Magyar Hiradó, 1973. július-december (65. évfolyam, 27-52. szám)

1973-11-22 / 47. szám

EGYESÜLT MAGYAR HETILAPOK • UNITED HUNGARIAN WEEKLIES N«w Brumwick MAGYAR HERALD, Perth Amboy HERALD, Passaic FREE PRESS. Trenton FÜGGETLENSÉG and JERSEY HERALD, Bethlehem, Pa. HÍRADÓ VOL. 65. ÉVFOLYAM - No. 47. SZÁM SINGLE COPY 25c - NEW BRUNSWICK, N. J. - Thursday, November 22, 1973. DRÁGUL A POSTA, DE . . . FELÜLVIZSGÁLJÁK AZ UJ POSTAI DÍJSZABÁSOKAT WASHINGTON — A US Postaszolgálat uj költségveté­si terve alapján január 5-től megdrágulnak a levélbélye­gek, hacsak a Megélhetési Költségek Tanácsának (CLC) nem sikerül kiharcolnia a ter­vezett áremelés megmászá­sát. Az uj postai díjszabások alapján az eddigi 8 centes le­­vélybélyeg 10 centbe fog ke­rülni, a belföldi légiposta bé­lyeg 11 cent helyett 13 cent­be, mig egy postai levelezőlap 6 cent helyett 8 cent lesz. BECS—Az Arab olajtermelő országok elhatározták, hogy folytatják Hollandia és az Egyesült Államok olajbojkot­tálását, de nem vezetik be a többi nyugat-európai ország ellen tervezett 5 százalékos exportcsökkentést — legalább egy hónapig. A Közös Piac tagállamai­nak legutóbbi értekezletén a nyugat-európai államok több­sége az arab-ügv oldalán szállt sikra—kétségtelenül attól való félelmükben, hogy az arabok megtagadnák az olajszállítá­sok zavartalanságát, ha Izra­el oldalára állnának vagy egy­szerűen semlegességet han­goztatnának. ' RÓMA — A lengyel kül­ügyminiszter, Stefan 01- szowski olaszországi utján 50 perces kihallgatást kapott a pápától. Varsó kommunis­ta kormányának ő volt első tagja, aki látogatást tett a Vatikánban. VI. Pál pápa és Mr. Olszowsk-i az egyház és a kommunista állam viszonyá­ról tárgyaltak. Ezután a kihallgatás után a pápa fogadta Ft. Bronislav Diabrowskit, a lengyel püspö­ki kar titkárját és Stefan Ugyanakkor a második, har­madik és negyedik osztályú díjszabások 25-től 40 százalé­kig emelkednek. A CLC azonban lugy talál­ja, hogy az uj díjszabások újabb lökést jelentenének az infláció felfelé ívelő pályáján és ezért vizsgálatot indít egy esetleges árcsökkentés remé­nyében. “Intézkedéseinket nem hozzuk nyilvánosságra mindaddig, amig nem hallgat­tunk meg minden tanút, — mondotta a CLC egyik szóvi­vője. — Annyi azonban bizo-Megfigyelők szerint az arab olajtermelő országok az olaj­export csökkentésének lehe­tőségével csakúgy “sakk­ban tudják tartani” Nyugat- Európát mintha valóban be­szüntetnék az olajszállítmá­nyokat és elesnének ebből származó jövedelmüktől. Az 5 százalékos export­csökkentés ugyanakkor vo­natkozik viszont Portugáliá­ra (Portugália volt az egyet­len európai állam, amely en­gedélyezte, hogy amerikai gé­pek felszánjanak területéről és fegyvereket szállítsanak Izraelnek. A szerk.) és a nem­európai államokra mint pl. Ja­pánra és Kanadára. Wyszynski kardinális is rövi­desen kihallgatáson jelenik meg a pápánál. Ez a gesztus a pápa részéről annak jele, hogy a Vatikán nem akar á kommunista kormánnyal kü­lön megegyezésre jutni a len­gyel katolikus papság meg­kérdezése nélkül. Mr. Osz­­lowski kijelentette a kihallga­tás után tartott sajtókonfe­rencián, hogy reméli, találnak valami formát az állandó dip­lomáciai kapcsolatok felvéte­lére. nyos, hogy a Tanács alapo­san utána néz ennek az ügy­nek.” A US Postaszolgálat meg­döbbenve vette tudomásul a CLC szándékát, amely eset­leg eltilthatja a tervezett ár­emeléseket. “A CLC jóvá­hagyta azt a tervünket, hogy Görögország a forradalom szélén ATHÉN — A statárium el­lenére tovább folynak a tün­tetések Görögországban a Pa­­padopoulos katonai diktatú­ra ellen. A diákság és a rokon­­szenvező tömegek ellen tan­kokat, gépfegyvereket hasz­nál a kormány. Múlt szomba­ton a katonai erők megostro­molták a műegyetemet és többórás közelharc után az egyetemi épületeket vissza­vették a diákoktól. A közel­harcok és lövöldözések során