Magyar Hiradó, 1973. július-december (65. évfolyam, 27-52. szám)

1973-11-08 / 45. szám

16. oMal Óhazái családstatisztika: egygyermekesek többségben... BUDAPEST — Érdekes részletek derültek ki a most megjelent népszámlálási sta­tisztika családokra vonatkozó adataiból. A legutóbbi népszámlálás időpontjában az ország 9 mil­lió 199 ezer 661 főnyi népes­ségéből 8 millió 697 ezer 183 ember élt 2 millió 900 ezer családban. A családok száma 5 száza­lékkal volt magasabb, mint tiz évvel korábban. A család­ban élők számának növekedé­se azonban csak egy százaié-Székelyek Gödöllőn BUDAPEST — Egy hétig volt vendége a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem hall­gatóinak az ötventagu Csík­szeredái Hargita folklór együttes. A kiváló művészeti csoport nemzetközi fesztivá­lon is díjazott műsorát: nép­táncait, népdalait és népbal­ladáit mutatta be az egyetem aulájában. A Csíkszeredái mű­kedvelő együttes több mint 20 éve alakult munkásokból és értelmiségiekből. Műso­rukban az erdélyi román és székely folklór szerepel. Szó van arról, hogy a közeljövő­ben a gödöllői egyetemisták látogatják meg a csikszere­­daiakat. Tisztítják a Tiszát SZOLNOK — Mederszabá­­lyozási munkálatokat végez a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság a Tisza szolnoki szakaszán. Az elmúlt évtizedekben a hid előtti folyókanyarban í agy tömegű hordalék rakó­dott le, s ez megváltoztatta a viz sodróvonalát, veszélyez­tetve a parton levő városi víz­müvet, a villanytelepet és egyéb fontos létesítménye­ket, emellett növelte az árvíz­veszélyt is. Ezért az igazga­tóság megfelelő partbiztosi­­tás után holland gyártmányú modern uszó-kotrógépet állí­tott munkába, amellyel a fo­lyó medrében fellazítják az üledéket, iszapot, s azt egy nagy teljesítményű szivaty­­tyu, vízzel keverve, mintegy 1500 méter hosszú nyomócső vön át, az alcsiszigeti holtág álvizvédelmi töltése és a Ti­­sza-meder közötti terület fel­töltésére továbbítja. Az iszap kiválása után a vizet vissza­vezetik a folyóba. Az uj be­rendezéssel az év végéig kb. 30 ezer köbméter hordalékot távolítanak el a folyóból. UJ HID a maros felett Makó határában uj hid épül a Maros felett. Érdekessége, hogy a meglevő hídfőkre és pillérekre emelik majd rá az előre összeszerelt hídszerkezetet. A két nyomsávos hidat előreláthatóan 1974 második felében adják át a forgalomnak. MAGYAR VIDÉK A MÁTRA KAPUJA: GYÖNGYÖS A. Mátrába tartó kirándu­lóknak érdemes megtekinte - niük a hegység “kapuja” — Gyöngyös városa — neve­zetességeit. — Gyöngyös 33 ezer lako­sú város a Mátra déli lábá­nál, 171 méter tengerszint feletti magasságban. Törté­nete: a honfoglalás után a mai Gyöngyös és vidéke a magyarokhoz csatlakozott ka­bar törzsi. Abanemzetségnek jutott. Károly Róbert a ki­rályi hatalommal szembefor­duló Aba-leszármazottakat, a Oobánkákat leverte. Az ural­kodóhoz hü gyöngyösi népet pedig megjutalmazta. 1334- ben Gyöngyösnek kiváltságos jogokkal, mezővárosi rangot adott! A város a Rákóczi szabad­ságharc idején a kurucok egyik erőssége. Itt temették el a legendás hirü generálist, Vak Bottyánt. A városnak már a közép­korban vízimalmai, posztó ve­rő kallómalmai voltak. S fej­lett kézműipara: gazdag a posztó-, varga- s csizmadia­céh. Hiteles adatok igazolják:, hogy már a 16-ik században kifizetődött ezen a tájon a szőlőművelés. Gyöngyös cime re: kék mezőben “vágtázó” farkas. Fölötte balra hatágú csillag. Jobbra emberi áré­ként ábrázolt félhold. Az egé­szet szőlőfürtök veszik körül Alul latin nyelvű szöveg. Ma­gyarul: “Miként a dühös far­kas is megszelídül ha jól bán­rak vele, úgy a nép is enge­delmeskedik a szenátusnak, ha emberségesen kormányoz.” A Mátra Múzeumot a gyön gyösi volt Orczy-kastély el­ső emeletén rendezték be. Az első terem vitrinjeiben a hegység ásványi kincsei: kü iönböző szinü, fényű ásvá­nyok — kalkopirit, markazit, jáspis, opál, ametiszt. A SZENTESI "ZÖLDKOSZORU" Hetvenöt éves a szentesi Petőfi szálló, amely sokáig Zöldkoszoru néven működött. A szállodát, éttermet, cuk­rászdát, bisztrót, borkóstolót magában foglaló vendéglátó­­hely jubileuma alkalmával több hetes programot ren­deztek térítési- és ételbemu­tatóval, régi étlapok kiállítá­sával, szakácsversennyel, me­lyen bemutatták az évszáza­dos étkezési divatokat a töl­tőt'; Tagadótól a mai fogyó­­k; á: készítményekig. A másik teremben egy mammut teljes csontváza. A hatalmas állat itt élt az utol­só jégkorszakban. A könyv­tárban 