Magyar Hiradó, 1973. július-december (65. évfolyam, 27-52. szám)

1973-08-09 / 32. szám

3. oldal VÁMMENTES IKKA CSOMAGOK FŰÜGYNÖKSÉGE Különböző cikkek és szabad választás vagy készpénzfizetés magyarországi cimzei teknek. Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TÜZEX csomagokra rendeléseket. MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S.RELIEF PARC EL S ERVIC E, i„c. 245 EAST 80ih STREET. NEW YORK, N. Y. 10021 — Phone LEhigh 5-3535 BRACK MIKLÓSNÉ. igazgató BEJARAT 1545 2nd AVENUE ■ ■ ■ ■ HIRES BŰNÜGYEK Legutóbbi lapszámunkban két elmebeteg tömeggyilkos embertelen szörnyűségeiről számoltunk be, melyekhez foghatót keveset tart nyilván a kriminológia, még a mai bünhullám közepette is. A két bomlott agyú ember hátbor­zongató tettei eszünkbe idé­zik a századfordulót megelőző évek egyik leghíresebb bűn­ügyét, amely hosszú éveken át lábban tartotta fél Európát és homályos részletei, pontosab­ban a bűnsorozat elkövetőjé­nek kiléte, még ma is vita tár­gyát képezi a bűnügyi oknyo­mozók körébe^ Lapozzuk fel a Scotland Yard archívumá­ban porosodó aktákat és men jünk vissza azokba az időkbe, amikor a brit főváros a rémü­let napjait élte. London, 1888. A viktoriá­nus idők Londonjában is a maihoz hasonló, vastag pász­mákban terjengett a köd és a görbén kanyargó, szűk siká­torok macskakövei nedvesen csillogtak a gyéren világitó gázlámpák fényében. A város Whitechapel körzetéhez tarto­zó Sitalfields nevű nyomor­­negyed kihalt utcáin az éjjeli órákban csak egy-egy részeg bizonytalan botorkálása hal­latszott, vagy pedig valame­lyik környékbeli, ismeretség­re vadászó utcalány lépteinek ütemes kopogása. Augusztus 31-én hajnalban egy őrszolgá­latot teljesitő “Bobby” fekvő női testbe botlott a Buck’s Row esőcsatornájában, a jár­dával párhuzamosan hanyatt elnyúlva. A rendőr régi őre volt a környéknek és a nő el­torzult arcvonásaiban is fel­fedezte a 42 éves Mary Ann Nicholls prostituáltat. A sze­rencsétlennek átvágták a tor­kát és a rendőr elborzadva ál­lapította meg, hogy az áldoza­tot a szó szoros értelmében kibelezték. A hulla még egé­szen meleg volt. A nap folya­mán a gyilkosság hírére je­lentkezett néhány tanú, akik elmondották, hogy a gyilkos­ság felfedezésének időpont - ját megelőző tiz-tizenöt perc­ben látták Mary Annt egy ka­pu alatt, amint egy jólöltö­zött, vadászsapkás, intelligens beszédmódom, közepes ter­metű, karcsú férfivel tárgyal. A férfi arcát nem láthatták, mert háttal állott a járdának. A titokzatos királyi herceg A nyomozás nem járt ered­ménnyel, noha vadászsapkás férfi nem sok járkált abban a kéteshirü negyedben. Végül is a Scotland Yard úgy könyvel­te el az ügyet, hogy az utca­lánnyal valamelyik barátja, vagy vendége végzett, ki tud­ja miféle nézeteltérés alap­ján. Szeptember 9-én, hajnali 5:50-kor munkába siető egyé­nek ráakadtak Anne Chap­man 47 éves prostituáltra a Hanbury St. járdáján, akivel hajszálnyira az előzőhöz ha­sonló módon végzett gyilkosa. Több tanú között Mrs. Eliza­beth Long, egy parkőr felesé­ge elmondotta, hogy 5:30-kor haladt végig a Hanbury St.