Magyar Hiradó, 1973. július-december (65. évfolyam, 27-52. szám)

1973-07-05 / 27. szám

16. oldal ÓHAZAI ÉLETKÉP: Horvátok, szerbek, szlovének. MOHÁCS. — Kilenc me­gyében, több etnikai csoport­ban, 100—120 ezer délszláv lakosa van Magyarországnak. A zöm horvát (sokác, bun^e­­vác, bosnyák, nyugati hor­vát), szerbek és a nyugati ha­tármentén szlovének. Mohácson sok ezer sokác él. Akik csak a sajtóból és más hírközlő forrástól isme­rik a magyarországi délszláv népesség életét, az azt gon­dolhatja, hogy mint nemze­tiség kizárólag népdalfeszti­válokban, néptáncverseny­ben, szokásápoló ünnepségek­ben éli életét. Pedig e nemzetiségi lét va­lójában sokoldalúbb, jobban kapcsolódik a mához. Történelmileg megmagya­rázható, de ma már indoko­latlan, hogy a magyarországi délszláv nemzetiség léte ki­zárólag a kulturhagyomá­­nyok ápolására korlátozód­jék. És a teljesebb nemzeti lét feltételei kezdenek is kiala­kulni A délszláv értelmiség zöme még ma is pedagógus, de már jelen van a mezőgaz­daságban, a közigazgatásban, a főiskolát és egyetemet vég­zett uj értelmiség. A Jugosz­lávia és Magyarország közöt­ti megállapodások révén pe­dig több speciális szakmában mód van már jugoszláviai ösztöndíjasok igénybevételé­re. Mohács, ahol több ezer dél­szláv él — főként sokácok — egyike azoknak a nemzetisé­gű településeknek, ahol a sok­oldalú, anyanyelvileg is fej­lődő nemzetiségi élet most in­dul virágzásnak. A mohácsi délszlávok — ha másért nem, busójátékaik ré­vén — országszerte ismertek, és a mohácsiak gondosan őr­zik is több évszázados népi értékeiket. De ők is arra tö­rekszenek, hogy szélesítsék, gazdagítsák a helyi nemzeti­ségi élet kereteit. Mohácson a Kanizsay Do­rottya Múzeumban Sarosácz György muzeológus a dél­szláv kulturkincs őrizője, ku­tatója, fejlesztője. Különle­ges egyéniség, városszerte is­mert elképesztő munkabírá­sa. Délszláv s nem délszláv kérdésekben állandó harcb^ö áll minden jó ügyért. Elmé­let s gyakorlat nála azonos ranguak, egy-egy tudományos publikációja mögött rengeteg munka húzódik. Baranyai kerámiákról szóló tanulmá­nyához például egy év alatt 1250 darab népi kerámia tár­gyat gyűjtött össze személyes padláskutatásokkal, köztük évszámokat viselő két-három­­száz éves példányokat. Négy éve működik a mohá­csi délszláv klub. A klub lel­ke Szalayné Kővári Magda, aki Pesten végezte a Délszláv Gimnáziumot és a Délszláv Óvónőképzőt. Népművelési munkára termett és a mohá­csi klub ma már valóban az anyanyelvi közművelődés otthona. HALÁL A SZÜLŐGYILKOSRA! Alig várják, hogy nagyobb klubhelyiséget kapjanak, mert már kevés a helyük, sok a klub tagúk. Ottj áriunkkor a klub nyári programját pró­bálták éppen összeállítani. Az idősebb táncosok egy hétre , a Zágrábi Népitáncfesztiválra hivatalosak, a fiatalok cso­portja Eszéken és környékén jfog fellépni. A megbeszélés végén pillanatok alatt szét­tologatták az asztalokat és kólót táncoltak. A klub tánccsoportja igen jó színvonalú. Zágrábba tiz idősebb táncospár eredeti tán­cokkal megy. A télen a Mohá­csi szigetről jártak át az asz­­szonyok táncot próbálni, sok­szor éjszaka értek haza. De nyáron, amikor a földeken sok a munka, este 7-kor, v^gy 8-kor, akkor is megjelennek a klubban. Ha fáradtak is, itt felüdülnek. Sokféle előadást hallgattak már horvátul. Időnként ‘‘ma az én asztalom” címmel egy-egy klubtag be­szél sajátmagáról. Elmondja