Magyar Hiradó, 1973. július-december (65. évfolyam, 27-52. szám)
1973-07-12 / 28. szám
5. oldal AMSZTERDAMI ÉLETKÉP: — Marijuihana? — kérdeztem. — Hasis — felelte. Nem tartott tovább tiz percnél a kábítószerekről való általános beszélgetés, óva intett attól, bogy ha nem értek hozzá, ne vegyek Amszterdamban a szóra- napon leveti a tarka holmi- és hirtelen elaludt. Néhány damiban az utcán hasist, amit koztató negyed szombat esti kát, frissen mosott farmert perc múlva azonban olyan ria- táblákban árulnak, mert haforgataga, mint egy óriás húz vagy éppen jól szabott dalommal ocsúdott fel, mint misitják, illetőleg rontják a nem mer kockáztatni. LEAKYVASAR, PORNOGRÁFIA, HIPPIK, KÁBÍTÓSZEREK VAROSA... natosan — más is ugyanoda akarta rejteni a csempészett hasist, meglátta az övét és elvette. — Miért nem tartotta magánál? — kérdeztem. — A vámos nem nézett bele a hol-Amszter- mijába. — Kétszer már letartóztattak, az ember ilyenkor már vurstliban, minden lépés újabb nadrágot és beiratkozik az akibe egy gombostűt döftek, látványt kinál. Csakhogy ez egyetemre, vagy folytatja azt “Frankfurt?” — kérdezte, a látvány mindig ugyanaz. A a stúdiumot, szakmát, hiva- Megnyugtattam, hogy még lokálok, amelyeknek attrak- talt, amiből kilépett hosszabb- soká érünk Frankfurtba, aludciói a szerelmi élet leginti- rövidebb kirándulásra. jón nyugodtan, majd fölébmebb jeleneteit Ígérik, a por- Amszterdam szereti a hip- resztem. A fiatalember fáradnofilmek s a vetkőzőszámok pijeit. Idegenforgalmi neve- tan dőlt hátra, a kezét maga már csak filléres, elavult szó- zetesség; sokkal több bámuló- mellé dobta, az inge felcsurakozásnak számítanak. “Live juk akad, mint a templomok- szott és igy megláthattam a Frankfurtban. Mielőtt jöttek eltűnt hasis. Ezért ment külshow” — hirdetik finoman, nak, műemlékeknek. A csator- karján a tetoválást: “drugs” a vámosok, kivitte és eldug- földre, ezért utazik haza, ezért ámbár némelykor angol nyel- nákon kirándulókat szállító, (kábítószerek). Újabb néhány ta a vécében. Aztán visszaperc után ugyanolyan rémül- ment érte, de a hasis eltűnt, ten ébredt, mint az elébb. Valószínűleg — tűnődött báminőségét, azután beavatott nyugtalanságának és letörtségének titkába. Ezer márkáért vásárolt hasist Amszterdamban, mégpedig a fekete fajtából, ami a legjobb — amint mondta—, mert ott olcsóbb a kábítószer, mint ven és neonbetükkel kertelés városmutogató hajók idegennélkül kiírják, mi látható vezetői mindig felhívják a fi-Husz-huszonkét évesnek néztem. Többszörösen 'börtönviselt, kopott, letört, nyugtalan, riadalommal teli. Utazunk . . . Alkonyodik a Rajna völgye felett. Melyik is a Loreley-szikla? ... Semmi nem érdekli, csak egy tábla van a világon . . . Amsterdam, 1973, julius hó... Halasi Mária “élőben”. A kirakatokban üldögélő lányok nemcsak formás comibokkal vagy úgyszólván teljesen közszemlére bocsátott keblekkel vonzzák a vendégeket, hanem az ablakokon át látható hangulatvilágítással, selymesre, fészekpuhaságura, hivogatóra berendezett szobájukkal. Többségükben 20-25 éves, nagyon csinos lányok. Szőkék és sötétbőrüek, kapucinerszinüek és ferde szeműek, vagy kerekre nyitott világos szeműek, s olyan fesztelenül néznek a férfiak arcába, mint a gyerekek. Az utcán alkusznak a saját testükre — és némelykor válogatnak. Egy macskával játszadozó fényes bőrű lányt figyeltem: odalépett egy kis fekete görcs, akit azonnal elparancsolt, csúf öregember is ajánlkozott, azt is elutasította, aztán beengedett egy medveszerü fiatalembert. A macskát kicsukta, a függönyt behúzta; otthonos mozdulatai, akár egy derék háziasszonyé ,aki az esti lefekvéshez készülődik. Odakint az utcán legalább öten figyelték. gyeimet a hippihajóra, a számtalan lakóhajó egyikére, a virággal, ágakkal, pántlikákkal feldíszített kimustrált nagy gőzösre, amelyen alkalmi ágyakon, fedélzetre dobott