Magyar Hiradó, 1973. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)
1973-02-01 / 5. szám
18. oldal MAGYAR HÍRADÓ Thursday, Feburary 1, 1973 RIPORT BUENOS AIRESBÓL: SZAPORODNAK A HAZATÉRŐ DIKTÁTOROK: HAZASZALLITIAK “VÉRES” ROSAS TETEMEIT Buenos Aires, nov. hó . . . Juan Peron visszatérése az argentínai múltnak egy nálánál is régibb kísérteiét hazasegiti a száműzetésből, ez utóbbi azonban csak haló poraiban tér haza, az angliai Southampton-ban lévő régi temetőkert gránit síremléke alól. A hajdani diktátor teljes neve és címe úgy hangzott, hogy Juan Manuel de Rosas generális, Argentína nagy Caudillója, az argentin nép azonban röviden csak úgy becézte, hogy “Véres Rosas.” 1835-től 1852-ig uralkodott Buenos Airesben és történé-Kik és miért választják “hivatásul” a prostitúciót? Miért és hogyan lesznek a “romlás virágai” fiatal nők Nyugat-Németországban, holott munkát kaphatnának, s jövedelmükből tisztességesen meg tudnának élni? A munkaiszony sodorja-e erre az útra őket, vagy a gyengén fejlett értelem, esetleg született fogyatékosság? Maguk keresik-e ezt az utat, vagy a kapitalista társadalom áldozatai? Ezekre a kérdésekre keresett választ a fiatal Dorothea Röhr szociológus és egyetemi tanársegéd, amikor kérdőívekkel és személyes interjúkkal 98 frankfurti prostituált életkörülményeit múltját és véleményét vizsgálta. Könyvében közétett eredményeiről a Spiegel cimü nyugatnémet hetilap számol be. A régi elképzeléseket, melyek szerint a prostitúció — és a bűnözés is —, csak a nyomorból fakad, megcáfolta az idő: bizonyítva, hogy a “lélek nyomora” is elég hozzá. Dorothea Röhr “rosszlányai” a társadalomnak szinte valamennyi osztályából származnak, értelmi fogyatékos csak kettő akad köztük, de egyetemet is végzett egy, általános iskolát 82, középiskolát 13; 89-nek volt előzőleg szakmája, állása, 14-nek törvényes férje is. Igen jellemzőek viszont a következő adatok: 40 közülük szüleitől elhagyatva nőtt föl, 26 apa vagy anya nélkül. A többi 34 is szeretetlen, rideg gyermekkorról számolt be. Ehhez az utóbbi adathoz fűzi következtetéseit a szociológus: szeszek szerint ő tekinthető a modern rendőrállam, a módszeres terror és a mindenhová elérő titkosrendőri hálózat föltalálójának és megteremtőjének. Nem csekély érdem, ha meggondoljuk, hogy “Véres Rosas” találmánya hová fejlődött. A peronista párt Rosast mindig is valamiféle történelmi szimbólumnak tekintette és számüzöttségét az angliai temetőben mindössze átmeneti jogf osztottságnak. Argentínai Kongresszus 1861- ben Véres Rosas-t távollétében halálra Ítélte gyilkosság, hazaárulás és rablás vádjárinte ezeket a fiatal nőket már serdülőkorukban a romlás útjára vitte az érzelmi kielégületlenség, a vágy, hogy valahol elismeréshez, “csodálathoz” jussanak. A gyermekkor érzelmi hiánybetegsége, az “én-fejlődés” ez okból történt lemaradása mutatkozik abban az infantilizmusban is, hogy babákkal, mackókkal és más játékokkal veszik körül maguat; életkoruktól, iskolai bizonyitványuktól függetlenül, még mindig nem felnőttek. Nem felnőttek ugyan, de értelmesen gondolkodnak önmagukról, legalábbis annyira, hogy maguk is elitélik tevékenységüket. Ezt bizonyítja életvitelük is: más kerületben laknak, mint ahol “dolgoznak” és nagyon vigyáznak rá, hogy magánéletük tanúi (barátok, szomszédok stb.) meg ne