Magyar Hiradó, 1973. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)

1973-02-01 / 5. szám

4. oldal A régi, ironikus mondás, amely szerint a letartóztatott emiber “államkoszton” van — legalábbis csehszlovákiai vo­natkozásban — nem használ­ható többé. Erről értesít az a tájékoztató folyóirat, amely­nek harmadik számát most je­lentette meg “a Csehszlová­kiai Szocialisták Védelmére” alakult londoni bizottság. Köz­li a folyóirat, hogy a hat hó­napnál hosszabb ideig (tár­gyalás és ítélet nélkül) fog­­vatartott s legutóbb szabad­­láforahelyezett csehszlovákiai intellektuelek közül — biztos tudomás szerint — legalább hárman számlát kaptak a bör­tönbeli kosztért és kvártély­ért. Két legutóbb szabadlábra­­helyezett ujságirt: Jiri Hochmant és Vladimir Nep­­rast, valamint Karel Barto-LONDONI POSTA: AHOL LAKBÉRT KELL FIZETNI A BCRTÜNBEN... sek történészt felszólították, hogy fizessenek a fogságuk alatti ellátásukért 3,600 ko­ronát. Nepras esete különös­képpen tragikus, mivel a bör­tönben töltött félesztendő alatt súlyos beteg volt és sza­­badonbocsátása után azonnal kórháziba kellett szállítani, ahol két hónapig kezelés alatt állott. A kórházból azért a be­tegségéiért folyamodott az illetékes szervhez, ami beteg­sége idejére minden csehszlo­vákiai állampolgárnak törvé­nyesen jár. Kérelmét elutasí­tották • azzal az indokolással, Sok a vadász, kevés a nvul! RÓMA — Az elmúlt va­dászidényben az olasz nimró­­dok 150 millió vadat lőttek. Ezenkívül mintegy 30 millió madarat fogtak el élve. “Va­lóságos vérfürdő folyik az olasz mezőkön” — irta a La Stampa cimü újság. Carlo Ferrero, a vadászat elleni nemzetközi bizottság elnöke a természet nácijainak minő­sítette az olasz vadászokat, mert “mint valami drakulák, lövöldöznek mindenfelé.” A vadászok tábora 1,600,- 000 főnyi, Igaz, hogy Fran­ciaországban még ennél is több a vadász, de Olaszország­ban sokkal kevesebb a vad. Valószínű, hogy egész Euró­pában Olaszországban talál­ható a legkevesebb csővégre való. A torinói tartományban pél-A "sajtószabadság" nevében William T. Farr (képünk) los angelesi riporter november 27-ike óta a los angelesi bör­tönben ül, mert nem volt haj­landó elárulni, hogy a Man­­sontömeggyilkosról irt cikkei­hez kitől kapta az adatokat. Most William O. Douglas, a Supreme Court bírája elren­delte Farrel szabadon bocsá­tását. dául egy nyulra kereken öt vadász jut. A szardíniái szarvasok és a tengeri sasok már kipusztultak. Nagyon rit­ka a vadkecske és a vad-disz­nó. Vadászlázukban az olasz vadászok nemcsak a vadakat lövik le, hanem néha eygmást is. Pisa közelében két fácáno­­zó paraszt egymásra sütötte el a fegyverét: az egyik meg­halt, a másiknak le kellett vágni a lábát. A környezetvédelem akti­vistái, az állat- és emberba­rátok felemelték szavukat az évente megismétlődő mészár­lások ellen. Szeptemberben Torinóban a vadászat ellen­felei misét tartottak, a “va­dászsport áldozataiért.” A természettudósok arra fi­gyelmeztetnek, hogy a vadak irtásával megváltozhat Olasz­ország ökológiai egyensúlya. Ezért javasolják, hogy leg­alább két évre tiltsák be a vadászatot. Az olasz vadászszövetségek igyekeznek megvédeni magu­kat a egyre hangosabb bírá­latoktól. Azzal védekeznek, hogy száz madár közül csu­pán 28-nak okozzák ők a ha­lálát, a többi a környezet el­szennyeződése, az erdők ki­irtása miatt pusztul el. Han­goztatták, hogy évente 160,- 000 élő nyulat importálnak és 200.000 fácáncsibét engednek szabadon a természeti egyen­súly helyreállítására. Ellenfe­leik azonban cinikusan meg­jegyzik, hogy a fácánokat és nyulakat is csak azért enge­dik szabadon, hogy lelőhes­­sék őket. Az olasz vadászok évente 170 billió lírát költenek el va­dászfelszerelésre. A gyárak 450.000 vadászfegyvert gyár­tanak évente. így érthető, hogy a vadászat ellenzői ed­dig nem sok sikert értek el. hogy legutóbbi munkahelyé­ről engedély nélkül távozott. Mondani sem kell talán; “az engedély nélküli távozás” an­nak következménye volt, hogy — letartóztatták. Két tovább­ra is fogvatartott személyről ad hirt a bulletin: Karel Kyncl az egyik, aki súlyos májbetegségben szenved, de ennek ellenére dolgoztatják a börtönben. Jiri Müller a má­sik, a csehszlovákiai diákszö­vetség volt vezetője, akit a