Magyar Hiradó, 1973. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-25 / 4. szám
18. oldal MAGYAR HÍRADÓ Thursday, January 25, 1973 Az újjáépített Lengyelország VARSÓ, október hó . . . A Visztula partján, vagy a vele párhuzamos, nagyvárosi forgalomra méretezett Marszalkowskán sétálva, lehetetlen nem gondolni arra, hogy Varsót mintegy három évtizede a németek halálra Ítélték — és a halálos ítéletet végső soron végre is hajtották. A megszállók már a háború kitörésekor elhatározzák Varsó teljes lerombolását: a würzburgi náci terviroda a háború elején elkészítette egy, a romok helyén épülő, jellegzetesen német kisváros tervét. Mintegy 100-130 ezer németet szerették volna ott letelepíteni. Történelmi tananyag: Varsó volt az első európai főváros, amelyet 1939 szeptemberében a németek bombázni kezdtek. Akkor, majd az 1943-as és az 1944-es felkelést követően a házak 85 százaléka elpusztult, a fasiszta alakulatok még a rommá lett épületmaradványokat is felrobbantották. Jóllehet, városszerte transzparensekre ragasztott fotók, márványtáblák emlékeztetnek erre, a háborús dulásnak mind kevesebb nyomát látni. Érdekes módon a legtöbb foghij a belvárosban látható: a varsóiak előbb a központot íkeretező lakónegyedeket, majd — korabeli tervek, rajzok és fényképek alapján — a festői szépségű óvárost építették újjá. Legutóbb 1968-ban jártam Varsóban, akkor a 200 méter A NŐIETLEN ARDEN MILLIÓKAT KERESETT A NŐK SZÉPÍTÉSÉVEL New York, december hó . . . A korábbi generáció fékezhetetlen üzlet és hatalom hajhászó lelkesedése lassan véget ért. így van ez Elizabeth Ardennel is akinek mi igen sokat köszönhetünk. A szépség birodalmában ő volt a királynő, melyen belül a hiúságot éppúgy szolgálta mint a magányt s melyen keresztül vált gazdaggá. Fortuna istenasszonyának segítségével Arden több pénzt keresett mint bármelyik amerikai nő. Azzal, hogy “Miss”-nek tituláljuk csak elismerjük mindazt amit vasakarata és hatalomra vágyó szentimentálizmusa eredményezett. Életrajz irói: Alfred A. Lewis és Constance Woodworth kronológiai sorrenben tárják fel Elizabeth Arden pályafutását, amely egy Toronto melletti kis városban kezdődött. S, hogy eredeti neve Florence Nightingale Graham, volt, amit később egyik barátja sugalmazására Ardenre változtatott. Mindaz amit életéről tudunk főleg pletykákból származik, imádott lovainak tulajdonosaitól, ruha tervezőitől, a mellette dolgozó lányoktól. Személyisége elég unalmas. Tipikus capricorn. A karrier megszállottja, de kevésbé sem olyan eredeti egyéniség mint. H. Rubinstein. Dinamikus uralkodni vágyó típus szívtelen sikeres és nagyon gazdag. Ebédelt Göringgel és sógora is francia kollaboráns volt a háború alatt. Parancsokat osztott és teljes engedelmességet követelt. Megvetette a sexet és nem bízott a férfiakban sem. Az a tény, hogy Arden nő volt alig jelent valamit, hiszen egész életet az üzlet jelentette, nőkkel körülvéve, látszólag szexuális érdeklődés nélkül dolgozott a gyengébb nem világában. Az érdekesség Elizabeth Ardenben egyáltalán nem személyisége, hanem az “ipara. Azon az óriási birodalmon keresztül — amit felépített — jutottak el életraj irói a kozmetika elragadó történetéhez. Arden a kozmetikumok használatának bevezetésével a női “szabadságot” próbálta bizonyítani, éppúgy mint elhitetni a nőkkel, hogy változtathatnak sajátmagukon. A kozmetika forradalmasító hatást is jelentett. 