Magyar Hiradó, 1973. július-december (65. évfolyam, 27-52. szám)
1973-07-12 / 28. szám
14. oldal REGEN ÉS MOST Irta: DOHNÁNYINÉ Sok szó esett már gyermeknevelésről, de ez a téma valahogyan kimeríthetetlen. Megtárgyaltuk már a mai nevelés hátrányait, hibáit, nehézségeit, gyengéit, de még mindig fennmarad a nagy kérdés — hogyan jutott ide a helyzet? Mi W történt, hogy gyermekek szü-I jlp leik ellen fordulnak, hogy úgy ' érzik, nem tartoznak nekik több engedelmességgel, sőt, ha :ff? azok bármilyen befolyást pró-Dohnánrlné bálnak gyakorolni rájuk, egy-Zachír Ilona szerűen elszöknek hazulról. Választ, vagy legalábbis egy teóriát találunk erre a kérdésre. Hal Lindsey könyvében. Szerinte a fővád azokat a filozófusokat és pszichológusokat illeti, akik kimondták, hogy nincs Isten, ennek következtében nincsen bűn, minden gyermek jó és joga van arra, hogy elnyerje mindazt, amire vágyik, bármilyen áron is. Aki nagyban felelős mindezért, mivel Isten hatalmát aláásta és ennek következtében a szülői fennhatóságot is, Freud, a szabad szerelem dicsőítője. Azzal, hogy a szex nevében minden szabad, megmérgezte az emberi lelket, de főleg a fiatalság fogékony lelkületét. Lindsey szerint “A fegyelem alapfelfogásáról való vélemény, a tekintély, határok betartása és erkölcs iránti tisztelet gyökeresen megváltozott a gyermeknevelés és az általános nevelési rendszer terén.” Freud szerint a gyermekkor és a serdülőkor legtöbb problémáját az okozza, hogy a fiatal lény nem engedheti vágyait szabadjára. A Szentirás viszont ezt mondja: “Térítsd helyes útra fiadat, ha hibázik és ő kényelmedre válik. Felderíti majd lelkedet.” John Dewey is sokat rombolt a gyermeknevelésen, amennyiben megtagadta Istent és kijelentette, hogy az embernek nincs lelke. “Nevelési teóriája kigunyolja az egyéniséget és azt az elvet hirdeti, hogy az ember veszítse el egyéniségét azáltal, hogy beleolvad a nagy tömegbe. Eszerint a fiataloknak saját maguknak kell kormányoznak, a közösség szociális szükségessége szerint.” Eric Fromm jól ismert pszichológus szerint a gyermeket nem szabad semmire se erőltetni — szülői fennhatóság szerint szabadságra van szüksége. Nevelésnél nem szabad szigorral vagy erélyjel eljárni, hanem inkább fel kell kelteni a permek kíváncsiságát. I HETI NAPTÁR | i: julius | jí 16—Hétfő: Elek | 3! 17—Kedd: Bánk 118—Szerda: Arnold ! 19—Csütörtök: Illés ; 20—Péntek: Margit j 21—Szombat: Lőrinc 22—Vasárnap: Lenke ; ZACHÁR ILONA Isten utasítása viszont igy szól: ”A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság, de a fenyítés vesszeje messze elűzi őtőle azt.” Dr. Benjamin Spock hires vagy inkább hírhedt könyvet irt: “Baby és gyermekgondozás“ címmel szülők számára, mely végképpen megzavarja a szülőket és nagyonis káros következményekkel jár. ő ugyanis arra utasítja a szülőt, hogy sohase büntesse vagy üsse meg gyermekét, csupán érveljen vele, igyekezzen a lelkére beszélni. Megboldogult férjem, ki egyike volt a legnemesebblelkű, legbölcsebb embereknek, mindig hálás szívvel emlegette azokat a pofonokat, melyeket gyermekkorában szüleitől kapott. Az első pofont akkor kapta, amikor hazudott. Ennek következtében soha életében nem hazudott többé. Isten azt akarja, hogy fenyitsük meg gyermekeinket, ha erre rászorulnak. Legyünk igazságosak, sohase kegyetlenek és mindig következetesek. A Szentirás ezt mondja: “Aki megtartóztatja az ő veszélyét, gyűlöli az ő fiát. Aki pedig szereti azt, megkeresi őt fenyítékkel.” Mégis, minden szülői nevelésnek oda kellene irányulnia, hogy a gyermek Krisztus rátaláljon. Hiszen csak ő világíthatja meg lelkűnkön és lelkiismeretünkön kérészül, hogy mi igaz, és mi hazug, mi helyes és mi helytelen. Rex Humbard elmondja, hogy a rendőrök egy kis leányt találtak az utcán ,aki keservesen sirt, mert nem talált haza és nem tudta otthonának címét. Elmondta, hogy Sheff kutyája haza tudná vezetni, de elveszítette őt a tömegben. Erre a rendőr elkiáltotta magát, hogy “Sheff!" és azonnal