Magyar Hiradó, 1973. július-december (65. évfolyam, 27-52. szám)

1973-10-18 / 42. szám

Amerikai szellemű magyar újság American in spirit Hungarian in language MAGYAR HERALD EGYESÜLT MAGYAR HETILAPOK • UNITED HUNGARIAN WEEKLIES New Brunswick MAGYAR HERALD, Perth Amboy HERALD, Passaic FREE PRESS. Trenton FÜGGETLENSÉG and JERSEY HERALD, Bethlehem, Pa. HÍRADÓ VOL. 65. ÉVFOLYAM — No. 42. SZÁM SINGLE COPY 25c — NEW BRUNSWICK, N. J. - Thursday, October 18, 1973 TÁRGYALÁS MOSZKVÁVÁ L: EZ A KULCSA A KÖZEL-KELETI VÁLSÁG BÉKÉS RENDEZÉSÉNEK WASHINGTON — A Ni­­xon-adminisztráció magas­­rangú tisztviselőinek többsé­ge egyetért azzal, hogy direkt szovjet-amerikai tárgyalások utján lehetne csak idejében rendezni a közel-keleti válsá­got. Magánkörökbe!! elismerik, hogy az arab-izraeli háború a Moszkva és Washington kö­zött megkötött szövetség va­lódiságának első tüzpróbája. Ha Washington és Moszkva a mostani háborúban világha­talmi erejét felismerve fele­lősséggel jár el, akkor igaz, hogy Moszkva békeszándékai valódiak és valóban a nemzet­közi konfliktusok békés mó­don való elsimítását szorgal­mazzák. Nyilvánvaló, hogy a U.N. békekisérletei eredménytele­nek, tehát csak a nagyhatal­mak próbálkozásai kecsegtet­hetnek valamilyenféle siker­rel a krízis enyhítésében. Robert J. McCloskey, a kül­ügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy nagyon is intenzív tárgyalások folynak Moszkva és Washington vala­mint egyéb nagyhatalmak kö­zött, amelyeknek az a céljuk, hogy közös nevezőre jussa­nak; miként lehetne békés utón rendezni a közel-keleti válságot, azaz ennek remé­nyében miként lehetne rábír­ni a harcoló feleket a háború azonnali beszüntetésére. Eddig a Szovjetunió maga­tartása az adminisztráció sze­rint sem volt egyértelmű. Az egyik oldalon Moszkva kerüli a direkt katonai beavatkozást és biztosította a Fehér Házat arról, hogy nem akarja a krí­zisen keresztül az amerikai szovjet kapcsolatok rosszabo­­dását. A másik oldalon vi­szont a Szovjetunió sürgette az arab országokat, hogy sies­senek Egyiptom és Szíria se­gítségére és a jelentések sze­rint még katonai felszerelést AZ AGNEW-ÜGY AZ ORSZÁG TÖRTÉNETÉNEK EGYIK SÖTÉT FEJEZETE WASHINGTON — A tör­ténelem úgy fogja feljegyez­ni ezt az ügyet, mint Ameri­ka etikai fölényének megha­­zudtolását és elárulását. Spi­ro Agnew alelnök lemondott, miután a bíróság előtt nem ál­lott ki az adócsalással kapcso­latos vádak ellen. Szégyenle­tes és elképesztő magatartás egy olyan ember részéről, aki az utolsó pillanatig ártatlan­nak vallotta magát és azt hangoztatta, hogy nem mond le funkciójáról még akkor sem, ha törvény elé állítják. Lemondása nem egyéb, mint szimpla beismerése a Justice Department ama vád­jának, hogy Agnew marylandi kormányzósága idején jelen­tős megvesztegetési összegek elfogadása ellenében busás haszonnal járó előnyökben ré­szesített bizonyos műszaki vállalkozókat. A tőlük kapott összegek még 1972 decembe­rében is gyarapították Ag­new vagyonát, amikor ő már harmadik éve az Egyesült Ál­lamok alelnöke volt. Ilyen szennyes hullámok még nem nyaldosták az ország vezetői szervét. Még a huszas évek sokat emlegetett Teapot Dome-botránya sem ért el ilyen magas államhivatalig, mint az alelnöki funkció. Az Agnew-ügy újabb fejezete egy csúnya történetnek, amelynek címlapján a Nixon­­adminisztráció neve szerepel. A Nixon-féle Kabinet két