Magyar Hiradó, 1973. július-december (65. évfolyam, 27-52. szám)

1973-10-11 / 41. szám

11. oldd fs-% HOMOKI ERZSÉBET i LELKI KLINIKÁJA j A. M. — Kedves Miss Homoki, Amerikában szület­tem, itteni születésű, férfihez mentem feleségül. Lánykoromban és amikor már menyasszony voltam és vendéglőben vacsoráztunk, mindig kitaláltam, hogy az asztaloknál melyik pár házaspár, melyik nem. A házaspárok szótlanul ettek vagy esetleg a feleség beszélt, a férj azonban hallgatott. Akkor csak nevettem ezen, de sajnos velem is ez történt. A nappaliban van egy színes televízió, az ebédlőben pedig egy fekete-fehér. A férjem este amikor haza­jön, az ajtóban szeretettel megcsókol, rögtön be­megy az ebédlőbe, beviszi a televíziót a nappaliba, mind a kettőt beállítja két állomáson sportra, a ketj tőt egyszerre nézi és hallgatja. Amikor leülünk va­csorázni, az ebédlőben bekapcsolja az éjjel-nappal híradó 88-ast és hallgatja a híreket. Amit én mon­dok, arra képtelen odafigyelni. Ez most különösen rossz nekem. Bébym van, és nem járok dolgozni, egész nap együtt vagyok vele. Boldog anya vagyok a bébyvel, örülök, hogy gügyög és én is becézgetem. De egész nap nem hallok értelmes beszédet csak gügyögést és úgy érzem, hogy ha este nem beszél­hetem ki magamat a férjemmel, egyszerűen meg­hülyülök. VÁLASZ. — Az otthon, kettesben hallgatag férj ma általános tünet, oly gyakori hogy lassan már azt le­het mondani: átlag férj. A szupermodern pszicholó­gusok, mint mindenre, erre is készek a magyarázat­tal. Magyarázgatják, hogy a házaspárok között a be­széd csupán “a megértési folyamat’” egyik kelléke. Szerintük a házaspárok az idők folyamán annyira megismerik egymás Ízlését és gondolatait, hogy fe­leslegessé válik a beszéd. További pszichológus-ma­gyarázat: a házasságban a férj a munkája, a feleség pedig a háztartás, a gyerek felé fordul. Tetejébe az­zal érvelnek, hogy a házasságban megszűnik a főok, amiért a férfinek beszélni kellene, már nem kell udvarolni a nőnek, nem kell megszerezni a kegyeit. A modern lélekbúvárok ezzel megoldottnak vélik a problémát. Magam már csak megmaradok a régi felfogás mellett: a házasság egész életen át tartó beszélgetés és baj lehet ott, ahol a házasfeleknek nincs mondanivalója egymásnak. De beszéljünk csak konkrétumról, a maguk esetéről. Eszemágában sincs azzal vádolni a férjét, hogy nem szereti magát, de veszekedés nélkül bátran megmondhatja neki, hogy maga és a gyerek is van olyan fontos, mint a base­ball vagy futball mérkőzés, önmagát viszont kérdez­ze meg: nem túlozza-e el egy kicsit a dolgot a be­szélgetési kedvével. Tudniillik a munkából hazaér­kező férjet nem helyes összevissza szóáradattal azonnal nyakonönteni, hagyni kell neki egy kis időt amíg kifújja magát. ☆ ☆ ☆ BARÁTNŐK JELIGE. — Kedves Homoki Erzsébet, 56-ban főttünk ki, itt született a lányunk, a 16. évé­ben van. A férjem jó apa, szereti őt, csak sajnos mégis sok a vita és veszekedés is van, mert a fér­jem ki nem állhatja a teenagereket és tiltja tőlük, azt akarja, hogy ne járjon velük, hanem keressen magának más barátnőket, mert ezek elrontják. Én magyarázom a férjemnek, hogy nincst igaza, mert a lányunk is teenager és nem kereshet magának olyan barátnőket, akik öregebbek, mint