George Papadopoulos 15 tüntetőt megöltek és kö­zel kétszázat megsebesítettek. Állítólag 2000 tüntetőt letar­tóztattak. George Papadopoulos ál­lamelnök rendkívül ülésre hív­ta be a kormány tagjait. A minisztertanács az elnök szi­gorú intézkedéseit helyben­hagyta. Minden jel arra mu­tat, hogy a hosszú idő óta lappangó elégedetlenség nyílt forradalomra fog vezetni. Ideiglenesen a diákságot meg­fékezték, azonban a letatóz­­tatások nem hozták meg a várt eredményt. A kormány­­ellenes tüntetők nem veszik figyelembe a statáriumot és úgy szólván a katonaság sze­me előtt folytatják forradal­mi tevékenységeiket. 008,000 postai alkalmazottnak felemeljük a fizetését, amely az 1974-es és 1975-ös pénz­ügyi évben 862 millió dollár költséget jelentene, — mon­dotta a Postaszolgálat egyik vezetőségi tagja. — Nem len­ne észszerű részükről, ha most megmásítanák a bérjövedel­mek beígért növelését.” A postai díjszabások terve­zett növelése évi 2.08 billió dollárt jelentene. A Postaszol­gálat azzal az indokkal él, hogy erre az egész összegre szükség van, ha létre akarja hozni az “egyensúlyt” a lát­szólag független Postaszolgá­lat és a régi Postahivatali Mi­nisztérium között, amelyet a Kongresszus határozata értel­mében behelyettesítettek. Amit a Watergate betörők hisznek WASHINGTON — Hatan a Watergate betörők közül a mai napig meg vannak győ­ződve ártatlanságukról, mert azt hiszik, hogy tettük haza­fias tett volt Amerika és az elnök érdekében. E. Howard Hunt Jr. kapta Sirica bírótól a legszigorúbb ítéletet, 2 és fél évtől 8 évig terjedhető elzárást és 10,000 dolláros pénzbüntetést. James W. McCord egytől öt évig terjedhető elzárásra lett ítélve, Bernard L. Barker, aki a kubai menekülteket be­szervezte, egy és fél évtől 6 évig terjedhető börtönbünte­tést kapott. A másik három, a kubaiak, Eugenio R. Marti­nez, Virgilio R. Gonzalez és Frank A. Sturgis, egyenként egytől 4 évig terjedhető elzá­­zást kaptak. A kubaiak és Sturgis Hunt­­ot hibáztatták, akit, mint a CIA titkos ügynökét Eduardo néven ismertek, mert azt hit­ték, hogy az segít nekik Ku­bát felszabadítani. Tudták, hogy a Fehér Házból jön, ho­gyan kutatták volna, hogy rendelkezései nem ütköznek-e törvénybe? McCord szerint ő akkor is hitte és most is azt hiszi, hogy a Watergate betö­rést az elnök engedélyezte. Dióhéjban... BUKAREST — Nicolae Ceausescu román államelnök és felesége Nixon elnök meg­hívására meglátogatják az Egyesült Államokat. Decem­ber 4-től 10-ig tartózkodnak Amerikában. A látogatás hi­vatalos jellegű. • KAMPALA, Uganda — Ro­bert Keely meghatalmazott miniszter elhagyta Ugandát. Ezzel Uganda és az Egyesült Államok között megszűnt a diplomáciai kapcsolat. A sza­kítás oka: Idi Amin Uganda elmebeteg elnöke ismét ba­rátságtalan lépéseket tett az U.S.A. ellen. • WASHINGTON — Az amerikai katonai megfigye­lők jelentéséből kiderül, hogy az arabok kétszer annyi hadi­­segitséget kaptak a szovjet­től, mint az izraeliek Ameri­kától. • NEW YORK — A Time magazin közvéleménykutatá­sa azt mutatja, hogy az ame­rikai polgárság többsége Ni­xon elnök lemondását kíván­ja. KAIRÓ — Hermann F. Eilts uj amerikai követ meg­érkezett az arab fővárosba. Az 1967-es háború óta most van először amerikai képviselet Egyiptomban. • PHILADELPHIA — Dr. Milton S. Eisenhower, Dwight Eisenhower elnök fivére Charles Percy szenátorban látja az 1976-os választás re­publikánus elnök jelöltjét. • WASHINGTON — A kong­resszus megszavazta az alasz­kai olaj csőhálózat építését. Négy év kell a 700 mérföld hosszú olaj csővezeték elké­szítéséhez. • BUENOS AIRES — Az ar­gentin terroristák 1 millió dol­lár váltságdíj fejében szaba­don bocsátották David B. Wilkie Jr.-t, a Standard Oil Company argentínai főtiszt­viselőjét. EUROPA ARABPARTI KlALLASA ELHÁRÍTOTTA AZ olajboikottot Lengyel külügyminiszter a Vatikánban

Next

/
Thumbnails
Contents