ott termett egy hatalmas farkaskutya. A kislány örvendezve szaladt oda hozzá: “Sheff, menj haza!” — parancsolt rá a rendőr és a kutya megindult, mig a rendőr kézenfogta a gyermeket és követte. Utcáról-utcára mentek, egyszer jobbra, másszor balra fordultak egy-egy utcakereszteződésnél, mig egyszercsak felbukkant egy ház, ahol Sheff megállt. A tornácon egy kisirt szemű aszszony állt, aki örömsikollyal rohant le, hogy magához ölelje elveszettnek hitt gyermekét. így van ez valahogyan valamennyiünkkel. Olykor-olykor elveszítjük az utat és szükségünk van valakire, aki hazavezet. Aki visszavezet a helyes útra — Istenünkhöz. Mivelhogy ő az Ut, az Igazság és az Élet. Heti fohász Uram, aki azt mondtad, hogy boldogok a tiszta szivüek, tisztítsd meg szivünket minden gonosz gondolattól. Add, hogy a Te világosságod és fényed lakjék bennünk és embertársunkat ennek a fénynek a sugarában nézzük. Gondoljunk arra, hogy ha mi nem is látjuk szeretetreméltónak, ő is a Te gyermeked és Te szereted minden teremtményedet. Gyűlölöd a bűnt, de szereted a bűnöst. Tisztítsd meg szivünket, hogy ne legyen bennünk sem gyűlölet és mi is a Te szereteteddel tudjunk nézni az emberekre és szeretni mindenkit még akkor is, ha mi nem kapunk cserébe szeretetet. Tisztítsd meg szivünket, Uram, hogy elnyerhessük érte az Általad ígért boldogságot, Ámen. Szív és lélek Az ember-szivhez nem vezet vasút, se gépkocsi: járatlan minden ut, mert ahány ember, annyiféle seb. S mind egyre égetőbb, keservesebb. A szívben kő, vad, sivó pusztaság, tüske, duvadak, mérges viperák állanak utadba: — százezernyi gát! Senki se adja könnyen meg magát! Visszariadsz? Nem csoda! Egymagad nem győzhetsz, roppant nagy a feladat! A gyógyításhoz nem elég az ész, se hatalom ,se patika, se pénz: Szív és Lélek kell, vigasz, égi ir és erő, mely minden próbát kibír. Bódás János Sík Sándor emlékére BUDAPEST — A budapesti piarista gimnáziumban 1923-ban érettségizett VIII. A. osztály diákjai a közelmúltban ünnepelték félévszázados érettségi találkozójukat. Az 54 érettségizett közül 21-en már nem érhették meg a találkozót, s immár tiz esztendeje elhunyt szeretett tanáruk, s nyolc éven át osztályfőnökük: Sik Sándor sem. A találkozó résztvevői megkoszorúzták Sik Sándor sírját a farkasréti temetőben, majd a Piarista Gimnázium kápolnájában szentmisén vettek részt, melyet osztálytársuk mondott. A szentmise után a gimnázium egyik tantermében idézték fel a diákévek emlékeit. Az egykori VIII. A. diákjai ma is rendszeresen kapcsolatban vannak egymással: immár 10 éve a Budapesten lakók kéthavonta találkoznak, s minden esztendőben az iskolában is találkozót tartanak, melyen a vidéken élők is részt vesznék. A mostani jubiláris találkozóra azonban külföldről is hazalátogattak az osztálytársak, köztük a csaknem negyven esztendeje Argentínában élő Pinczinger Lajos, aki az 1848-as szabadsághfarc idejéből származó kéziratokat hozott magával és ajándékozott az Országos Széchenyi Könyvtárnak. A SOPHIAÍ MECSET MAGYAR KINCSE A keresztény templomból lett világhírű konstantinápolyi Hagia Sophia mecset műemlék tárgyai között magyar eredetűek is vannak. Az eredeti oltár két oldalán lévő négy óriási tömör bronz kandeláber valamikor Mátyás királyé volt és a budavári Nagyboldogasszony templomot díszítette. A mohács vész után hadizsákmányként kerültek Sztambulba. Erről tudósit az egyik kandeláberen függő tábla arab betűs török verses felirata, amely magyar fordításban igy hangzik: ‘A világ uralkodója, Szulejmán khán, kinek éjién nem állhat sem Giv, sem Brizsem, annyira megtörte Magyarország seregét, hogy a mező nem látszott a halottaktól. Elpusztította a gyáva királyt, a poklot tette helyére, ezt igaznak tudd. Templomát felégetvén kirabolta Budát. Kihozott egy-két szép gyertyatartót, elhozta őket a Hagia Sophiába, az ellenség testét és lelkét tette beléjük olajnak. Sugalmazva mondott ennek emlékére imát; örökké világítson a hit lámpása. — A hidszra 933. évében.” I
