Magyar Hiradó, 1973. július-december (65. évfolyam, 27-52. szám)
1973-08-09 / 32. szám
4. oldal ANGLIAI KÉPESLAP: A TURISTÁK PORRA TAPOSSAK ANGLIA LEGSZEBB TÁJAIT Kiderült, hogy Anglia legszebb részeit el hordják a turisták. Nem a bőröndjeikben és nem is a zsebkendőjüknek a, négy sarkába bekötve, de egyszerűen lecsoszogják. Meglepően hangzik? Pedig igy van. A Környezetvédelmi Bizottság kibocsátotta vészjelét: Anglia legszebb vidékén, Cornwall régiójában pusztul a talaj, a gyep, a növényzet annak következtében, hogy a parti tájakon, Kynance Coveban, Hampsihire-iben, Devonban és más helyeken naponta átlagban tízezer turista sétál keresztül, körülbelül ugyanannyian, amennyien a londoni Hyde-park sarkán lévő tföldalatti-villamosállomás csarnokán és folyosóin. A cornwalli tavak vidékén, Tarn Hows-nál például, Lakeland festői szépségű környékén tavaly március és november között több, mint félmillió látogató járt. Ezek közül ötvenötezren tették meg a tavak körüli 45-SZIKLASZILÁRD . . . Gibraltár kérdése újra a UN előtt MADRID — Spanyolország megszakította tárgyalásait Angliával Gibraltár kérdésében és az ügyet újra a UN elé terjesztette. Hírek szerint szándékában áll még szorosabb blokád alá venni ezt az amugyis zárlat alatt levő brit koronagyarmatot. A spanyol kormány azzal vádolja Angliát, hogy Gibraltár révén sorozatosan megsérti Spanyolország felségvizeit és légiterét, miáltal “komolyan veszélyezteti” a spanyolok nemzeti biztonságát. Gibraltár kérdése az elmúlt hetekben olyan eltökélt, agresszív formát öltött spanyol kormánykörökben, 'hogy Franco generális leváltotta tisztségéből Gregorio Lopez Bravo külügyi államtitkárt, aki 1969-ben levétette Gibraltár ügyét az Egyesült Nemzetek Szervezete ülésszákának napirendjéről, mondván, hogy Spanyolországnak békés megtérésbe kell élnie Angliával. Az ügyben az a legérdekesebb, hogy mig Francoék minden áron vissza akarják adni az úgymond: gyarmati sorsban sínylődő gibraltáriak szabadságát, és lehetőséget nyújtani nekik ahhoz, hogy megtérhessenek az anyaország kebelébe, ugyanakkor a többnyire spanyol származású 25,000 gibraltári lakos kereken kijelentette, hogy a jelenlegi állapot teljesen megfelel nekik, nem kívánják magukat “dekolonizáltatni.” Gibraltár, a Földközi tenger bejáratát őrző Nagy Szikla, 1704 óta brit uralom alatt áll, és ezidő alatt a mediterráni népek vegyületéből sajátos lakosság alakult ki ezen a területen, amely azonban ragaszkodik életmódjához és angol állampolgárságához. Az angol gyarmati rendszer széthullásával, amelybe beletartozik a földközi-tengeri Cyprus és Málta is, ma már csak Gibraltár fölött leng Brit lobogó. Gibraltár sziklaszilárdan az angol lobogó alatt marad. perces sétát. Snowdon fennsíkján, amely mindössze egyholdnyi terület, évenként 250- ezer ember fordul meg. Érthető, hogy ez nem marad következmény nélkül. A nyári vendégek járásakelése, a talajra nehezedő súly, elindítja a felső földrétegnek azt az eróziós folyamatát, amelyet aztán az őszi szélviharok, esőzések, a téli fagy, tovább folytatnak és befejeznek ,egy-két esztendőn belül a növényzet kipusztul és a szépséges táj köves, sziklás, kietlen pusztasággá változik. A bizottság elkészítette és közétette lisáját azoknak a hires kirándulóhelyeknek, amelyek talajpusztulása a turisták tömeges nyári járkálása miatt komoly stádiumba jutott — a helység-nevek listája olyan hosszú, hogy magában foglalja Angliának csaknem egész hegy- és vízrajzát. A Nemzeti Alap, amely végső soron felelős a környezetért és az ország e tájainak megóvásáért, sürgős tanácskozásra hívta egybe az illetékes hatóságokat, a tennivalók kidolgozására és tanulmányok készítésére, az elmúlt héten pedig a londoni University College három ecológusa dr. Brian O’Connor professzor vezetésével hozzálátott annak a hároméves programnak