Magyar Hiradó, 1973. július-december (65. évfolyam, 27-52. szám)
1973-09-13 / 37. szám
14. oldal Irta: DOHNÁNYINÉ ZACHÁR ILONA Isten nem oltott belénk félelmet íJohnanyxne Zachár Ilona Talán a legelviselhetetlenebb, legkárosabb lelkiállapot a félelem. Nincs borzalmasabb, mint folyton rettegni valamitől, ami talán be se következik soha Ez a szüntelen idegfeszültség előbb-utóbb beteggé tesz, sőt el pusztít. Elhomályosítja agyunkat, úgyhogy képtelenek vagyunk gondolkozni. Az élet nem bánik velünk kesztyűs kézzel. Úgyszólván naponta történik valami, ami megrettent, megfélemlít, felborítja lelkünk egyensúlyát. Magam is már annyit aggódtam életemben, mindenféle veszedelemtől tartva, mely soha se köszöntött be, ahelyett olyan fájdalmas csapások zúdultak rám, amelyekre nem számítottam. Dr. Norman Vincent Peale, a közismert evangélista szerint "kétféle fajtája van a félelemnek — a normális és abnormis félelem. A normális félelem szükséges, mert önvédelemre és óvatosságra int minket. Az abnormis félelem viszont egészen más valami. Vannak, akik éjjel nappal sötétségben' élnek és oly gyakran szenvednek ebben a nem természetes félelemben. Ez modern korunk egyik legsúlyosabb szerencsétlensége és olyan fájdalmas szimptómákat hoz létre, mint az aggodalom, depresszió és-számos esetben lelki megbetegedés.” Dr. Peale elmondja, hogy a félelem teljesen szükségtelen, felesleges valami, ami nem Istentől származik, mivel az Úr a Szentírás szerint nem oltott belénk félelmet, inkább arra buzdít, hogy bízzunk, hogy higvjünk Benne, mert Krisztus erejével mindent megoldhatunk. "Ha Isten velem, ki ellenem?” a jelszó. A félelem az ördög sugallatára támadt bennünk és oly gyanútlanul lep meg, hogy sokszor képtelenek vagyunk védekezni. Maga Dr. Peale sem mindig mentes a félelemtől. Leír egy esetet, mely vele történt, amikor egy kisebb gépen, mely csak huszonhat személyt szállított, repült Daliásból Corpus Christibe. Útközben rettenetes vihar tört ki és úgy rázta, dobálta a kis gépet, mint valami falevelet. Dr. Peale szíve elszorult. Megrettent. Vádolta magát, hogy miért is szánta rá magát arra, hogy erre a rettenetes jószágra felüljön és megfogadta, hogy ha Corpus Christiben megállnak és kiszállnak, nem kapaszkodik fel rá többé, de inkább autón folytatja útját rendelkezési helyére, Brownswillebe. Mikor azonban a gép Corpus Christiben leszállt, egyszerre elszégyelte magát és úgy érezte, hogy ez a lépés gyávaság lenne. Ő, aki könyvet írt a pozitív gondlokozásmódról, aki szüntelenül sarkallta az embereket arra ,hogy bízzanak Istenben, nem futamodhat meg most. Újra felszállt hát a gépre, hogy útját folytassa, mert másképpen meghason- Iott volna önmagával. A vihar még jobban tombolt, minden percben MWWVMWVVWWVVWWWWWWWWW HETI NAPTAR SZEPTEMBER 17—Hétfő: Ildikó 13—Kedd: Reginfréd 19— Szerda: Konstancia 20— Csütörtök: Fauszta 21— Péntek: Máté 22— Szombat: Móric 23— Vasárnap: Linus, Tekla MWWWHWWWWWWHWWWVUWVVWV az volt az érzése, hogy a gép lezuhan. Ekkor egy férfi, aki utána szállt fel, megérintette a vállát és megszólította: "Ön Dr. Peale?” "Igen, én vagyok,” felelte az evangélista. "Nos,” mondta az