1910- től 1970-ig — amig Arden és Rubinstein látta el árucikkekkel mindazokat akik hittek a szépülés ígéreteiben — volt valami, ami a pulpitusra emelte a női szépséget. Miszerint egy csinos nő előtt nincsenek akadályok. Ma a szépítő szerek anynyira mindennapivá váltak, hogy a férfiak kezdenek fellázadni ellene. A férfi kozmetikai cikkek is több és több variációban jelennek meg a piacon. Ismerjük Ponds-ot a pattanásos kamaszok jótevőjét, és a hintőporokat amelyek eltávolítják a miteszert, nem is beszélve a szexuális illatosi tokról. Mindezzel együtt Arden sokat tanított nekünk nőknek: mindent, amit csak lehetett. (-s-th) magas Kultúra és Tudomány Palotájának környéke — a két legforgalmasabb útvonal: a Marszalkowska és az Aleje Jerozoíimskie kereszteződése — még rendezetlen, tél lévén szinte barátságtalan, külvárosi jellegű volt. Most 24 emeletes felhőkarcolók, korszerű áruházak, passzázsok állnak ott, és már alapozzák a 30 emelet magasra tervezett Intercontinental-szállót is. így alighanem még ebben az évtizedben, az építkezések befejeztével Varsó büszkélkedhet majd Európa egyik legmodernebb városközpontjával. Alig néhány lépésnyire onnan, a Marszalkowska emelkedik a Magyar Kulturális Intézet idén épült uj otthona. Varsó jelentős társadalmi eseménye volt az. április 6-i avatóünnepség. A reprezentatív kulturális központot, magyar elképelések alapján lengyel tervezők alkották. A Magyar Intézetben találkoztam varsói újságíró barátommal; onnan mentünk át az ugyancsak a Marszalkowskán levő, mindig zsúfolt Budapest étterembe, ahol alapos leckét kaptam történelemismeretből. Barátom megkérdezte, hogy tudom-e: miért mondjuk ezerévesnek a lengyel-magyar barátságot? . . . Mert mindkét állam alapításának időpontja viszonylag közel esik egymáshoz — feleltem nem túlzott magabiztossággal. — És azt tudod-e — hangzott a következő kérdés —, hogy I. István királyt szoros családi szálak fűzik I. Mieszkóhoz, az első lengyel fejdedelemhez ? Lengyelországban olyan monda is járja, hogy Mieszkó testvére, Adelaide volt István édesanyja . . . A varsói újságíró percek alatt a rokoni és baráti-fegyvertársi szálak szövevényével árasztott el. II. Boleszlaw király udvarában nevelkedett I. László, majd a lengyel uralkodó segítségével szerezte meg a magyar trónt — hallhattam. — Később, amikor Boleszlawnak menekülnie kellett Lengyelországból, László fogadta be udvarába. II Rákóczi Ferenc viszont Lengyelországban talált kétszer is menedéket, és egy alkalommal őt javasolták lengyel királynak . . . Jómagam közös királyainkra: Nagy Lajosra, és a nálunk L, Lengyelországban IIL-ként ismert Ulászlóra, az Erdélyt és Lengyelországot személyi unióban egyesitő Báthory Istvánra, majd a 48-as lengyel légióra és a tábornokokra. Bemre és Dembinszkyni megyegyülésen segítséget re hivatkoztam. Barátom viszont azt is tudni vélte, hogy Kossuth Lajos első politikai jellegű beszédében, a zemplékért a függetlenségükért harcoló lengyel felkelők számára, később pedig úgy nyilatkozott: az 1830-as lengyelországi felkelés adta az ösztönzést további politikai működéséhez. 