Ruzynebörtöniből a Bory in­ternálótáborba szállítottak át, ugyancsak 'betegen és a tábor kórházépületében helyezték el. A “Csehszlovákiai Szocialis­ták Védelmérer” működő bi­zottság 1972 augusztus 21-én alakult meg Londonban, 16- tagja van, kettő kivételével valamennyien angolok és bal­oldali szemléletűek. A bizott­ság elnöke Lawrence Daly, az angol bányászok szakszer­vezetének főtitkára, aki a kommunista párt tagja volt, röviddel az 1956-os magyar forradalom után azonban sza­kított a párttal. Daly máig az egyik legmilitánsabb angol szakszervezeti vezető. A folyóirat első oldalán a bizottság igy foglalja össze megalakulásának okát és cél­kitűzését: “Véleményünk sze­rint a szocializmus ügyét nem azok veszélyeztetik, akiket ma elnyomnak Csehszlovákiá­ban, de azok, akik ennek az elnyomásnak kezdeményező és végrehajtó eszközei. A bizott­ság célja az, hogy tájékoztas­sa az angol közvéleményt, el­sősorban az angliai munkás­­mozgalmat a csehszlovákiai szocialisták küzdelmeiről és velük szolidaritást vállalva támogatást szervezzen ehhez a küzdelemhez.” A most megjelent folyóira­tot a Bizottság Jan Palach emlékének szenteli, a prágai diáknak, aki négy esztendővel ezelőtt 1969 január 16-án dél­utánján felgyújtotta önma­gát, a szovjet invázió ellen ily tragikusan, az egész vi­lágot megrázó módon fejezve ki tiltakozását. Közli a folyó­irat Jiri Müllernek, a volt diákvezetőnek a bíróság előtt 1972 júliusában elmondott be­szédét. A bíróság Müllert ta­valy julius 19-én ötesztendei elzárásra Ítélte. Müller volt egyik legjelentékenyebb kép­viselője a csehszlovákiai Uj Baloldalnak, a csoportnak, amelyet később “Prágai Radi­kálisok”-nak nevezték. Fia­talok tömörülése volt ez, az­zal a céllal, hogy az uj nem­zedék is kifejthesse a véle­ményét és résztvehessen a jö­vő szocialista társadalmának formálásában. A lap egy má­sik cikke a csehszlovákiai földalatti sajtó-orgánumok­ból idéz. A “Tények, Kom­mentárok, Események” cimü sokszorosított számozott ki­advány legutóbbi száma a csehszlovákiai politikai tár­gyalásokkal foglalkozik. Cím­lapján két idézetet közöl. Az egyik idézet igy hangzik: “Mi az osztály-igazság alapján állunk” Nemec, csehszlovák igazságügyminisztertől szár­mazik a mondás. A másik pe­dig '•- törvény nincs! mai büntetőtörvény: har­cé- törvény!” Ezt pedig Wil­helm Stegmann nemzeti szo­cialista államügyész mondot­ta, 1935-ben, Hamburgban, Schulzem német kommunista tárgyalásán. Két idézet egymás mellett a “Tények, Kommentárok, Események’ ’cimü csehszlo­vákiai földalatti kiadvány címlapján, átvéve a “Cseh­szlovákiai Szocialisták Védel­mére” működő londoni bizott­ság most megjelent tájékozta­tó folyóiratában. Kommen­tár nélkül. Vándor Péter EMBEREVŐ VOLT A109 EVES PERUI MATUZSÁLEM PUCALLPA, Peru— Pedro Arana most szákilenc éves, de még mindig a legjobb egészségnek örvend és szem­üveg nélkül olvas. Hosszú, ka­landos élete során minden volt, ami Dél-Amerikában csak elképzelhető — tanító, gumiültetvényes, katonatiszt, kerületi kormányzó, indián törzsfőnök, pap. Legborzasz­tóbb emléke azonban az ma­rad, hogy csaknem négy éven keresztül kannibál is volt, anélkül, hogy tudott volna ró­la. Most Pucallpában éldegél, a perui Amazonas-vidék egyik poros városkájában, és a be­tévedő újságíróknak szívesen mesél kalandjairól. Még ifjúkorában történt, hogy a Maranon folyó felső szakaszánál embereivel együtt gumifa után kutatott. A wito­­ti indiánok fogságába estek, de hála a magával hozott és cserére szánt csecsebecsék­nek, hamarosan szabadon en­gedték azzal a feltétellel, hogy velük kell élnie. A törzs meg­szerette és Arana rövid idő múlva már a törzsfőnök gond­talan életét élhette. A leg­szebb asszonyok közül vá­laszthatta ki háremét, és a fe­leségek válogatott inyencfala­­tokkal tömték nap mint nap. Csaknem négy év telt el igy, mig egyszer véletlenül rájött, hogy az inyencfalatok a törzs rituális előírásának megfele­lően emberhúsból készültek. Az első adandó alkalommal megszökött, de a borzalmas élményt a mai napig sem tud­ja feledni. Mint korunk minden matu­zsálemétől, az újságírók ter­mészetesen tőle is megkérdez­ték, mi a hosszú élet titka. Pedro Arana válasza: semmi alkohol és rendszeres táplál­kozás. Perdo Arana

Next

/
Thumbnails
Contents