helyzetét, törekvéseit, szoká­sait, gondjait és aztán közö­sen elemzik, amit mondott, tanácsokat adnak neki, gya­korlati segítséget nyújtanak. Ott a klubban ismerked­tünk meg Babity Zoricával is, aki a délszláv báziskönyv­tár könyvtárosa. Huszontót község tartozik hozzá. Zori­­ca Pécsett végzett délszláv tanár, könyvtára a községek­ben levő 2—3000 könyvön kí­vül egyelőre 550 darab, aján­dékba kapott könyvből áll, de most van rendelés alatt 100 ezer forint értékű könyv. Mohács, amelynek hatezer német nemzetiségű lakosa van, nemrég választott német nemzetisgü tanácselnököt. Salamon Magda BUDAPEST — Fékeve­­szett, italozó embernek is­merte mindenki Zsenyuk Zol­tán, 26 éves gépkocsivezetőt, aki, bár rendes szakmája is volt, mégis dologtalan élet­módot folytatott. Gyakran előfordult, hogy részegen tért haza otthonába, amelyben anyósával és feleségével kö­zösen lakott, ordítozott, egész házra szóló botrányt csapott. Az egyik ilyen botrányos jelenet után a felesége és az anyósa felszólította, hogy tá­vozzon budapesti lakásukból. Zsenyuk, akinek úgyszólván egy fillérje sem volt, haza­utazott szüleihez, Pátyod köz­ségbe. Egy kis “szülői segít­ségért” jött — mondotta, és arra próbálta rábeszélni az idős embereket, hogy értéke­sítsék házukat és adják neki a pénzt. A szülők szemére ve­tették, hogy munkakerülő és csak az italnak, a cimborák­nak él, és felháborodtak azon, hogy egy egész életen át tar­tó munka gyümölcsét, a csa­ládi otthont is elinná a szülei feje fölül. Kereken megtagad­ták kérését. Zsenyuk ekkor határozta el, hogy megöli őket, és elha­tározását végre is hajtotta. Anyját 15. apját pedig 13 bal­tacsapással agyonütötte. Tet­tének elkövetése után kifosz­totta az apja által vezetett italboltot és megszökött. A rendőrség azonban hamaro­san elfogta és átadta a vád­hatóságnak. A Nyíregyházi Megyei Bí­róság dr. Ardai Pál tanácsa ítéletet hozott a gyilkos ügyé­ben. Előre kitervelt. módon, aljas indokból, több embe­ren elkövetett emberölés bűn­tettében, valamint egyrend­­beli, lopott kulccsal történő felnyitás utján lopás bűntet­tében találta bűnösnek és hal­mazati büntetésként halálra ítélte. A vádlott és védője enyhí­tésért fellebbezett. Nemzetiségi kultúra fejlesztése PÉCS — Mint ismeretes: a Baranya megyei Tanács a múlt év őszén — az ország­ban elsőként — együttműkö­dési szerződést kötött a dél­szláv és a német nemzetiségi szövetségekkel, s ez a meg­állapodás jó keretet nyújt a most megalakult nemzetiségi bizottság működésének. A megyében a következő évek­ben fontos nemzetiségi okta­tási s művelődési intézménye­ket hoznak létre. Pécsett uj délszláv iskolát, Bolyban pe­dig német diákkollégiumot építenek. Mohácson délszláv muzeum, Mecseknádason pe­dig német néprajzi kiállítás nyílik. A nemzetiségek hely­zetének jobb megismerése vé­gett demográfiai felmérést végeznek a baranyai délszláv és német településéken. ÓHAZAI KRÓNIKA V* ♦♦♦ ♦♦♦ ♦t* ♦♦♦ többi között fényképmásola-A New Jersey-i Egyetemi kórus vendégszerepeit Szom­bathelyen, a Bartók Béla Ze­neiskolában. Az ötventagu együttes európai körútja sq.