hálózsákokon alusznak a világ különböző tájairól idetámolygó fiatalok. Virágzik a kábitószerüzlet EGYENLŐSÉG: A “WOMEN’S UB“ HELYZETE KEHIEN HONG KONG — Az ujfe- dolkodnak a kínaiak. A mun- ból, bár akik művelik, talán ministák mozgalma Ázsiába is ka szempontjából itt sem pa- maguk sem tudják, hogy tunaszkodhatnak a nők, hogy lajondképpen ujfeministák. teljesítőképességüket a fér- Az amerikai katonák jelenléte fiákénál alacsonyabbnak tart- nagyban elősegíti ezt a mozják, hiszen Peking fennhan- galmat. Uj foglalkozási ág gon hirdeti a jólismert szóla- alakult ki a nők, főként a bármot: “Egyenlő munkáért, lányok körében. Elszegődnek egyenlő bért nőnek, férfinek házvezetőnőnek amerikai kabehaltol, légióként oda, ahol a Nyugattal való érintkezés- Amszterdamban. A hippik, a nek gyökerei vannak. Hong szórakoztató negyed lányai Kong, mint a brit koronagyarállandó és biztos vevők. De mat, kitűnő táptalaja az ujugy látszik, mások is . . . feminista mozgalomnak — Hosszú hajú, elhanyagolt melltartók nyilvános elégetése fickó foglalt helyet szemben nélkül —, noha 90 százalék- egyaránt!” De velem a vonaton. Még nem ban kínaiak lakják. Egyre so- szokásokat nehéz indult el a vonat, mikor fel- kasodik itt az olyan munkapattant és bennszülött német- hely, amely azelőtt kizárólag séggel rámszólt: vigyázzak a férfiaknak volt fenntartva, s kofferjére. Szokatlan felszóli- most nők tevékenykednek bentás: utasemberek bíznak má- ne. A gondolkodásmód juksokban. A koffer különben is ban merev kínaiak is hajlanmeglehetősen kicsi és megle- dóak együtt haladni a korral, hetősen viseltes volt. Aztán De nem mindenütt, mert visszajött, aztán levette a egy lépéssel arrébb, a Nagy koffert, aztán matatott ben- Falon túl már másként gönne, aztán újra visszatette. És újra eltűnt. Jött a kalauz — a fickó sehol. Őszintén szólva arra gyanakodtam, talán nincsen vonatjegye. Nem. Később a fickóis, a kaluz is megjelent a fülkében s kiderült, hogy a 2,000 éves levetkőzni. Vidéken még ma is dívik a feudális korból ittragadt szokás, "hogy utcán közlekedve elől halad a férj, s az asszony csak 10 lépéssel mögötte követheti élete párját. S ez csak egy az ősrégi szokások közül. Thailand már felszabadultonákhoz és munkájuk addig tart, amig a katona le nem szerel. Közben szép pénzt spórolnak össze, bankbetétjük van, szüleiknek házat, földet vásárolnak. S ha ez a “felszabadító” mozgalom talán eltér is valamelyest az amerikai mozgalom célitüzéseitől, minden esetre jobb életet hozott tabb, liberálisabb képet nyújt számos thailandi lánynak és a “Women’s Lib” szempontjá- családjának. jegye tökéletesen rendben A hippik sem zavartatják van. magukat a Damon egy körlépcsős emlékmű lépcsőjén. Csak ülnek vagy muzsikálnak, gyereket dajkálnak vagy csókolóznak, egymás kézzel Írott regényeit, verseit olvassák és ügyet sem vetnek az őket széles karéjban körülvevő turistahadra. Bőrzacskóban tar-Utlevél- és vámvizsgálat.' A vámtisztviselő rám se hederit, meg sem kérdezi, melyik az én csomagom, a fickóhoz viszont odafordul: — Mije van? • : Ckák ez . . . — és kiemel á''taákájából egy karton cigarettát, bizonyságul. A vátott dohányból vékony ciga- nios tűnődni látszik, de aztán rettát sodornak vagy megtö- továbblép, mik vele a pipájukat. Mariju- Érdekes, gondoltam naahanát kevernek a dohányba gamban, a hivatalos emberek, (sokan maguk termesztik a növényt otthon, virágcserépben), mások hasissal vegyitik. Félig elterülve nézik a füstöt, egymást, a levegőt. Színes rongyaikban és elképzelhetetlen jelmezeikben kívül állnak mindenen ... A legtöbbjük aztán egy szép úgy látszik, a világon mindenütt egyformák. Ez a szegény fiatalember nyilván a gondozatlan üstökének köszönheti a bizalmatlanságot. Egy darabig még bizonyos forgalmat bonyolított le utitársam: kiment, bejött, megint ki, újra be, aztán leült Utcai jelenet Pekingből 1