­­en és látta Anne-t egy igen elegáns, finom beszédű, va­dászsapkás úrral tárgyalni... Erre a hírre már lázba jött a város. Az emberek “Éjféli Szörnyetegnek” nevezték a gyilkost és besötétedés után sokan nem mertek az utcára menni. A londoni Bobby-ket először látták el lőfegyverek­kel mióta az angol rendőrség létezik. Prostituáltnak öltö­zött fegyveres rendőrök kó­száltak a hírhedt negyed si­kátoraiban, ám a gyilkost nem sikerült kézre keríteni. Szeptember 25-én levél ér­kezett a Scotland Yardra: “Kedves főnök! Tudomásom­ra jutott, hogy a rendőrség nyomoz utánam és rám akar­ja tenni a kezét . . . Engem szórakoztatnak ezek a dolgok, amiket véghez vittem és to­vábbra is el fogok követni ha­sonlókat. Rövidesen újra hal­lani fognak rólam és aprócs­ka, játékos kedvű cselekede­teimről . . . Bizonyságul, hogy valóban én vagyok a tettes, legközelebbi áldozatomnak le fogom vágni a füleit és el fo­gom küldeni önnek. Tisztelet­tel: Hasfelmetsző Jack”. Egy nappal később másik levél érkezett a magát Has­felmetsző Jacknek nevező gyilkostól: “. . . Gyűlölöm a prostituál­takat és örömömre szolgál meggyilkolni őket. Legutóbbi munkám körülményes volt, mert a hölgy még el tudta si­­koltani magát ... De aztán csendes lett. Megtakarítottam tőle egy kis vörös folyadékot, hogy majd tintának haszná­lom, de olyan sürü lett mint a csiriz. Ha! Ha! Ha! . . . Hasfelmetsző Jack.” A rendőrség ebből már lát­ta, hogy nem mindennapi bű­nözővel van dolga, amit alátá­masztottak a későbbi levelek is. Az egyikben ezt irta: “Adok egy alkalmat, hogy tetten érjenek. Holnap éjjel végzek harmadik áldozatom­mal a Minories környékén...” És másnap éjjel a környé­ket megszálló álruhás rendő­rök döbbenve figyeltek fel a velőtrázó sikoltásra, amely közvetlen közelükben hang­zott ... És a sötét utca kövén ott hevert a harmadik áldozat vértócsában ázó, kibelezett teste, amelyet nem sokkal előbb még Elizabeth Stride­­nek hívtak . .És másnap újabb levél érkezett a rendőr­főnök címére: “. . . A füleket sajnos már nem tudtam le­vágni, mivel megzavartak. Majd legközelebb . . . Hasfel­metsző Jack.” És néhány nap múlva kora hajnalban ráakadtak a negye­dik áldozat, Catherine Eddows átvágott gégéjü, feltrancsiro­­zott testére az utca kövén. A gyilkos levágta az egyik fü­lét, de úgy látszik meggondol­ta magát, mert a szerencsét­len nő baloldali veséjét vágta ki és küldte el kis dobozban a rendőrségnek . . . London reszketett és átko­­zódott. A rendőrséget a leg­trágárabb szövegű levelek árasztották el, mindenki szid­ta a Scotland Yard tehetetlen­ségét egy őrült gyilkossal szemben. A hajtóvadászatok és razziák semmi eredményt nem hoztak, noha az utolsó két esetben is akadtak akik látták a gyilkost, a karcsú, elegáns, vadászsapkás urat, akinek személyleirásához most már az is odakerült hogy az akkori divatnak megfelelő, sikkes angol bajuszkát hord. Ötödik áldozatával, Mary Jeanette Kelly 23 éves pros­tituálttal november 9-én vég­zett Hasfelmetsző Jack, ezút­tal azonban nem az utcán, ha­nem az örömlány lakásán. Amikor szállásadója lakbér­­ügyben felkereste és a kopog­tatásra választ nem kapva be­nyitott, borzalmas látványnak lett tanúja: Az egyébként csi­nos Mary Jeanette felnyitott hassal, kiomlott belekkel, le­vágott orral és fülekkel he­vert ágyán, néhány belső szervét a szobában szórta szét a gyilkos ... Ez volt Hasfel­metsző Jack utolsó müve. Többé nem jelentkezett és nem is irt. Eltűnt, mintha nem is lett volna . . . Teltek az évek és a legva­dabb verziók láttak napvilá­got a sajtóban Hasfelmetsző Jack kilétét illetően. Évtize­dek múltán is megpróbálták rekonstruálni a bűnsorozatot, amely úgyszólván a rendőrség szemeláttára történt és vala­milyen titokzatos oknál fogva az elegáns, válaszétékosan be­szélő, vadászsapkás urat, aki minden bizonnyal a gyilkos volt, mégsem sikerült elfog­ni. Később már nem is annyi­ra az őrült vérengzés volt ér­dekes, hanem a rendőrség érthetetlen tehetetlensége. Mígnem aztán 1970-ben, 82 évvel Hasfelmetsző Jack haj­(Folyt, a 6. oldalon) KI REJTŐZÖTT HAST ELMETSZŐ JACK SZEMÉLYE MÖGÖTT?

Next

/
Thumbnails
Contents