­­rán érkezett Magyarországra. Latinovits Zoltán színmű­vész Budapesten, a XI. kerü­let, Hegyaljai utón ittas ál­lapotban figyelmetlenül ve­zette személygépkocsiját, és egy utszéli fának ütközött. ,A baleset következtében Lati­novits Zoltánt sérülésekkel szállították a mentők a kór­házba. A vizsgálatot követő­en a rendőrség bevonta a szín­művész gépjárművezetői en­gedélyét. —o— A bukaresti magyar nagy­­követség ünnepélyesen átad­ta a bukaresti egyetem ma­gyar nyelv és irodaiam tan­székének a magyar művelő­désügyi minisztérium mint­egy kétszáz könyvből álló ajándékát. A tanszéken negy­ven román, magyar és német nemzetiségű diák tanul. —o— A Budapesti Filharmóniai Társaság a hét végén Isztam­bulban, a jövő hét elején pe­dig Izmirben ad koncertet, Bartók, Liszt és Kodály mü­veiből. Az együttes augusz­tusban a belgiumi Géniben szerepel, a Flamand Feszti­válon. Carolus Clusius, a nagy hu­manista tudós Dunántúlra ér­kezésének 400. évfordulóján emlékülést rendeztek Kör­menden a Batthyány-várkas­­télyban. A haladó szellemű Batthyány család volt a jej^es botanikus magyar mecénása. —o— Dr. Kádár Imre elhunvtával a megüresedett főgondnoki állásra a dunántúli egyházke­rület elnöksége választást rendelt el. A dunántúli egy­házkerület gyülekezetei qj főgondnokul Somogyi József Kossuth-dijas szobrászmű­vészt választották meg. Az uj főgondnokot Balaton­­füreden, az egyházkerül^ti lelkészüdülőben, a dunántúli egyházkerület rendkívüli közgyűlése iktatta be szolgá­latába. —o— A Kossuth Lajos szülőha­zában berendezett emlékmú­zeumot évente több mint tíz­ezer látogató keresi fel a Bor­sod megyei Monok községben. A Kossuth-emlékmuzeum gyűjteményéről most “tárlat­vezető” jelent meg, amely a tokon mutatja be Kossuth kézzel írott leveleit, és a Kos­­suth-bankókból összeállított pénzgyüjtemény egyes darab­jait. —o— A diósgyőri pálos kolostor ásatási munkáinak első része lezárult. Az ásatás során a többi között Perényi-cimerrel díszített csempetöredék ke­rült felszínre a 16. századból, és számos 16—(18. századi edénycserép. Az épület egyik, többször átalakított, részében feltárták a szerzetesek hajda­ni celláinak rendszerét is. Az ásatásokat folytatják. A tavalyi vihar alaposan megtépázta a balatonfüredi Tagore sétány fáit. Az 1865- ben telepitett nyárfák elkor­hadtak, törzsük üregessé vált. Ezért valamennyit ki kellett vágni. Helyükre a ge­­mencj erdőből származó fia­tal platánokat ültettek. A te­lepítés jól sikerült, mind a 300 fa megeredt. —o— Ijjas József kalocsai érsek, a Püspöki Kar elnöke adta át a kinevezést Paskai László tanszékvezető professzornak, a Zemplén György püspqk, rektor, professzor elhalálozá­sával a budapesti Papnevelő Intézetben megüresedett rek­tori tisztségre. Az uj rektort szívélyes ünneplésben része­sítették professzortársai, a Papnevelő Intézet elöljárói, valamint az intézmények munkatársai. Paskai László 1927. május 8-án született Szegeden. A nagyváradi egyházmegye papja, püspöki tanácsos. 1965- ig a Szegedi Egyházmegye­közi Papnevelő Intézet taná­ra, tanulmányi felügyelője, lelkiigazgatója. 1967 júliusá­ban kinevezést kapott a Bu­dapesti Hittudományi Aka­démia I. számú bölcseleti tan­székére, tanszékvezető pro­fesszorként. —o— A keszthelyi muzeum ré­­gészi gyűjteményében sok ezerévesnél régebbi ékszer van. A legszebbekről az Ál­lami Pénzverő — ezüst hatá­sú krómötvözetből — másola­tokat készít. Az e célra kivá­lasztott germán, avar, és lon­­gobárd eredetű dísztárgyak — karkötők, tűk, nyakláncok — sok tekintetben a rokonai a mai ötvösművészek alkotá­sainak. A több ezer éves ék­szerek másolatait ajándék­­tárgyként árusítják.

Next

/
Thumbnails
Contents