Magyar Hiradó, 1973. július-december (65. évfolyam, 27-52. szám)
1973-08-16 / 33. szám
14. oldal Irta: DOHNÁNYINÉ ZACHÁR ILONA AZ IDEGES EMBER Valamikor régen Magyarországon hallottam egy elcsépelt viccet, ami még mindig a füleidben cseng. E'gy férfi szobát keres egy szállodában, de a portás azt mondja neki, hogy csak egy szoba üres, de az az Ideges Ember szomszédságában van. Az utazó azt kérdezte, miért nem lehet az ideges ember mellett lakni? Erre megmagyarázza a portás, hogy az illető nagyon ingerlékeny, könnyen felbőszül és idegrohamot kap. ilyenkor még veszedelmes is lehet. Minden neszre felfigyel. Az utazó azonban nagyon fáradt volt és igy beköltözött az üres szobába. Gyorsan levetkezett és sietségében nagy koppanással dobta le az egyik cipőjét. Ekkor jutott eszébe az ideges ember. így aztán a másik cipőt óvatosan, zajtalanul eresztette le a földre. Már az ágyában volt és csaknek elaludt, amikor nagy dörömbölést hall a szomszéd szoba falán.. Majd átüvölt az ideges ember: Dohnányiné Zachár Ilona “Mikor veti már le a másik cipőjét?!“ Az ideges ember ugyanis felbőszült a zajon és várva várta, szinte lesben állva, hogy mikor következik a másik cipő koppanása. Ez egy ócska tréfa, de annyira jellemző arra, aki ideges. — Nemcsak azon izgul, ami bekövetkezett, de folytonosan attól retteg, ami esetleg bekövetkezhetnék. így aztán persze képtelen mgbirkózni az élet nehézségeivel, melyek záporesőként szakadnak a nyakába. Ruth Vaughn leírja, mi történt vele egyik reggelen: “Esett az eső. A kutya nem akart kimenni, a macska nem akart bejönni. A jello nem akart megaludni. A sár vastagon odaragadt a lakószoba szőnyegére. A tojások az edényhez sültek. Minduntalan csengetett valaki az ajtón. Az ebédre készített sütemény a földre zuhant. A konyha vizvezetékcsöve bedugult. A vendégszobában egy rés szakadt a mennyezeten. A nap nem akart kisütni. A pelenkák nem tudtak megszáradni. És mindezen felül szakadatlanul csengett a telefon.“ És még ez sem volt elég. Az egyik szobából a kétéves kisfiú sikoltozott, hiva az anyját és amikor az bement, hogy megvigasztalja, a kicsi sírva panaszolta: “Szeress engem, anyukám! Kérlek, szeress engem!“ És szemére vetette anyjának, hogy mióta annyi a dolga, elhanyagolja őt. Az írónőnek ekkor eszébe jutott, hogy reggelenként játszani szokott a kisfiával, de mostanában erre nem volt ideje. Nem maradt ideje pihenésre, még imára sem. WVVWWWHWWVVWWWlWWW HETI NAPTÁR AUGUSZTUS 20— Hétfő Szent István király 21— Kedd: Franciska 22— Szerda: Timót 23— Csütörtök: Tódor 24— Péntek: Mihály 25— Szombat: Emma 2 6—Vasárnap: Bernét ^w»v»vwwwww»wwvvwvvwwwv»wv»v»wvw»v»V És kétségbeesve ébredt rá, hogy mi mindent hanyagolt el, mert görcsösen rohant, hogy ideges nyugtalanságában mindent elvégezhessen. Eszébe jutott, hogy még Istentől is távol került. Pedig az Ur volt egyetlen pártfogója, Akihez fordulhatott, Akinek közelében megpihenhetett, ahol ima közben útbaigazítást, vezetést nyerhetett, vagy megoldást kérdéseire. Az is igaz, hogy a csapás ritkán jön egyedül — rendesen egész sereg szerencsétlen élmény csatkozik hozzá. Nemrégiben magam is keserű tapasztalaton estem át. A politikai események, az áremelkedés, a kilátásba helyezett villanynehézség és mindenféle kellemetlenség nagyon hatottak rám. Ráadásul annyi minden elromlott a házban, aminek megjavítása vagy kicserélése nagy öszszegbe került. Bánkódtam mindezen és elfelejtettem értékelni az otthon boldogságát, békességét; hő kutyáimat, kik ezt lehetővé tették számomra. Mikor aztán őket sújtotta a balsors és én tanácstalanul, dermedten álltam a szerencsétlenség pergőtüzében, ráébredtem, hogy milyen feleslegesn izgultam azok miatt az események miatt, amelyek otthonomat csak kevéssé érintették. Inkább becsültem volna meg azt, amim van és nyugodtam volna bele panasz nélkül a sorscsapásokba. Ma már úgy vagyok vele, hogy csak azért imádkozom, hogy kutyáim rendbejöjjenek, hogy otthonomban újra boldog legyek és egészségemet megtarthassam, a többi egyszerűen nem izgat. Olyan számomra, mintha egy másik világban történne és csupán