1831 nyarán, a forradalom bukása után tömegesen menekültek lengyelek Magyarországra. Az utolsó kérdés művészettörténeti volt: tudom-e, hogy ki irt először könyvet Chopinről ? Természetesen egyik leghübb barája, Liszt Ferenc. Szinte közhely leírni, hogy a Lengyelországba utazó magyarokat mindenütt megkülönböztetett szeretettel fogadják. Poznan. Egyike a legősibb — és tegyük hozzá: legszebb — lengyel településeknek. Az államalapítás idején létesült; az első lengyel uralkodó, I. Mieszkó fejedelem a 9-ik században itt alapította meg székhelyét. A város — a Moszkva, Varsó, Berlin, Páris útvonalak kereszteződésénél fekszik — már a 15-ik században az európai kereskedelem egyik kiemelkedő központja, a Kelet és Nyugat közötti útvonal nagyforgalmu állomása volt. Poznan virágkora a 17-ik század derekáig tartott, ekkor svéd seregek szállták meg, és csaknem porig rombolták. A 18-ik század végén porosz uralom kezdődött, s csupán a két világháború között, mindössze 19 évig tartozott ismét Lengyelországhoz. Az elmúlt 27 esztendő Poznan életében is jelentős változásokat hozott: csaknem félmillió lakosú ipari, kereskedelmi és kulturális központtá fejlődött. Harmincezer diák tanul a nyolc főiskolán — egyetemen, s ugyancsak többszámjegyü azoknak a külföldi látogatóknak a száma, akik az ötévenként megrendez e n d ő Wieniawski nemzetközi hegedűversenyre — vagy a minden esztendőben sorra kerülő nemzetközi vására érkeznek. Végezetül Katowice. A sziléziai vajdaság székhelye, Miskolc testvérvárosa* alhol ugyancsak gyakran leng a magyar zászló. Legutóbb tavasszal rendeztek ott magyar heteket, ekkor került sor a már említett közgazdásztalálkozóra is. (Az Európa-hirü planetáriumban, kívánságra magnószalagra rögzített magyar szöveg kiséri a csaknem félórás látványos előadást.) Katowice újkori történelme alapvetően különbözik a többi lengyel nagyvárosétól; kevés épülete pusztult el a háború alatt. Ám a megmaradó házak többsége elavult, a vidék kohászati üzemeinek, bányáinak, kormától-füstjétől szürke. A közelmúltban határoztak a levegőt szennyező ipari létesítmények átépítéséről — ha kell: teljes lebontásáról. A lengiigl városok dinamikus fejlődése • Európa-szerte méltán kelt érdeklődést. Földes Tamás FÖLD ALATTI VAROS ANKARA, Törökország — Egy hétszintes föld alatti várost, amelyben egykor sok ezer ember lakhatott, fedeztek fel és ástak ki a régészek az anatóliai (Törökország) Kaymakli falu környékén, kb. 300 kilométer távolságban Ankarától. A település valószínűleg a 8-ik századból származik. Nagyszámú, labirintusszerü járat biztosított ott egyenletes hőmérkésletet és friss levegőt, föld alatti források szolgáltatták a vizet. A lakrészek “lakó és háló” helyiségekből és mellékhelyiségekből álltak; mindegyikben mosásra szolgáló, medehceszerü mélyedéssel. A lakásokat kölemezek zárták el egymástól. A föld alatti város 21 méter mélységig hatolt a föld belsejébe. A férfiasság is csökken a dohányzástól NEW YORK—Alton Ochsner, a hires amerikai sebész a világ első tudósai között találta meg 1936-ban a dohányzásban a tüdőrák fő kiváltóját. Most több évtized újabb kutatásai után megállapította: a dohányzás nemcsak tüdőrákot okoz, hanem az ember nemi tevékenységére is káros hatással van. — Meggyőződésem — mondotta, — hogy a nikotin gátló hatást gyakorol a férfiak nemi tevékenységére és kisebb mértékben a nőkére is. Azok a betegeim, akiknek szívpanaszaikkal kapcsolatban megállapitottam a dóban megtiltottam a dohányzást, mind szexuális megfiatalodásról számoltak be. így kezdtem meg kutatásaimat ebben az irányban. Megállapitottam, hogy már a dohányzás néhány heti abbahagyása is megélénkíti a nemi tevékenységet.