a megvalósításához, amelynek célja az, hogy helyre-állitsa a cornwalli Kynance Cove körzetet, azt a kirándulóhelyet, amelynek felső földrétegét már lesétálták a turisták. Megérkezésükkor nyomban tapasztalták, hogy félelmetes arányú feladattal állnak szemben: a gépkocsiban kellett tölteniök az éjszakát, mivel egyetlen szállodában, fogadóban nem volt egyetlen szabad szoba sem. A munkájuk sem. lesz kevésbé nehéz: 150 tonna földet és tőzeget (mintegy húsz teherautónyi rakományt) kell .a helyszínre hozatniok, olyan minőségűt, amely megfelel a sajátságos helyi követelményeknek és állja a 160-kilométeres sebességű téli szélviharokat. Hasonló munkálatok folynak a cornwalli tavak vidékén, Tarn Hows-nál is. Az alapvető dilemmát azonban mindez nem oldja meg: idegenforgalmi szervek esztendőket töltöttek azzal, hogy fölhívják az utazóközönség figyelmét Angliának e legszebb tájaira, kitűnő autóutakat építettek köréjük és parkolóhelyeket létesítettek tőszomszédságukban ,tehát mindent elkövettek, hogy a természeti szépségekben oly gazdag régiókat hozzáférhetővé tegyék. Sikerült. Most azután ezek a helyek olyan népszerűek és annyi embert vonzanak, hogy eltűnőben van az, amiért jönnek: a természeti szépség. A Nemzeti Alap, a Környezetvédelmi Bizottság, a helyi idegenforgalmi hivatalok nehéz és egymással ellentmondó kérdésekkel kerültek szembe. Hiszen a környezetvédelem egyik elsőrendű célja az, hogy az ember számára védje meg a természetet, lehetővé tegye a szép tájban való gyönyörködést és felüdülést. Most tehát az emberek jönnek, gyönyörködni akarnak és felüdülni. Nem tesznek semmit a táj ellen, nem tépik le a virágokat, nem törik le a fák ágait, semmi mást nem csinálnak, mint jönnek. Jönnek és mének. S a legnagyobb veszélyt éppen a jövés-menés jelenti. A tömeges jövés menés. Mi tehát a megoldás? Nyári csúcsforgalom idején korlátozni az egy-órán belül áthaladó lábak számát? Egyes részeket lezárni és megtekintésüket csak távolból engedélyezni ? Esme Kirby, a Snowdonia Nemzeti Park Bibzottság elnöknője szerint hosszú-távon csakis az kínál megoldást, amit egyetlen szóban igy foglalt össze: — Születés-szabályozás . . . Walter King V1LNAI RIPORT: a szovjet módosítja VALLÁSELLENES POLITIKÁJÁT A St. Anna katedrális Vilnában VILNA, Litvánia — A szovjet vezetők a jelenlegi világhelyzet ismeretében elhatározták, hogy megváltoztatják vallásellenes politikájukat legelsősorban is Litvániában, ahol a honos római katolikus vallás kiveszejtéséért régóta hiába fáradozott a Kreml. Az elmúlt évben már bizonyos engedmények születtek á kormány részéről a vallásgyakorlás irányában. Megengedték például, hogy zarándoklatokat rendezzenek régi litván kegyhelyekre. Kis példányszámban bár, de már kiadták a Bibliát is, valamint imádságos könyveket. A kormány ugyanakkor segítséget nyújt két ősrégi templom restaurálásához és visszaállít jogaiba két felfüggesztett püspökséget. “A helytelen valláspolitika ahelyett, horv irtaná a hitet, inkább foki. vallási fanatizmust” — irta cikkéb az orosz nyelvű litván pártlap az elmúlt év augusztusában. Ez a cikk volt a nyitánya a litvániai valláspolitika revideálásának. A litvániai kulturiigyek minisztere kijelentette, hogy kulturális szempontból a vallásra szükség van mindaddig, amíg a társadalomban egymástól idegen eszmék léteznek. “Az anyagi, tudományos és műszaki fejlődés nem zárja ki automatikusan a vallást” — mondotta a miniszter. Az uj szovjet valláspolitika azonban csak taktikát változtatott, végcélja ugyanaz maradt. Emellett a Vatikán álláspontja is változatlan, amint a helsinki biztonsági konferenciára látogatott főpapi delegáció egyik tagja kifejtette egy világlap munkatársának adott interjújában. A Vatikán továbbra is ellenzi a marxista ideológiát, a nemhivőkkel való együtt-GP müödés korunk követeimé-
