolni. Sokszor arra esik árnyék, aki fényben akar állni. Orvosok szerint, a legjobb mód az életet meghosszabitani: félannyi idő az asztalnál, kétszer annyi a szabadban. Kiegyensúlyozottnak tekinthetjük azt az embert, aki képes tízszer ugyanazt a hibát elkövetni, anélkül, hogy idegesítené. ____' . OJIX A pénz ugyan nem boldogít, de lehetővé teszi kellemesen boldogtalannak lenni. (M.M.R.) Régen a mamát kétségbeejtette, ha a lánya hazudott. Ma az, ha elmondja az igazat. Az igazi feleség az anyósától csak egyet tanul el: a jó ételrecepteket. Mai emlékkönyvbe: Azért van két fülünk és egy szánk, hogy jobban tudjunk hallgatni és kevesebbet beszélni.” A legbiztosabb mód bekerülni az újságba, hogy újságot olvasol, miközben átmégy az úttesten. Ha csak gyér babéijaid vannak, ne ülj rá, nem is kényelmes az ülés. Megfigyelhető, Írja valaki nekünk, hogy az emberek két szakaszban szoknak le a cigarettáról. Előbb a sajátjukról, később a másokéról is. Érdekes, hogy a férfiak legtöbbje, mielőtt megnősül, a szivéről beszél. Később inkább az epéjéről és a májáról.