idegen, “mikor Daliásból idáig repültünk, biztos vagyok benne, hogy Ön nyugodt maradt, de én majdnem belehaltam a rettegésbe. Elhatároztam, hogy nem megyek ezen a gépen tovább, de amint láttam, hogy ön újra felszáll, feltettem magamban, hogy magam is úgy teszek." Majd megkérte Dr. Pealet, hogy melléje ülhessen. Az evangélista örömmel egyezett bele, és így együtt, egymás mellett ülve folytatták az utat. "Meglehet, hogy mivel őt kellett támogatnom,” mondja Dr. Peale, "vagy talán, mivel legyőztem önön félelmemet, a további út Brownswilleig nem is látszott többé olyan borzasztónak. Még mindig dobálódzott a gép, de mi már nem féltünk többé.” Majd ezt mondja Dr. Peale: "Az, aki keresi az Urat, aki igazán hisz Benne és hiszi, hogy mindig az Úr gondviselése alatt áll, kell, hogy szembeszálljon saját félelmével és Isten nevében sohase futamodjon meg előle.” Gabriel Heatter így ír “There is good, news tonight’’ című könyvében: "Életem útjain tapasztaltam, hogy a félelem éppen olyan valódi, mint akármi más az életben. Rettegésben tart. Az ember legnagyobb ellensége. De ugyanakkor tapasztaljuk azt is, hogy a félelem csalárd imposztor, és maga a megtestesült gyávaság. Megtanultam, hogy legyőzhető és gyökerestől kiirtható.” Majd az író elmondja, hogy mindez vele is megtörtént. Harcolni kell, hogy leküzdhessük félelmünket." Ehhez idő kell. Türelem kell és kitartás. Újból és újból visszaesünk, lezuhanunk, aztán feltápászkodunk megint és tovább küzdünk. De végülis a félelem enged és eltávozik.” Heti fohász Uram, sokszor elfáradunk az élet küzdelmeiben, elfog a csiiggedés és úgy érezzük, nem is érdemes tovább élnünk, mert nincs célja és értelme harcolni a mindennapi gondokkal. Adj vigaszt szívünknek és add nekünk a Te világosságodat, melynek fénye elűzi a sötét gondolatokat és feltárja a Tőled kapott élet szépségeit. Taníts meg minket, hogy örülni tudjunk a napfénynek, a virágnak, a fák lombjának, az esőnek és a hópehelynek. Vedd el tőlünk a jövőtől való félelmet és a felesleges aggódást, mert Te, aki gondoskodsz a mezők liliomairól és a rét füvéről, nem hagyod el az embert sem, akit saját képedre és hasonlatosságodra teremtettél. Ha meg is csúfoljuk sokszor Arcodat önmagunkban, bocsáss meg nekünk és add szívünkbe szereteted, mert akkor gondokon, bajokon, fájdalmakon és szenvedéseken túl is boldogok leszünk már itt a földön és majdan az örök életben. Amen. A leghosszabb szentirás tekercs A Holt-tenger mellett fekvő Kumrán barlangjaiban még mindig kerülnek elő szentírási szövegek és esszénus írásokat tartalmazó tekercsek. Nem is mindig közvetlenül a barlangokból, hanem beduin pásztorok vagy antikváriusok kezéből. A beduinok nagyon megtanulták az elmúlt negyedszázad alatt, mekkora értéket jelent egy ilyen ősi lelet. A legújabb és leghosszabb tekercs is, ami eddig előkerült, ilyen módon, beduinok és antikváriumok révén jutott a jeruzsálemi bibliai intézet birtokába nenr kevesebbért, mint százezer dollárért. Az eddigi leghosszabb tekercs Izajás próféta könyvének szövege, 7,43 m, a most előbukkant irat, amely a Kr.e. I. századból való, 8,5 m. A rajta levő írások megfejtését Yigal Yadin