szemlélője lennék mindennek. Hogy erre a pontra eljuthassunk, sok imára van szükségünk. Kell, hogy hitünk erős legyen, hogy higyjünk az isteni gondviselésben és hogy nyugodt lélekkel tegyük le az Ur kezébe ügyesbajos dolgainkat. Persze megesik, hogy idegességünkben, keserűségünkben hitünk néha meginog — mint Luther Mártoné, aki kijelentette, hogy az, aki sose kételkedett, nem is hitt soha. Viszont Luther Márton példaképe azoknak, akiket hitünk minden bajon, vészen, akadályon, keserűségen átsegített. Heti fohász Uram, Te itt a Földön közöttünk járva figyelmeztettél minket: “Óvakodjatok a farizeusok kovászától”. Óva intettél minket a hamis prófétáktól is, akik báránybőrbe bujtatott farkasokként jönnek közénk. De megmondottad nekünk: “Gyümölcseikről ismeritek fel őket.” Igaz, mindig voltak farizeusok és mindig voltak hamis prófáték, de nekünk, akik ma élünk, a ma köztünk járó farizeusoktól és álprófétáktól kell megóvnunk magunkat, ha valóban a Te utaidon akarunk járni. Adj Uram világosságot elménknek, hogy felismerjük a farizeusok kovászát, akik vezetőkké küzdve fel magukat rossz példájukkal akarnak minket is eltéríteni a Te törvényeid útjáról és ismerjük fel a hamis prófétákat, akiknek szép szavaik mögött a ragadozó farkas leselkedik. Add meg nekünk a helyes ítélőképesség nagy ajándékát, hogy mindenben felismerjük a Te akaratodat és tántoríthatatlan hűséggel kövessük azt. Ámen. SZABÓ LÁSZLÓ: AZ ÉJ ... Jön, jön a csendes Éj, Nesztelen lábon, Kezében mámoritó álom. Gyertyáit gyuj togatj a: A csillagokat. És rezgő fényéből fonogat Ezüst koszorút, Zeng hozzá zsongó dallamokat. Bársonyos keze Simogatja hajam, átölel a kar, Ringatva betakar Palástja szárnyaival, Ajkán szeráfok dallama van. A földi szomorú élet Balzsamos égibe hal. JERUZSÁLEMI KÉPESLAP SZENT SIR, A KERESZTÉNYSÉG TEMPLOMA Jeruzsálem, Izrael, 1973, augusztus hó . . . 26 évi vitatkozás, 14 évi tényleges munka és 3 millió dollár költség után majdnem teljesen elkészült, a jeruzsálemi Szent Sir templom helyreállítása. Bár még hátra van sok belső munkálat, a kereszténység legszentebb helyén épült hatalmas templom bizánci és a kereszteshadjáratok idejének stílusában épült homlokzata már láthatóvá vált a zarándokok milliói előtt. Lassan eltűnnek még a brit uralom alatt felállított csúnya vasállványzatok. A munka 85 százaléka készen áll. A helyreállítási munkálatok utolsó fázisának tennivalóit beszélte meg nemrég a három nemzetközi épitész, akik a római katolikus, az örmény katolikus és a görög orthodox egyházat képviselik. 1979 óta ők vezetik a munkálatokat. Edouard Utudijan örmény épitész Párisból adott nyilatkozatot a restaurálásról, mely a legnagyobb munka volt a Szent Sir templomán a kereszteshadjáratok óta. A belső munkák közben érdekes történelmi felfedezéseket is tettek. Az egyik örmény munkás talált egy nagy követ, amelyen egy hajó finoman vésett rajza látható és feliratok Isishez, az anyaság és termékenység egyiptomi istennőjéhez. A kő Krisztus után a második századból származik, valószínűleg annak a pogány templomnak része lehetett, melyet Hadrianus római császár emeltetett azzal a sikertelen szándékkal, hogy elriassza az első keresztényeket a szent helyek, mint a Kálvária és Krisztus sírjának látogatásától. A régészek kutatásai azt mutatták, hogy Hadrianus császár egy hatalmas teraszt építtetett és a Kálvária fölé Jupiter, a Szent Sir fölé pedig Venus szobrát emeltette ... — Az örmény munkás által talált kő arra enged következtetni, hogy a római megszállók Isist is tisztelték és templomot is emeltek neki a Kálváriához közel. Erre nézve még tovább folynak a kutatások és ha felfedezik azokat, újabb fejezetet adnak Jeruzsálem történetéhez. Magába foglalva a Golgotát, Krisztus kereszthalálának helyét, a Szent Sir temploma 33'5-ben épült Hadrianus Fóruma fölött. Az első Szent Sir templomot Konstantin császár építtette, aki a kereszténységet tette államvallássá 383-ban. A templom sok véres ütközet színhelye volt, sokszor darabokra szedték és 1048- ban Constantinus Monomachus építtette ujja, a (Folyt, a 15. oldalon)