tudják valódi helyzetüket. Szabályos kettős életet élnek tehát (néhányan férjjel, vagy élettárssal), 97-nek gyermeke is van, otthonukban csipketeritők és nippek árasztják a rendezett kispolgári lét hangulatát. Bár nálunk Amerikában prostitúció — csak lappangó formában fordul elő —-, Dorothea Röhr megállapitásai még érdekesek lehetnek, mert olyan neveléslélektani tényeket bizonyítanak, amelyeknek ismerete hasznos, s amelyeken gondolkozdnunk érdemes: azt ugyanis, hogy az érzelmi nevelés hiánya az erkölcsi személyiség fejlődését erősen gátolja, s hogy alapvető indítását az erkölcs az érzelmi szférától kapja. Franz Bertalan val és törvényben tiltotta meg hazatérését akár élve, akár holtan. Ezt a törvényt az argentin kormány az elmúlt héten rendeleti utón semmisnek nyilvánitotta és igy Véres Rosas napjai a Southampton! temetőben meg vannak számlálva. Rosas a maga idejében nem érdemtelenül jutott a rendőr-terror föltalálójának reputációjához. Tizenhét esztendeig tartó zsarnoksága alatt vezették -be az argentínai titkosrendőrség földalatti kazamatáiban a kínzásokkal kierőszakolt vallomásokra alapított bünpereket, amelyek mindegyike halálos ítélettel végződött. Az elitélteket lefejezték és levágott fejüket karóra tűzve kiállították — mindenki okulására — Buenos Aires egyik közterén. Argentin történészek becslése szerint egyetlen évtized alatt tizenötezer embert öletett meg ilyen módon s rajtuk kívül még sokezret bebörtönzött. Ujitó volt abban az értelemben is, hogy serdülő gyermekeket beszervezett: kémkedjenek saját szüleik ellen, füleljék ki, miről beszélnek otthonuk falai között és azután jutalom ellenében jelentsék a rendőrségen. A Nagy Caudilló 1852-ben veszítette el utlosó csatáját Caserosnál a népfelkelők ellen, futásban keresett menedéket, a népharag és a biztos lincselés elől egy angol hadihajó mentette meg. így érkezett Angliába, előrelátó zsarnok módjára nem üres kézzel, összeharácsolt kincsek tetemes mennyiségét hozta magával, birtokot vásárolt Swaythling mellett, Southampton közelében és hátralévő húsz esztendejét a megszokott nagyúri módra élte, gyönyörűséges hollófekete paripán lovagolt ki reggelenként és parancsszavakat ordított az álmélkodó parasztoknak. Elképzelhető, mennyire sajnálta, hogy naponta nem végeztethet ki egyet-kettőt és levágott fejeiket nem állíthatja ki közszemlére a southamptoni piactéren. Dehát meg kellett alkudnia száműzetése sanyarú sorsával. Nyolcvannégy esztendős korában halt meg, családjának egyes tagjai túlélték és vérvörös és szürke gránit-oszlopot emeltettek sirja fölé, reávésve a babérkoszorúval övezett, keresztbehelyezett két caudillói kardpengét.Kegyetletes kezek időről-időre virágot helyeznek el sírján és Argentínából olykor zarándokok keresik föl. — Hányatott korszaka volt az az argentin történelemnek — mondják, akinek szive szive megenyhült a múlt terroristával szemben s mindenkor készek arra, hogy megbocsássák mások kiontott vérét — s különbenis: a történelmet a győztesek Írják. Meg aztán — teszik hozzá az argentin zarándokok — nincs-e minden nemzetnek és igy Anglia történetének is néhány véreskezü hőse? Argentínában is jó szószólói lehetnek Véres Rosas ügyének, erre mutat a múlt héten kiadott kormányrende-WASHINGTON — Washingtoni hivatalos források szerint Északvietnam multhónapi