tagja, John N. Mitchell volt igazságügyminiszter és Mau­rice H. Stans kereskedelmi miniszter most várja tárgya­lását. Hamis eskütételért és megvesztegetésért vonják fe­lelősségre őket. John W. Dean III. a Fehér Ház volt tanácso­sa összeesküvésben való rész­vételért kerülhet bíróság elé. És ezek mellett még ott van­nak a többiek többé-kevésbé tisztázatlan ügyei. És most Agnew túltett mindegyiken azzal, hogy le­köszönt, hallgatólagosan be­ismerve bűnösségét, és újabb árnyékot vonva az adminiszt­rációra, amelyhez tartozott. is szállít Kairónak meg Da­­maszkusznak. McCloskey hangsúlyozta, hogy a Fehér Ház nem akar polemizálni a Szovjetunióval, de kifejezésre jutatta, hogy az adminisztráció aggódik a Kreml magatartása miatt. Amikor a sajtó képviselői megkérdezték a szóvivőt a Fe­hér Ház és a Kreml között lé­tesített kapcsolatokról, Ro­bert McCloskey ilyetén vála­szolt: — A megbeszélések fő­képpen Henry A. Kissinger, külügyminiszter és Anatoly F. Dobrynin, szovjet nagykö­vet között folytak le. Ezeken a megbeszéléseken az Egye­sült Államok ismételten sür­gette a tartózkodást és remé­nyét fejezte ki, hogy más nagyhatalmak hasonlóképpen cselekszenek. Ha valaki össze akarja ha­sonlítani azt, hogy Washing­ton hogyan reagált a közel­­keleti eseményekre és hogyan nyilvánult meg Moszkva, könnyen észreveheti, hogy a Szovjetunió nyíltan biztatja az arab államokat az Izrael elleni küzdelemre, mig Ame­rika az első pillanattól kezdve a konfliktus beszüntetését szorgalmazta. Eddig a Nixon-adminiszt­­ráció ellenállt annak a sürge­tésnek, hogy álljon ki Izrael mellett és néhányan az admi­nisztrációból nem is tartják valószínűnek a változást, miu­tán Izrael — az eseményeket értékelve — nincs abban a ve­szélyben, hogy az arabok le­rohanják őket. Nixon elnök több alkalom­mal célzott arra, hogy az Egyesült Államok mindössze a közvetítő szerepét tölti be. Persze az elnök is hozzáfűzte: “Ha országunk nem lenne erős és nem volna hitele, ak­kor nem tudnánk betölteni ezt a szerepet, amely remél­hetőleg békét hoz Közel-Ke­let népeinek.” Dióhéjban... MOSZKVA — Kakuei Ta­naka, japán miniszterelnök eredménytelenül fejezte be 3 napos szovjetunióbeli útját. Moszkva lehütötte Japán azon reményeit, amelyek a Szovjetunió által bitorolt 4 japán sziget visszaszolgálta­tására irányultak. NIXON ÉS ALELNÖKJELÖLTJE Nixon bejelentését^ hogy Gerald F. Ford michigani képviselőt jelöli az Agnew távozásával meg üresedett alelnöki állásra, úgy a politikai körök,,mint a közvélemény és a sajtó megelégedéssel vettek tudomásul. Ez a felvétel Nixon elnökről és az uj alelnökiül készült. WASHINGTON — A sze­nátus mezőgazdasági albizott­sága vizsgálatokat folytat a multévi szovjet gabonavétel­lel kapcsolatban. A bizottság kritikai nagyitó alá helyezi a szövetségi kormány farmero­kat támogató intézkedéseit, amelyek még a gabonaüzlet , megkötése után is folytatód­tak. • TULSA, Okla. — A Sher­man Christensen, az Egyesült Államok kerületi birója felül­vizsgálta az IBM társaság ellen hozott Ítéletet és elis­merte, hogy több kártérítésre kötelezte IBM-éket a Telex Corp. ellen, mint amennyi kárt monopolizáló törekvé­sükkel valóban okoztak. Az eredeti összeg 352.5 millió dollár volt. • CHELSEA, Mass. Óriási tűz elpusztította Boston kül­városának több mint a felét. Chelsea 2000 lakosa el­vesztette otthonát.

Next

/
Thumbnails
Contents