ő, a teena­­agerek ilyenek és miután ő is az, közöttük kell neki élni. Örülnék, ha megírná nekem, hogy mi a véle­ménye. VÁLASZ. — A társadalmi felfogás, az életforma ál­landóan változik. A mai 15—16 éves lánynak, tehát a maguk lányának is egy bizonyos korláton belül több jár, mint a régieknek. De azért gondolni kell valamire. A teenager szó eredetileg a "tizenévesek” életkorát jelentette. Ez a jelentése ma is megvan, az idők folyamán azonban a teenager szóból fogalom, típus is lett: az a fiatal lány ,aki mindent tud, amit nem kellene és semmit sem tud abból, amit kellene, azonfelül a lénye egy 10 éves iskolásgyerek szellemi színvonalának, kifejlett életösztöne pedig 30 éves nőnek felel meg. Szerintem a férje valószínűleg nem a barátnők életkorát kifogásolja, hanem azt, hogy ebbe a típusba tartoznak. Márpedig akkor neki van igaza. Nem akarom megbántani, de bizony elég hiba, hogy az apa figyel fel erre, holott az anya rendszerint jobban észrevesz mindent, ami a lányát érinti. A mai 15—16 éves lányok között is rengeteg a modem gondolkodású, de kifogástalan a viselke­dése és semmi sincs benne az úgynevezett "teen­ager” típus ismertetőjeleiből. Ügyeljen arra, hogy a lánya ezekkel barátkozzon és ne olyanokkal, akik­nek az útja többnyire hippi-táborokba, kábítószeres bandákba és hasonló helyekre vezet. ☆ ☆ ☆ SÉRTÉS JELIGE. — Kedves Erzsébet, még a ma­gyarországi időkben volt egy barátnőm, aki egyszer nagyon megsértett és többé nem beszéltünk. Ké­sőbb mi kijöttünk Amerikába. Olyan sok év után levelet kaptam tőle, itt van New Yorkban három­hónapos látogatáson és kérdezi, hogy találkozha­tunk-e. Nekem az a sértés akkor nagyon fájt. Talál­kozzak vele? VÁLASZ. — Igen. Az idő gyógyítgatja a lélek sebeit, lassan elosztlatja a fájdalmat. Az ember állandóan változik és már nem az többé, aki volt. Sem a sértő sem a sértett nem ugyanaz már. Villáminterjú egy francia “szépfiuval” A MEDITERRÁN! ROMÁNC RÖVID, DE ÉDES... ST TOPEZ — Látod őt egy zsúfolt kávéház­ban keresztül törtetve, amint elbűvölően moso­lyog és mézédes szavakat suttog egy gyönyörű nő fülébe . . . Nem szükséges hallanod, amit mond, amugyis kitalálhatod, hogy francia az il­lető ... És látod őt minden este mindig más és más nővel. Vajon mi az, ami oly ragadóssá te­szi ezt a franciát, hogy könnyű kézcsókkal, egy futó mosollyal is képes női sziveket összetörni?... Ott ülünk hát egy kávéház teraszán, mintha ala­nya lennék legújabb flörtjének. Kissé csodálko­zik, amikor megtudja, hogy riporternő vagyok és szakmai vonatkozásban léptem vele érintkezés­be. De hamar beleilleszkedik a nem várt helyzet­be és szívesen válaszol kérdéseimre: — Mivel tudja egy francia maga köré vonza­ni a nőket? Talán azzal, hogy a latin származá­sú férfiak között ő az, aki többet ad az eleganciá­ra? — Egy francia nem tulajdonit különösebb je­lentőséget a ruhának, ha egy nő meghódításáról van szó. Sokkal fontosabb az elbűvölő személyi varázs . . . Ezután pedig az intelligencia. — Meg tudná magyarázni, mit ért elbűvölő személyi varázs alatt? ROMANTIKA A PUSZTÁN . . . O Oh my God! Rózsa Sándor!... — A legtöbb férfi udvarias. A francia azonban kiszámitottan udvarias. Állandóan arra törek­szik, hogy női társaságban minden