Magyar Hiradó, 1973. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)

1973-02-01 / 5. szám

MAGYAR HÍRADÓ 8. oldal VÁMMENTES IKKA CSOMAGOK FdÜGYNÖKSÉGE Különböző cikkek és szabad választás vagy készpénzfizetés magyarországi címzet­teknek. Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TÜZEX csomagokra rendeléseket MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK is RENDELHETŐK U.S.RELIEFPARCELSERVICE'inc. 245 EAST 80ih STREET, NEW YORK, N. Y. 10021 — Phone LEhigh 5-3535 BRACK MIKLÓSNÉ, igazgató BEJARAT 1545 2nd AVENUE A TUCSON-I FOJTOGATÓ Bill Lanier, az arizonai Tucson vasútállomáson szol­gálatot teljesítő fékező unot­tan szemlélte a minden irány­ban siető embereket, amikor egy arc megpillantásakor megdermedt. Az arc tulajdo­nosát Bili nem látta régen. Pontosabban középiskolás ko­rában volt utoljára kapcsolat­ban vele. Azóta azonban olyan események kapcsolódtak eh­hez az archoz, amelyek kitö­rölhetetlenül Bili emlékezeté­be vésték minden vonását. Az ember szőke parókát viselt, láthatólag arra törekedett, hogy ne ismerjék fel, Bili azonban tudta, hogy a fiatal­ember nem más mint a “szép Smitty”, rendes nevén Char­les Schmid, egykori iskolatár­sa, akinek lelkét három fiatal lány meggyilkolása terheli. Bili tudta a lapokból, hogy Smitty-t életfogy tiglanra Ítél­ték és éppen azért dermedt meg, amikor a börtönben tu­dott gyilkost a Tucson-i ál­lomáson felismerte. Nem so­kat habozott ,hanem azonnal értesítette a rendőröket és Smitty-t újra lefülelték. Ki ez a Smitty? “Szívdöglesztően klassz fiú” Általában ez volt a véle­mény Charles Schmid-ről a fiatal lányok körében. És volt is benne valami. A “szép Smitty” valóban jóvágásu fiú volt és ő igyekezett ezt a tu­lajdonságát kihasználni. Smit­ty eszményképét, Elvis Pres­­ley-t utánozta lépten-nyo­­mon, szempilláit ugyanúgy csukta és nyitotta, kicsit ál­mos-ábrándosán, mint a nép­szerű énekes, de még az aj­kát is ugyanúgy biggyesztet­te, ami nagy tetszésnek ör­vendett tizenéves lányismerő­sei körében. Igaz, kissé ala­csonyabb volt az átlagnál, de Smitty leleményesen értett hozzá, hogyan kell ruháit ki­tömni, hogy izmosnak tűnjék és általában magassarku csiz­mát viselt. Ám nem minden lány tartotta szívdöglesztően klassz fiúnak Smitty-t. Vol­tak józanul gondolkodó lá­nyok is Simtty társaságában, akik egyenesen visszataszító­nak, utálatosnak tartották őt. Ezek közé tartozott a 15 év és Alleen Rowe is. A könnyű si­kerekhez szokott Smitty ön­érzetét bántotta a lány fity­máló lenézése és elhatározta, hogy csak azért is megszerzi magának. Ennek a beképzelt, üres fejű és aljas ösztönü fiú­nak ezidőtáját már volt egy és más a rovásán. Többek kö­zött lopásért kitiltották az iskolából. Szülei jólszituált emberek hírében állottak, legalábbis erre utalt Smitty drága sportkocsija. Egy rend­őrséggel való affér alkalmá­val pedig Smitty csizmájából 2,000 dollár került elő, jeléül annak, hogy az ifjú Casanova szeretett nagylábon élni. Sikoltás az éjszakában 1964 május 31-én este Smitty sportkocsija megái lőtt Mrs. Norma Rowe (Alleen édesanyja) Cuernavaca Place­­beli háza előtt. A kocsiban Smitty-n kívül még ketten ültek: John Sanders, egy vál­lalkozó szellemű, 19 éves fiú és a 18 éves Mary French, egyike azoknak, akik Smitty-t szívdöglesztően klassz fiúnak tartották. Mary fülig szerel­mes volt a fiúba és hajlandó volt egy szavára bármit meg­tenni. Smitty éppen ezért csak játékszernek tekintette a fiatal lányt, nem szerette, csak kihasználta. Mary nagy szerelmében odáig ment, hogy bár rettenetesen féltékeny volt, mégis hajlandónak mu­tatkozott elnézni Smitty ka­landjait, csak hogy mellette maradhasson. Sőt, olykor ma­ga vállalkozott a felhajtó sze­repére. így történt ezen az estén is, amikor Smitty el­határozta, hogy akár törik, akár szakad, letiporja a csi­nos Alleen Rowe ellenállását. A házban csak Alleen tar­tózkodott, amikor Mary be­csengetett. — Gyere ki, Smitty akar valami fontosat közölni ve­led! — szólt oda az ajtót nyi­tó lánynak, aki nem gondolva semmi rosszra, magára kapott egy pongyolát, papucsot hú­zott, sálat borított hajcsava­rokkal teletűzdelt fejére és gyanútlanul beült a kocsiba Smitty mellé. A szépfiu ab­ban a pillanatban gázt adott és a lány tiltakozása ellenére mind a négyen kirobogtak egy félreeső, bozóttal benőtt, homokos területre. Itt Smitty John Sanders segitségével ki­abálta a lány és elvonszolta. A kocsiban csak Mary French maradt. Későbbi vallomása során Mary elmondotta, hogy nemsokára sikoltást hallott, majd félelmetes, ijesztő csend nehezedett a környékre. Kis­vártatva megjelent Smitty és John. Smitty belüt a kocsiba és csak annyit mondott: “Megöltük őt. Meg kellett öl­nünk, mert én csak téged sze­retlek” és azzal elkezdte csó­kolni a teljesen elbódult lányt . . . Néhány perc múlva Smitty kivett egy lapátot a csomagtartóból, majd John és Mary társaságában visz­­szatért a tett színhelyére. Mary borzadva pilfantott meg Alleen élettelen testét, de ugyan akkor némi elégtétellel gondolt arra, hogy egy ko­moly vetélytársnőjétől meg­szabadult. Elásták a hullát. Másnap Alleen édesanyja be­jelentette a rendőrségen, hogy lánya eltűnt. A rendőr­ség azonban hiába kutatott utána. Elektromos gitár húrja a hullák nyakán Teltek az évek. Smitty to­vább tobzódott az élvezetek­ben,, és Mary tovább remény­kedett, -hogy Smitty egyszer mégis csak elveszi őt felesé­gül. A lányok sűrűn váltogat­ták egymást a nőcsábász sze­mélyi nyilvántartásában és csak akkor támadt valami zökkenő, amikor a beképzelt, hiú Don Juan ellenállásba üt­között. Ilyenkor teljesen el­vesztette az eszét, düh és aka­ratosság viharzott benne, mígnem végül is sikerült el­érni célját. Alleen Rowe eltű­nése lassan feledésbe merült, bár a rendőrség tovább kuta­tott a lány után. A fák azonban nem nőnek az égig és Smitty-t is elérte a végzete. Részeg fejjel elko­tyogott egyet-mást legújabb “sze r e 1 m é n e k”, Gretehen Fritz-nek és amikor arra ke­rült a sor, hogy Gretehen is kegyvesztett lett iketestvére, Wendy Fritz javára, Gretehen bosszút forralt: elhatározta, hogy zsarolással fogja vissza­hódítani magához Smitty-t... . . . Egy nyári éjjel javá­ban folyt a házibuli Smitty lakásán. A szépfiu Wendy-vel táncolt éppen, amikor John Sanders