Magyar Hiradó, 1973. július-december (65. évfolyam, 27-52. szám)

1973-09-20 / 38. szám

_L 5. oldal SÖTÉT FELHŐK KELET FELŐL AZ ARAB OLAJTAKTIKA FENYEGETŐ ÉLE BEIRUT — Amióta az arab olajtermelő országok külpoli­tikájában félreérthetetlenül az a cél, hogy az olajexport csökkentésével, vagy teljes beszüntető '.jvel bírják jobb magatartásra az Izraelt segí­tő államokat, komoly olaj­­hiány vetette előre fenyegető árnyékát Nyugaton, de még Japánban is, amennyiben a közép-keleti olajtermelők ki­viteli bojkottja általánossá válik. Az arab olaj stratégia lé­nyege a jelenlegi fázisban az, hogy a nyugati iparálla­mok szükségleteinél kisebb mennyiséget exportáljanak s azt is felsrófolt árakon. Kö­zép-Kelet olajtermelő arab államai igy akarják elérni, hogy a Nyugat, s főként pe­dig az Egyesült Államok kedvezőbb álláspontra helyez­kedjenek az arab üggyel szemben. Ez a taktika bon­takozott ki Szaudi-Arábia ki­rályának, Fejszálnak szavai­ból a napokban megtartott nyilatkozata során. Szaudi- Arábia a világ leggazdagabb olajtartalékaival rendelkező országa. Abu Dhai olaj-emirátus sejkje, Zajed bin Sultan al Nahyan, leplezetlen egyszerű szavakkal jelentette ki: “Mi arabok nem avatkozunk Amerika belügyeibe és nem kívánjuk, hogy az amerikai­ak támogassanak bennünket. De azt elvárjuk, hogy az Egyesült Államok semleges álláspontra helyezkedjen. Ha ellenségeinket támogatja, — akárnyiltan, akár titokban — ne kérdezze, hogy miért ne­heztelnek rá az arabok”. Politikai megfigyelők sze­rint az arab taktikát belát­ható időn belül nem fogja követni válságos olajkrízis. Az arabok azt hiszik, hogy a világ olajenergiával való el­látásának helyzete jelenleg kedvezőbb rájuk nézve, mint 1967-ben volt, amikor az arab-izraeli háborút követően néhány hónapra letiltották olajexportjukat Nyugat-Eu­­rópa és az Egyesült Államok felé. Ez a bojkott, mint is­meretes, azért nem tartott túl hosszú ideig, mert az arab olajmágnások rájöttek, hogy a bojkottált országok képe­sek fedezni olajszükségletei­ket egyrészt saját kitermelé­sük fokozásával, másrészt pedig nem-arab országok igénybevételével, mint ami­lyen Venezuela is. A párhónapos bojkott vé­gül is visszafelé sült el, meri éppen az arab olajtermelő or­szágokat sújtotta, melyeknek ez a fő és legtöbb esetben egyetlen jövedelmi forrása. (Szaud-Arábia évi , 5—6 billió dolláros nemzeti jövedelme kizárólag olajexportból szár­mazik.) Ugyanakkor Egyip­tom, Jordánia és Sziria, ame­lyeket teljesen kimerített a villámháboru, a legégetőbb olaj hiányban maradtak és segítségért esedeztek az olaj­ban gazdag testvérországok­nál. Akkor bebizonyosodott az arab olajmágnások előtt, hogy “az olajat nem lehet meginni“, exportálni kell, hogy pénz legyen belőle. Azóta azonban változott a helyzet, mégpedig az arab olajtermelők javára. Az olaj­igény, mint a jelenlegi legol­csóbb energiaforrásé, növeke­dett, s az Egyesült Államok nem tudta olyan mértékben megnövelni saját kitermelé­sét, hogy az időközben szin­tén megnövekedett igényeit önerőből fedezni tudja. Ro­hamosan megnőtt a japán ipar olajigénye is. Ezzel a helyzettel szemben az arab olajmágnások biztosabb hely­zetben érzik magukat, s köz­tük a leggazdagabb olajfor­rásokkal rendelkező Szaud- Arábia királya, Fejszál, nem is késlekedett megjegyezni, hogy az elmúlt években be­gyűjtött nemzeti jövedelem + Baden-Badenben véget ért az amatőr varrónők idei — immár huszadik — nem­zetközi vetélkedője, melyen 7 ország 8455 versenyzője vett részt Az első díjat, maga készítette zöld-sárga trevira-jersey estélyi ruhájá­val, a holland Marianne Wy­kens nyerte (középen). A második Birgitt Knorr, fuldai nyugatnémet lány lett, zöld nadrágruhájával (balról), a harmadik, s egyben az „J973 német varrókisasszonya” cím birtokosa Gert Haupt­mann freiburgi amatőr lett, jorrónadrágos dimdlijében. A kínai hosszutávu rakéták Moszkvát és Amerikát is elérhetik TRÓNFOSZTÁS INDIÁBAN Már nem az oroszlánt védik, hanem a tigrist Az uralkodói rangra emelt bengáli tigris (jobb) és a trónfosztott oroszlán. CALCUTTA, India—Trón­fosztás történt Indiában. Le­taszították az első helyről az állatok királyát. Már nem az oroszlán a legbecsesebb vad. Pedig uralma évezredekre te­kinthet vissza, ősi, hagyo­mányos, vallásos eredetű. Ma is az ő képe díszíti a nemze­ti címert. S vannak az or­szágnak vidékei, ahol min­den második embert róla ke­resztelnek el Singl-nek (az oroszlán nevének hindu meg­felelője.) Most mégis miniszteri bi­zottság döntött úgy, hogy 60 millió rúpiát fordítanak a bengáli tigrisek védelmére s “csak” négy és felet az orosz­lánéra. Az oroszlán is veszélyben van, de a tigrist kipusztulás fenyegeti. A múlt évszázad végén még ötvenezerre be­csülték számukat, s ma In­diában alig ezernyolcszáz példány él. A szigorú vadá­szati tilalom mellett ökoló­giai intézkedésekre is sor ke­rül. Bizonyos vidékeken meg­tiltják a tehéncsordák legel­tetését. A tehenek és a biva­lyok ugyanis kiszorítják a gazellákat és az őzeket, a tig­risek kedvenc zsákmányát. Azonkívül a pásztorok dü­höd ten üldözik a nyájukban kárt tevő vadakat. A kormányzat a ‘gyengébb’ oldalára állva rendeletileg biztosítja most, hogy az ér­tékranglistán. első helyre lé­pett bengáliai tigris ne szen­vedjen hiányt vadászterület­ben. LONDON — A tekintélyes Stratégiai Tanulmányok In­tézete által kiadott — A nemzetközi katonai egyen­súly — cimü évkönyv szer­zői megállapították, hogy Vörös Kína már rendelkezik olyan hosszutávu hordozó ra­kétával, amely nukleáris töl­tetű lövedéket továbbíthat Moszkvába és hatósugara alá vonhatja Ázsia legnagyobb részét. Amint a tanulmány irói leszögezik, Kínában fo­lyamatban van egy interkon­tinentális ballisztikai rakéta épitése is, amelynek révén az Egyesült Államok fonto­sabb gócai könnyen elérhető célpontokká válnak. Kina az elmúlt évben fo­kozta a nukleáris fegyverek gyártását, valamint az ehhez szükséges hasadó anyagok termelését és jelenleg több mint 200 célbaszállitó fegy­verhez vannak elegendő löve­dékei. Az évkönyv megállapításai szerint a Szovjetunió fölény­ben áll Amerikával szemben ami a stratégiai fegyvereket illeti, de az Egyesült Álla­moknak jóval több irányítha­tó és nukleáris gyújtófejt! lövedéke van. A szovjet hadsereg jelen­leg 3.4 millió emberrel ren­delkezik, mig az Egyesült Ál­lamok haderejének létállo­mánya most csak 1.8 millió ember. Az Eürópában készen­létben álló tankok tekinteté­ben is a keleti blokké a fö­lény. A Varsói Paktum or­szágai 13,000 korszerű harc­kocsival rendelkeznek a NA­­TO-államok 6,400 harcikocsi­jával szemben. Hatalmas arányú fegyver­kezés folyik Iránban. A Per­zsa-öbölnek ez az országa többet költ fegyverekre, mint bármely más állam a körzet­ből, hozzászámítva Egyipto­mot és Izraelt is. A tanulmány végezetül megállapítja még, hogy a Szovjetunió a nemzeti jöve­delem 18 százalékát költi fegyverkezésre, mig az Egye­sült Államok nemzeti jöve­delmének csak 7.2 százalékát fordítja erre a célra. Tréfa ide, tréfa oda.. ODESSA — Az odessai ál­latkertben egy ele£ánt-holgy megbüntette azt a látogatót, aki őt bosszantani akarta. A látogató cukrot nyújtott az elefánt felé, majd elhúzta előle, és ezt a játékot ismé­telgette. Az elefánthölgy meg­szokta, hogy gyakran kínál­ják, a látogatók kezéből óva­tosan veszi el az édességeket. Most eleinte tűrte a játé­kot, de az elefántok türelme is véges. A megsértett elefánt­hölgy ormányával megragad­ta, és a medencébe dobta a kellemetlenkedő férfilátoga­tót, akit az állatkert alkalma­zottai halásztak ki. jóval több, mint amennyire az országnak szüksége van, ennélfogva megengedheti, hogy a kitermelés fokozása helyett az olajat jó ideig nyu­godni hagyja a földben. VARRÓNŐK VERSENYE

Next

/
Thumbnails
Contents