cselekedete, mozdulata a legjobb benyomást keltse. Egy nő­vel a francia flörtöl, ami olyan, mint a játék, de mint minden játéknak, ennek is megvannak a szabályai. Ha egy nővel szerelmi kapcsolatba sze­retnél kerülni, mindennél fontosabb, hogy emlé­kezetében kellemes személyként maradj meg. Enélkül ne számíts másnapi találkára. — Tehát egy nő meghódítása fizikai értelem­ben szerelmi kapcsolatot jelent? — Nem szükségszerűen. Számomra például az a fontos, hogy minél több nőismerősöm legyen, mivel társaságbeli ember vagyok. Ez nem jelen­ti azt, hogy mindegyikkel szerelmi kapcsolatot tartok fenn. — Miért nem nősül meg? — Gondoltam már rá, de nem megy . . . Néha azonban nagyon egyedül érzem magam, s ilyen­kor úgy érzem, hogy kutatnom kell egy nekem való, ideális nő után . . . Egy nő után, aki nem lé­tezik . . . — A francia nők hogyan reagálnak a flört­re? — A franciák társadalmilag sajátos helyzeté­hez nem alkalmazható ez a kérdés. Nálunk két­­három nő jut egy férfire. Ennélfogva tehát a francia nő a férjfogásban is avatottabb, mint más nemzeteknél tapasztalható. De kell is, hogy az le­gyen, mert sok a vetélytárs. Érthető, hogy a fran­cia nő a flörtbe is egy leendő házasság gondola­tával bocsátkozik. — Mi a legfontosabb egy francia életében? — Először a nők. Akkor a családi gondok, a gyermekek iskoláztatása, saját hivatásbeli előre­haladása, a sport és más kellemes időtöltés. — Nem nőt mondott, hanem nőket. Ez azt je­lenti, ha egy francia megnősül, barátnői tovább­ra is megmaradnak? — A nős franciáknak legalább 50 százaléka megcsalja a feleségét. — No és a francia nők? . . . ök nem csalják meg férjeiket viszonzásként? — Psssssszt! Csendesebben! ... Az itteni ba­rátnőim közül többen férjes asszonyok. Természe­tesen a francia nők is hűtlenek, de kevésbé, mint a férfiak. Az asszonyoknak ott vannak a gyere­kek . . . Nincs idejük ilyesmire. Azonkívül a cso­portházasság nálunk is egyre népszerűbbé válik. — Beszéljen valamit a francia lányokról is. Mi a véleménye róluk? — A francia lányok újabban férfiasodnak. Rövidre vágatják hajukat, csúf, alaktalan ruhá­kat öltenek magukra és a női felszabaditási moz­galomról tárgyalnak. A francia lányok manapság ugyanolyan trágár szavakat használnak, mint a férfiak, s egyre inkább hasonlítanak a férfiak­hoz. Még külsőben is. Azt hiszem, ők teszik a franciákat impotensekké . . . — Hogyan vélekedik más nációbeli lányokról? Amerikaiakról, németekről? — Nem emlékszem, hogy valaha is kellemesen szórakoztam volna egy amerikai lánnyal. Vala­hányszor meglátok itt egy nőt hatalmas hajcsa­­varok tömegével a fején, amelyre áttetsző fátyol van borítva, azonnal tudom, hogy az illető ame­rikai . . . Kedves emlékeket őrzök egy német lány­ról, akinek a kedvessége és műveltsége lenyűgö­zött. Gyönyörű volt és szórakoztató . . . Viszont nem tetszenek a holland lányok. Vidéki módra közönségesek. Sejtelmük sincs, hogyan kell élni, de nem is kiváncsiak rá. — És mi a véleménye az említett nációbeli fér­fiakról? Állítja, hogy ön elbüvölöbb, személyi va­rázzsal rendelkezik, mint amazok? — Igen. Egy francia, feltétlenül ... A német férfi képtelen elbüvölőnek lenni. Ehhez túl fe­(Folyt a 15. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents