Magyar Hiradó, 1973. július-december (65. évfolyam, 27-52. szám)

1973-07-05 / 27. szám

MAGYAR HÍRADÓ 17. oldal A sumo birkózók népszerűsége TOKIÓ — Kb. 300 évvel ez­előtt egy Akashi névre hall­gató sumo birkózó ragyogó­an szerepelt a császár előtt. A legenda szerint a meccs után az uralkodó színe elé hi­vatta Akashit. Akashi azonban szégyelte magát, mert egyetlen öltözé­ke a mawashi, azaz ágyékkö­tő volt. így aztán fogta és leszakította azt a fehér kö­télre erősített papír szerpe i tin-szalagot, ami a Shinto kegyhelyen tartott birkózó mérkőzés színhelyén lógott. Ezt„maga köré vonta és úgy vonult a közönség elé. Az uralkodó nemcsak Aka­shi játkát találta dicséretre­­méltónak, hanem eszét is. — Ekkor hozta azt a törvényt, hogy minden sumo-bajnok yokozuna legyen, ami a szer,­­fehér kötél japán neve. Ma Japánban 54-ik alkalom­mal nyerte el valaki a yoko­zuna cimet. A 8-ik század ele­jéről eredő sumo birkózás nyertese maga köré vonhatja a fehér kötelet, amely alatt vastag selyem kötény talál­ható gyönyörű japán himző sekkel. Ezt kesho-mawashi­­nak hívják a felkelő nap or­szágának lakói. Wajima az uj yokozuna ekkor dohyo-irit játszik, ami magyarul nem más, mint belépés a ringbe. A Meiji zarándokhely lelátóit íöbbezer főnyi nézőközönség tölti be, amikor a szertartás folyik. Korábban Wajima, az uj yokozuna bajnok hakama és haori öltözetet viselt, ami a sumo birkózók tradicionális viselete. A szertartást egy shinto pap végzi. A ceremó­nia során rituális megtisztu­láson megy keresztül az ün­nepelt. Meiji Japán múlt szá zadbeli császárjának neve, aki a szigetországot 1868 és 1912 között több századdal léptette előre. Japánt bevon­ta a modern ipari államok so­rába. A sumo Japán egyik hadi művészete és gyökereit a ja­pán nemzeti vallásban, a shintoban találjuk meg. Su­­momeccsekct aratáskor és egyéb fesztiválokon játsza­nak. A II. világháború után majdnem kihalt a sport pro­fesszionista ága, de a televí­zió megmentette és ma rend­kívül népszerű szerte Japán­ban. Minden évben 15 napig tartanak a sumo mérkőzések, melyeken a birkózók hat mér kőzésen mérik össze tudásu­kat. A mérkőzéseket a televízió is sugározza, bár a lelátókat igy is teljesen megtöltik a lelkes sumo-rajongók. A Sumo birkózás nem köny­­r-yü tudomány. A testsúly, erőnlét és tudás speciális 'kombinációja szükséges ah hoz, hogy valaki sumo lehes­sen. Több mint 50 féle moz­dulatot és tartást különböz­tet meg a sumo birkózás. Va­jima, az uj bajnok bikaerős villákkal rendelkezik és kü­lönösen ért ahhoz, hogy ho­gyan ragadja el ellenfele iá gyékkötőjét és annálfogva néhány kardobás segítségé­vel a földre kényszerítse. Amikor valaki megkérdezte tőle, hogy miért használ ilyen taktikát, Wajima ezt vála­szoltam: “Kis testem van ennyi az egész. Számomra elő­nyösebb a kar használat, mint a taktika, ahol a súly jobba” számit.“ Wajima ‘mindössze* 257 font, de egyes sumo bir­kózók a 300 fontos testsúlyt is elérik. Kiyokuni, aki ugyancsak elismert sumo birkózó Japán­ban, ezt mondta Wajimáról: “Wajima egyáltalában nem erőtlen, meggondolatlan bir­kózó. Amikor Wajima kardo tásra készülődik, erősen kon­centrál. Szeretem ezt az erős koncentrálást.“ Mások Wajima gyorsasá gára vagy határozott jellemé re esküsznek. Minden esetre Japánban yokozuna legalább annyi hírnevet jelent, mint itt Amerikában Németh Jós­ka vagy Mickey Mantle. Ma 3 yokozuna van Japán­ban, akik a mintegy 800 fő­nyi sumo hierarchia legma­gasabb fokán vannak. A pi­ramis alján a 15 éves sumo “inasok“ találhatók. A yoke zunát minden alattvaló sum birkózó tiszteli és yokozunát lefokozni nem lehet. A bajnok addig marad a tetőfokon amig nem kezd veszteni vagy nem öregszik ki. Erre 35 éves kora körül kerül sor és ekkor vissza kell vonulnia. Wajima egyike a legfiata iabb yokozunáknak. Mind­össze 25 éves. Legtöbben csak 30 körül nyerik el ezt a ci met. Wajima ugyancsak a első egyetemi hallgató, aki yokozuna cimet nyert. Diplo­máját a Nitton egyetemen szerezte meg. Wajima fiata’ korában kezdett sumo birkó zást és korához képest fej­lettebb teste miatt már előbb előléptették. Ha a New York Giants erős, agilis, védő csatárjáté kos után kutatna, rosszabb választásuk is lehetne, mint Wajima. SPORTVILÁG A garmisch-partenkircheni városházán az elmúlt szerda­­délben örök hűséget esküdött egymásnak a 85 éves Avery Brundage, a NOB volt elnöke és Marianne de Reuss 36 éves nyugatnémet tolmácsnő. A két tanú, Willy Daume, a NOB alelnöke és J. Klein, n müncheni nyári olimpiai játé kok szervező-bizottságának szóvivője volt. • A lengyel labdarugó-válo­gatott julius végén háromhe tes amerikai túrára indul. Az angolokat legutóbb kétvállru fektető olimpiai bajnokcsa­pat az Egyesült Államokban, Kanadában és Me*icoban lép pályára. A túrára tizenhét játékos utazik. A legutóbb megsérült Lubanski nem tart­hat társaival. • Nemzetközi lovasversenyt rendeztek Olsztynben, ame­lyen első helyen Nyugat-Né­­metország végzett 20 hiba­ponttal, 2. Lengyelország 28. 