profeszor végezte el. A szöveg négy részre oszlik. Az egyik rész az esszénusok "olaj és a bor ünnepének” pontos leírása és az azzal kapcsolatos előírásokat tartalmazza. Egy sor szabályt is felsorol a kézirat, többek között a papok nőtlenségének parancsát. Részletes útmutatások olvashatók benne a Jeruzsálemi szentély újjáépítésére vonatkozóan. Ezek ugyancsak eltérnek az eddig ismert ilyen utalásoktól. A professzor szerint a templomnak "az utolsó időkben” történő újjáépítéséről szólnak. EMLÉKEZZÜNK ... Egy tudós, akinek az emléke él, de a sírja pusztul -Körösi Csorna Sándor, a tibeti kultúra első európai ismerője és terjesztője volt. Ő alkotta meg az első nagy tibeti—angol szótárt s angol és magyar nyelvű dolgozatot írt a tibeti kultúráról. Emléke egyaránt elevenen él, ezért mind Európában, mind Ázsiában. Baktay Ervin róla szóló könyve háromszor is megjelent, a Korda Istváné, pedig négyszer, az egyik román nyelvű kiadás. Tudományos és népszerű cikk pedig számtalan. Szobor, rajz, fametszet és .érem is több készült róla. 1957-ben Indiában adták ki “Buddha élete és tanításai” c. könyvét, amely a magyar tudós két tanulmányát tartalmazza, valamint az életrajzát egy angol tudós tollából. Ezt a kis könyvet magyar nyelvre fordította Bodor András és 1972-ben jelent meg Romániában. Ott azért őrzik Körösi Csorna emlékét, mert Háromszékben született. Nagyegyeden tanult, s onnan indult el napkeleti útjára. Ezt emléktábla is hirdeti a Bethlen Kollégium régi épületének a falában. De ennél elevenebben is él a szívekben. A tavaly Háromszékből egy fiatalember elindult ugyanarra az útra, amelyen Körösi Csorna Sándor eljutott Tibetig. Ugyanolyan egyszerű eszközökkel utazott, mint ő: kevés pénzzel, gyalog s alkalmi fuvarokkal, ami ma arrafelé egyaránt jelent autóstoppot és tevestoppot. Nemrég érkezett tőle levél, amelyben jelzi, hogy eljutott a nagy tudós sírjához az indiai Darjeelingbe. Egy marék háromszéki földet vitt s rászórta a sírjára, s onnan meg felmarkolt egy marékkai s azt hazaviszi Csorna szülőfalujában álló két diófája alá. Fényképeket is vitt, a szülőfaluról a két diófával, s az ottani és kovásznai emlékművéről. Ezeket a darjeelingi Ázsiai Társaság székházában szándékozott elhelyezni, hadd lássák, hogy itthon hogyan őrzik Csorna emlékét. Körösi Csorna sírja az ún. "európai” temetőben van. Síremléke kőoszlop márványlapokkal, angol és magyar feliratokkal. Egyiknek a szövegét Széchenyi István írta. A gyarmati uralom megszűnte után a nacionalisták nem tudtak különbséget tenni gyarmatosító és tudós között, és más sírokkal együtt az övét is gyakran megrongálják. Ezt annál is inkább megtehetik, mert a temető nincsen bekerítve, a temetőőr pedig csupán lakást kap, fizetést nem. Egyébként a temető a katolikus püspök felügyelete alá tartozik. Magyar utazók közül Baktay Ervin és Bethlenfalvi Gábor, a Körösi Csorna Társaság tagja is helyre állíttatta, de újabban ismét megrongálták. Nemrég egy román geológus látta rongáltan s írta meg ezt egy erdélyi újságban. Többen felvetették a kérdést: Jól van-e ez így? Meddig marad javítható állapotban? Emléke él — a sírja pusztul. BOTTYÁN JÁNOS