150-nél több ősnyom tatványt, régi kódexet őriz­nek. Van Bessenyei Mihály kódexe is ,anno 1524. Gyön­gyös botanikai ritkasága — egyebek között — egy több­­száz éves Tisza-fa, kétszáz esztendős törökmogyorófa. A mai Dimitrov-park kerí­tését a Napoleon ellen 1809- ben mozgósított hadsereg ka­tonáinak puskacsöveiből ko­vácsolták. Cigányélet Rékésen BÉKÉS — Kibővített ülést tartott Békésen a békési me­gyei tanács cigányügyi ko­ordinációs bizottsága. Nagy János, a megyei tanács elnök­­helyettese beszámolt arról, hogy a megyében mintegy ki­lencezer cigány él. Többségük húsz zárt telepen, sok közü­lük még putrikban. Ennek oka: a munkaképes cigány lakosok alig egyharmada vál­lal állandó munkát. Példamutatóan foglalkoz­nak a cigány lakosság élet­éi munkakörülményeinek ja­vításával Békésen, ahol a te­li pen a lakók társadalmi mun­kájának igénybe vételével be­vezették a villany, az ivóvizet, járdát építettek. Itt alakult meg a megye első cigány­­klubja, ahová csak állandó munkavállalót vesznek fel tagnak. NEMZETISÉGI KONGRESSZUSOK BUDAPEST — Az év hát­ralévő heteiben tartják meg a Magyarországon élő nem­zetiségek kongresszusaikat: Gyulán a magyarországi ro­mánok Demokratikus Szövet­sége, november 8—9-én Bu­dapesten a Magyarországi Németek Demokratikus Szö­vetsége, november 21—22-én ugyanitt a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szö­vetsége, s november 26—27- én a Magyarországi Délszlá­vok Demokratikus Szövetsé­ge. Csokonai-hét KAPOSVÁR — Csokonai Vitéz Mihály születéséne' 200. évfordulója alkalmábó1. november 13-tól december 13 ig csokonai-hónapot rende ■ nek Somogy megyében. — A megnyitó ünnepségre Ösu '­­< ón kerül sor, ahol a köl ’ : egykor tanított. kos volt, s ezért a családra jutó családtagok száma eg,y évtized alatt 312-ről 301-re csökkent. A családok mintegy kilenc tizede házaspár, egy tizede pedig gyermekkel élő anya vagy apa. Az előbbiek 90 szá­zalékában az anya egy szülő A családok több mint harma­dában nincs gyermek. Az egygyermekesek ará­nya Budapesten a legmaga sabb, Hajdu-Biharban a lég alacsonyabb. A kétgyermekesek arányi a fővárosban a legalacso­nyabb, a három és több gyér mekkel élők Szabolcsban éí Hajdu-Biharban megközelíti! az országos átlag kétszeresét Budapesten a családok mint­egy kétharmadában a nép számlálás idején nem élt 11 Irtják a Nagyerdőt DEBRECEN — A hirne vés Debreceni Nagyerdő év százados fáit igencsak “meg viselte az idő”, ezért a város tanácsa határozatot hozotl az alföldi pihenőközpont meg­­fiatalítására. A sok vihart megért töl­gyek jelentős részét különle­ges “injekcióval” gyógyítják a krónikus betegségben szen­vedő fák helyett pedig fiat?.! csemetéket ültetnek. Továbl: bővítik a sétauthálózatot és elkezdték az erdei tornapályr építését, amely otthont biz tosit a város tömegsportjá­nak is. Minden bizonnyal so! ifjúsági rendezvény szemta­núi lesznek majd a megfia­talodott debreceni Nagyerdő fái. évesnél fiatalabb gyermek. A családokban élő gyer­mekek számának csökkenése következtében megváltozott a családok összetétele: a ki­sebb családok száma valame­lyest emelkedett, a nagyob­­a baké tovább csökkent. y A népszámlálás idején or­­e szágosan az egy gyermekes házaspárok voltak többség­­c ben. A családok 35 százaléká­­e ban 1, több mint negyven a százalékában pedig két csa- L- ládtag az aktív kereső, mig ). három vagy több aktiv kere­­i- ső csak minden 11. családban található. L- A családok 15 százalékában L- csak eltartott él. A kereső r. nélküli családok aránya Bu­dapesten a legalacsonyabb, Szabolcsban a legmagasabb. a Az eltartottakból álló csalá dók aránya Szolnok megyé­ben a legnagyobb, s k A mezőgazdasági fizikai t. dolgozók családjai Debrecen­­> ben a legnépesebbek, Pécsett i- a legkisebbek. A fizikai fog- 5 lalkozásuak családjai Hajdu­­- ban, a szellemi foglalkozásúa­ké Vas megyében a legna­gyobb. >_ IDEGEN HALAK l A BALATONBAN :- TIHANY — A balatoni hal­gazdaság szerződésbeli meg­­l- bízást adott a Magyar Tudo­­:- mányos Akadémia tihanyi :, Biológiai Kutató Intézetének, i- hogy vizsgálja meg a Balaton d két idegen halfajtájának, az b angolnának és a fehér busá­­s nak az életkörülményeit. Az a eddigi tapasztalatok szerint ;- mindkét fajta jól alkalmaz­­i- kodott a magyar tenger k nyújtotta körülményekhez, i- Félő azonban, hogy jelenlétük L- eltolódást okoz a haltáplálék­­ő láncolatban és felborítja a tó biológiai egyensúlyát.

Next

/
Thumbnails
Contents