3. Magyarország 35, 4. Kelet- Németország 60, 5. Szovjet­unió 84. Nagy közönségsikert aratott a magyar csikósok­nak a verseny záróakkordja­ként megrendezett bemutató­ja. • A Kijevben rendezett nemzetközi öttusaverseny el­ső számában, a vívásban, Vil­lányi és Pethő végzett az első helyen. Belgrádban a nemzetközi röplabdatornán a magyar fér­fi válogatott veretlenül sze­rezte meg az első helyet. A magyar női válogatott máso­dik lett. • Tiz ország 150 versenyző­jének részvételével Branden­burgban rendezett ka jak-ke­nu versenyén a magyarok közül a Deme—Rátkai kettős a kajak 2-es 1000 méteres tá­von az első helyen végzett. • Toni Sailer háromszoros olimpiai bajnok, az osztrák alpesi válogatott vezetője szi­gorúan megtiltotta tanítvá­nyainak, hogy a labdarúgást válasszák kiegészítő sport­nak. Intézkedését azzal indo­kolta, hogy könnyen megsé­rülhetnek. Sailer egyébként nemrég poremütéten esett át — egy barátságos labdarugó mérkőzés következményeként. Csalódott betörd... Limában betörő járt az Adelante Bazco futball-klub otthonában. A hívatlan vgp­­dég, bár a páncélszekrényt is felfeszitette, üres kézzel tá­vozott. Sőt, még ő hagyott ott valamit, néhány soros írást mellékelve. “Sok csa­lódás ért már az életben — irta többek között —, de erre még azok után sem számí­tottam. így, mivel nem volt miből elvennem, itthagyok egy kis aprópénzt. Legalább megtudják, hogy világéle­temben rendes ember vol­tam . . .” SAKKVILÁG RIBLI, AZ UJ MAGYAR NAGYMESTER Budapest, 1973, julius hó... Wajima sumo-bajnok tipikus sumo-pózban a mérkőzés előtt. A sakktehetség is vagy ko­rán jelentkezik, vagy — nincs. A mohácsi születésű és Pécsett nevelkedett Ribli Zol­tán 11 éves kora óta sakko­zik, 16 éves korában elérte a mesteri cimet, s újabb hat tv múltán most belépett a nem zetközi nagymesterek sorába Mindkét teljesítménye párat­lan, hiszen ilyen fiatalon még senki sem ért el hasonló tel­jesítményt a magyar sakk történetében. Olimpiai válogatottunknak oszlopos tagja, vitrinjében 2 ezüstérmet is őriz. Megnyer­te az Európa-Kupa néven is­mert ifjúsági torna ezüstér mét, s ezüstérmes lett az at­héni ifjúsági egyéni világba] nokságon. A sok második helyezés juttatja eszünkbe, hogy az első díjhoz szerencse is kell — a másodikhoz tudás, ennek fényében méltathatju’ további második helyezéseit is, a 27. és a legutóbbi ma­gyar bajnokságról, s osztott 1—2 helyét a tavalyi kecske méti Tóth László emlékver­senyről, ahol először szerezte meg a nagymesteri csillagot. Cienfuegosban, Kubában, a Capablanca emlékversenyen bronzérmes lett, de ez is fel ért egy második hellyel. S ha visszatekintünk egyéb erő­próbáira, Barczával kell egyetértenünk, aki már ? 1~ éves Ribli Zoltánról megálla­­pitotta, hogy sakkozik, vagy­is küzdelemnek tekinti a szel­lemi sportot. Ribli jó munkát végzett Za laegerszegen, az Asztalos Em­lékversenyen is, amikor túl­teljesítette a nemzetközi m?s téri normát, csak Tajmanov előzte meg. S most a Kanári­szigeteken, Las Palmasfcan vizsgázott kitűnőre. Stílusát a kritika sokoldalúnak érté­kelte — szemlélete is sokol­dalú. Az uj magyar nagymes tér világszínvonalon ismeri az elméletet. Az elemzés min­dennapi életformája. Taktika és stratégia egyaránt pillére a tehetségének, egyelőre a taktika felé billentve a mér­leg nyelvét. Ez viszont fiatal korát figyelembe véve, ör­vendetes, mert távlatot ad a további fejlődéshez. Köny­­nyedén versenyez, ebben Ca­pablanca, Tál és Fischer pél­dáját követi. Eredeti kombi­nációit nehéz felfedezni, mert igen ért ahhoz, hogy el­rejtse a feszültséget a táblán. A KGM Vasas szükebb sakk­családjának elsőtáblása, de immár az utánpótlás legered­ményesebb képviselője is. S hozzájárul, hogy Portischsal az élen kivívott második he­lyünket a világranglistán tar­tósíthatjuk. Hajtun József r I

Next

/
Thumbnails
Contents