Magyar Hiradó, 1973. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)
1973-02-01 / 5. szám
IT. oldal Torontó, 1973, január hó . . . A sportnak, különösen pedig a tömegeket vonzó játékoknak már az ókortól kezdve meg voltak a mecénásai. Hazánkban, de szerte Európában is a legtöbb nézőt a futball vonzza. Volt idő, nem is olyan régen,amikor Magyarországon több, mint százezer ember szorongott a Népstadionban, a televízió képernyője előtt ugyanakkor milliók drukkolták végig a válogatott csapat játékát. Ilyen lelkes futball rajongó és zsebéhez mérten, sőt azt messze tulhaladóan mecénása volt Halász Elemér a III. kerületi T.V.E.-nek. Halász Elemért tavaly fonyódligeti vilájában ünnepelték, ugyanis akkor érkezett el 50 éves jubileumához. Kereken annyi időt töltött el a sport szolgálatában. Közben megöregedett, az egykori grundnéző csapatot alakitó szenvedélyéből mindössze annyi A magyar lósport A lovasszövetség világkongresszusán Magyarországot Pál János, az Országos Lótenyésztési Felügyelőség igazgatója képviselte. A Brüsszelben megtartott tanácskozásokon sok szó esett a sportló-tenyésztésről is, melyben mezőgazdaságunk erősen érdekelt. Marschall József, a kiváló magyar ügetőhaj tó részt vett a svédországi Malmőben rendezett nemzetközi hajtóbajnokságon. A döntő futamban fogatát akadályozták, igy csak a negyedik helyezést sikerült megszereznie a világ legjobb versenyzői között. Az 1972. évi galoppversenyek már az átszervezett Magyar Lóverseny Vállalat égisze alatt zajlottak le. A versenyzés lassan visszatér a lovak tenyésztési alkalmasságánk kipróbálásához. A miliő pedig, amelyben a versenyeket rendezték, méltó volt egy világváros igényéhez. A magyar lóversenyzés lassan elnyeri azt. a rangot és megbecsülést amelyet 150 éves hagyományával méltán megérdemel. 53 versenynapon 482 SPORTSZINFOLTOK: ELCSI BÁ maradt, hogy még mindig kiki jár a III. T.V.E. meccseire. A volt ügyvezető elnöknek Székely-Molnár Imre díszpáholyban van a helye. Felőle lehet rossz idő, eshet az eső, a dühöngő hóvihar sem tartja vissza, olyan ember, akire ráillik, az a régi közmondás, “ha cigánygyerekek potyognak az égből, akkor is kimegy a pályára”. Halász Elemér a karácsonyt Torontóban töltötte rokonainál. — Sok játékos neveltem — kezdi a beszélgetést, — akik közül többen nagy szerepet vittek a magyar futball történetében. Volt idő az elmúlt évek során, amikor a III. kerületi T.V.E. adta a legtöbb játékost a nagy csapatoknak. A mi futball csapatunk nem játszott az első osztályban, ezért aztán minden évvégén a szokásos szabadrablások idején elvitték tőlünk a kimagasló játékosokat. A kis egyesületekből felfelé minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül elvihették őket. Hogy kiket is neveltem? — emlékezik, majd igy folytatja! — Nálam húzott először futballcipőt Börzsei János, Palotás Péter, Dunai Lajos, Szimcsák István és Szimcsák László, Koncz Jenő és Kanász József, akik mind az MTK-hoz kerültek az én kölyökcsapatomból és hamarosan a nagyválogatottban rúgták a labdát. De voltak még többen is. Közülük a legnagyobb Mészöly Kálmán volt, aki Müller Sándorral együtt a Vasashoz keIrta: Székely Molnár Imre adtam, és köszönöm a sorsnak, hogy adhattam. Utolsó kérdésként arra válaszol, hogy miért zuhant le a magyar futball olyan mélyre, hogy ma már ha négy-ötezer nézője van egy mécsnek, akkor már meg vannak elégedve a vezetők. — Ez azért váh, — válaszolja — mert a fiatalság nem szereti a futballt. Elviszi a beat zene, korán kezdik az udvarlást, a kocsmázást és a pénzhajszát. A sportolónak le kell mondani a káros szenvedélyekről, nem szabad éjjel kimaradni, le kell szokni a cigarettázásról, az ivásról és az udvarlásról. Aztán az is baj, hogy kevés a szabad hely, kezdik beépíteni a grundokat. Főleg pedig hiányoznak az olyan emberek, akik csak a labdarugó sportnak éltek. Kutatták, keresték a tehetségeket. Ma már mindenki csak hasznot akar huzni a sportból. S ha akadna is igazi tehetség, nem mer jelentkez-GYÓGYTORNA: Szivkórház, ahol sportoltatják a lábadozókat Balatonfüred, 1973 jan. hó . .. Nemcsak Ralbindranath Tagore fája hirdeti a füredi parkban (ország- sőt, Európa-szerte tudják), hogy a kontinens egyik legkorszerűbb szivkórháza található a Balaton partján. A parknak a tó mellett szokatlan, még nyáron is feloldhatatlan csendje, nyugalma mintha maga a gyógyulás Ígérete lenne. Az Állami Szivkórházban dr. Rozsnyai Klára főorvosnő mintegy tizenöt éve vezette be a forradalminak tűnő újítást: megszervezte a szívbetegek rendszeres foglalkoztatását, tornáját. A korábbi nézet, mely szerint