bombázása kb. 400 millió dollárba kerül az Egyesült Államoknak. Bármi is legyen a december 18-tól december 30-ig tartó bomfoakampány költsége, az kétségkívül nagyobb nehézséget okoz Nixon elnöknek, hogy a szövetségi kormány költségvetését a 250 billió dollár alatt tartsa. Mint ismeretes, a költségek ellensúlyozására a Fehér Ház több civil program felfüggesztését vagy csökkentését rendelte el . Igen mértéklátó becslések szerint, a vietnami háború az idei költségvetési évben legalább 6.2 billió dollárba fog kerülni. A Kongresszus erre a célra, múlt évben 4.7 billió dollárt hagyott jóvá, de az idei áprilisi északvietnami offenziva további 1.1 billió dollárral terhelte a vietnami hadügyi költségvetés. Jóllehet a Pentagon még nem hozta nyilvánosságra, hogy tulajdonképpen hány hullámban is támadták az amerikai légierők egységei Északvietnam központi terűiéit, azt már most beismerte az amerikai katonai főparancsnokság, hogy a múlt hónapkban 15 óriási B-52 bombázógépet veszítettek, további féltucat javíthatatlan sérüléseket szenvedett. Ezenkívül még 11 egyéb tipusu amerikai gép zuhant le Északvietnam területe fölött. Egy B-52-es ára 8 millió dollár, tehát nem nehéz kiszámítani, hogy a repülőveszteségek egyedül mintegy 200 millió dollárba kerültek. A bombák és személyzet ellátása valamint egyéb anyagok biztosítása további 200 let, amely elgördit minden akadályt hazatérése elől. A kormány azonban vonakodik attól, hogy diplomáciai utón kérje ki a southamptoni temető-igazgatóságtól és azt javasolta, hogy Rosas leszármazottai tegyék meg a szükséges lépéseket. John Sutton, a temető igazgatója máris közölte, hogy nincs semmi kifogása Véres Rosas távozása ellen, a hivatalos utat azonban be kell tartani, a belügyminiszternek jóvá kell hagynia az exhumálást s a családnak engedélyt kapnia a szállításhoz. Kerek százhúsz évvel elmenekülése után Véres Rosas hazatér. Poraiban már — talán — kevésbé vemillió dollárba került. A bombák kb. 50 millió dollárba kerültek, hiszen egy 500 fontos bomba ára 160 dollár, mig egy úgynevezett “okosbomba”, amely tévékamerával egyenesen a célpontra vezeti magát nem kevesebb mint 15,000 dollárba kerül. KUTYASZERENCSE BARCELONA — Barcelonában összeomlott két négyemeletes bérház. A szerencsétlenség alkalmával 14 személy meghalt és 16 megsebesült. A mentési munkálatokat követő romeltakarítás harmadik hete után a munkások a több tonnányi törmelék alatt egy 18 hónapos kutyára bukkantak. A Dick névre hallgató kutyusnak az ijedtség és éhség látható jelein kívül kutyabaja sem volt. KISSINGER UJ HELYETTESE WASHINGTON — Brig. Gen. Brent Scowcroft lett az elnök katonai tanácsadója, csak egy nappal azután, hogy Gén. Alexander M. Haig Jr. az Army vezérkari elnökévé lépett elő. Scowcroft 47 éves, nyugodt tábornok, aki inkább egy tudós benyomását kelti, semmint egy pilótáét, ami eredeti képesítése. A Columbia egyetemen doktorátust szerzett a nemzetközi kapcsolatok tudományából és az elmúlt 25 év alatt még 7 polgári és katonai iskolában tanult magasabb képesítésért. A West Point-on orosz történelemét tanitott. Nixon elnök figyelmét Pentagon beli munkásságával vonta magára a Légierők Főhadiszállásának megtervezésénél. FRANKFURTI RIPORT: A "R0SSZLÄNY0K szélyes. Juan Vidor 400 millió dollárba került Északvietnam multhónapi bombázása