odalépett hozzá: — Gyere a telefonhoz — Majd amikor kettesben ma­radtak, izgatottan tette hoz­zá: — Gretehen akar veled beszélni és azt hiszem nagy zűr lesz, mert, azt mondta, ha nem szakítasz a testvéré­vé, mindent elmond az apjá­nak, amit rólad tud. Hülyeség volt jártatni a szádat! . . . Smitty elsápadt. Megcsap­ta a lebukás szele, de aztán erőtt vett magán. Néhány szót váltott csupán Gretohennel, aztán visszatért Wendy^hez. Már teljesen nyugodtnak lát­szott. — Mindjárt jön a nővéred — mondta. — Aztán elme­gyünk hármasban egy kicsi levegőzni. Wendy, bár nem volt jó vi­szonyban testvérével, bele­egyezett . . . Smitty távozását csak San­ders tartotta szemmel. És ugyancsak ő volt az aki Smitty-t visszatérni látta két és félóra múltán, feldultan, porosán és tépetten — egye­dül .. . És a rendőrség ismét hiá­ba nyomozott, noha több hó­nap telt el a két lány eltűné­se óta. Egyszer aztán csen­gett a telefon a nyomozást vezető detektív felügyelő la­kásán : — Nem bírom tovább . . . Tudom mi történt a Fritz lá­nyokkal és azt is tudom, hogy Alleen Rowe-t ki ölte meg... — A telefonáló John Sanders volt. „ Az események ezután már gyorsan peregtek. Rendőrcso­port ásta a városon kívül el­terülő, homokos, bozótos te­rületet ,mig ráakadtak Al­leen Rowe teljesen oszlásnak indult holttestére. Anyja csak a hajcsavarokról ismerte meg a szerencsétlen lányt. Mind­össze tiz lépéssel odébb előke­rültek a Fritz nővérek (Dr. James Fritz szivspecialista lányai ) ugyancsak bomlásnak indult tetemei is nyakukon elektromos gitár húrjával, amellyel megfojtották őket. Smitty egyenként végzett ál­dozataival még otthon a la­kásán és utána kocsijának csomagtartójában szállította el őket. A gyilkost gázkamrára Ítél­te az esküdtbiróság, de a ha­lálbüntetést nem hajtották végre, mivel időközben, mint ismeretes, kormányhatáro­zattal eltörölték a halálbün­tetéseket. Smitty életfogytig­lani börtönnel került az arizo­nai Florence-beli állami bör­tönbe, ahonnan sikerült meg­szöknie. Azért tért vissza Tucson­­ba, hogy leszámoljon egy-két emberrel, akik úgymond: a “begyében” voltak. Ebben megakadályozta az a tény, hogy Bill Lanier vasúti féke­­zőnek kitűnő arcmemóriája volt. Emelkedett a személyi jövedelem WASHINGTON — 1972- ben a nemzeti egyéni jövedel­mek 8. 6 százalékkal emel­kedtek. A jövedelem emelke­dését főleg a fizetések feleme­lése okozta. Leginkább a gyár­iparban emelkedtek a bérfi­zetések, de emelkedett az al­kalmazottak száma és az át­lagos munkaórák száma is. Legnagyobb béremelés a szál­lító eszközök gyártásában, a gép- és fémgyártásban mutat­kozott. De jelentős emelés volt a textil-, a vegyi- és az olajiparban is. CSALHATATLAN FEMDETEKTIV WASHINGTON — A Wes­tinghouse $580,000 költség­gel 100 darab komputerizált fémdetektort készített, amely képes minden fegyver kimu­tatására, bárhová is legyen el­rejtve. A detektor kizárólag a fegyvert “találja meg”, de nem jelez más fémtárgyakat, mint például kulcs, vagy ön­gyújtó, igy a repülőtereken nem késlelteti az utasokat, mert nem ad vészjelet az uta­soknál lévő ártatlan fémtár­gyakra.

Next

/
Thumbnails
Contents