az infarktus után a betegnek teljes mozdulatlanságra van szüksége a gyógyuláshoz, megdőlt. A számokiban kifejezhető eredményekről beszélgettünk dr. Debrőczi Tiborral, a kórház igazgató főorvosával. — Korábban a betegek 90 százaléka kényszerült teljes pihenőre, tehát nem volt rehabilitálható. Ma már mintegy 50-60 százalékuk gyógyultan hagyja el a kórházat. Gyakori eset, hogy a beteg három hónappal az infarktus után ismét munkába állhat. A teljes felügyelet mellett végzett rendes mozgás (az úszástól a kerékpárergométeren végzett gyakorlatokig) hatása óriási, s lélektani szempontból sem lebecsülendő. A teljesítmény tudata feloldja a betegek szorongását, magabiztosabbá teszi őket. — Természetesen az orvostudomány az utóbbi két évtizedben nemcsak ebben a vonatkozásiban fejlődött, egyéb irányú előrehaladása is hozzájárul ahhoz, hogy mind többen hagyhassák el gyógyultan a kórházat. De a gyógyulások legalább fele részben a korai mozgatásnak köszönhetők. — A gyógytornának szerepe lehet a megelőzésben is? — Természetesen. S ezért szomorú, hogy bár folyik nálunk gyógytornászképzés, ez a szempont elsikkad. A gyógytornászát művelői elsősorban a mozgásszervi megbetegedésben szenvedőkkel való foglalkozást ismerik, a szívbetegekkel nem is találkoznak. Pedig a megelőzés — és nemcsak a második infarktus megelőzéssel — igen fontos lenne. — A gyógyult betegeknek is ajánlanak további gyakorlatokat ? futamot rendezte^. A lovassampionságot Vas József szerezte meg 35 győzelemmel, a sokáig vezető Holdas János előtt (36 győzelem). Az idomárok között Aperianov Zakariás lett az első. Az általa gondozott lovak 617,950 forintot nyertek dijakban. Imperiál ivadékai győztek a legtöbb versenyen, számszerint 85-ön. Legeredményesebb lovunk Immer volt, hat versenyben győzött, 280,500 forintot nyert dijakban. rült, Zöldi György Tatabányára Horváth Béla pedig a Győri ETO-ba. Óbuda tisztelt, megbecsült embere Halász Elemér. Mindenki ismeri, előre köszönnek neki, s tudom azt is róla, hogy rengeteget áldozott a sportért. Mikor erről beszélek, röviden csak ennyit felel: — Az egész életemet a sportnak áldoztam. Pénzt soha nem kaptam a munkámért és büszke vagyok arra, hogy — Igen, de sajnos ,az a tapasztalatunk, hogy ezeknek csak mintegy harminc százaléka végzi továbbra is az ajánlott mozgásokat. — Azt tartják, hogy a szívás keringési megbetegedések oka elsősorban a helytelen életmódban kereshető. Életmódunkat pedig gyakran nem tudjuk alapvetően megváltoztatni, hiszen miunkánk körülményei — különösen egyes foglalkozásoknál — szinte ránk kényszerítik a helytelen életmódot. Vajon segít Ilyen esetben is a mozgás? — Feltétlenül, de ezt még ni, utána pedig nem megy senki. Ezek aztán elvesznek az ismeretlenség homályában. Főleg az a baj, hogy ma már nincsenek klasszis játékosok, a régiek kiöregedtek. Nincsen egy Shaffer, egy Orth, Konrád, Braun Csibi, Kiéber Gábor, Bukovi Marci, Kalmár, a Sárosi testvérek, vagy egy Mészöly Kálmán. Elcsi bá’ — Óbudán mindenki csak igy ismeri! — nagyon jól érezte magát Torontóban. Kézről-kézre adták az ismerősök, volt futballisták, akik még játszottak a keze alatt nála. Hordták-vitték, nem volt hiánya semmiben. Élvezte a vendéglátás örömeit, az ajándékokat . . . A Sorstól visszakapott egy keveset abból a sokból, amivel ö áldozott egykor a Sportnak . . . mindig kevesen tudják. Ha az emberek csak napi tiz percet szánnának testedzésre, sokkal kevesebb lenne a neurotikus és a keringési betegségekben szenvedők száma. Ez egyaránt vonatkozik a fizikai és a szellemi dolgozókra. Az utóbbiaknak azt javaslom, hogy munkakezdés előtt tornásszanak tiz percet és csak utána üljenek le az íróasztalhoz. A fizikai munkásoknál a kötött mozgás alól való feloldás a cél, nekik olyan gyakorlatokat ajánlok, amelyek ellentétesek a munkafolyamatben végzett mozdulatok-AZ ÉV SPORTOLÓI A Californiában megjelenő Women’s Track and Field News cirnü szaklap huszonhét ország 47 szakírójának szavazása alapján a nyugatnémet Heide Rosendahlt választotta 1972 legjobb atlétanőjének. Mint ismeretes, Rosendahl a távolugrásban és a 4x100 m-es váltóban aranyérmet szerzett Münchenben, az ötbróbában pedig második lett. Mögötte a következő sorrend alakult ki: 2. Bragnia (szovjet(, 3. Stechern (Kelet-Németország), 4. Peters (brit), 5. Meyfarth (Nyugat-Németország), 6. Zehrt (Kelet-Németország), 7. Ehrhardt (Kelet-Németország), 8. Csozsova (szovjet), 9. Melnyik (szovjet), 10. Menis (román). Norvégia legjobb sportolójának Knut Knudsen, kerékpáros olimpiai bajnokot választották meg a sportújságírók. TERJESSZE LAPUNKAT!
