Magyar Hiradó, 1973. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-25 / 4. szám

IT. oktal Budapest, 1973, január hó . . . Buda, Pest és Óbuda száz éve egyesült. Az óriásá nőtt főváros sportéletét sem hagy­ta közömbösen ez a változás. A centenárium évében erre emlékeztünk. Akkor, közel száz esztendő­vel ezelőtt, hatalmas szenzá­ciókról számolt be a Vasár­napi Újság Kikeletkor cim alatt. Valósággal felbolydult az alig két esztendeje Buda­pestté egyesült Pest, Buda és Óbuda: a város előkelőségei és polgárai május 6-át nem a Paradicsomban, hanem a Sza­harában töltötték. Mert hatalmas ellentét volt a dús növényzetű Margitszi­get, valamint a Neugebaude “rengeteg udvarának” ho­moksivatagja között. A ka­szárnya óriási udvarán sze­mernyi árnyékos helyet sem lehetett találni, csupán a desz­kából ácsolt tribünök és szí­nes sátrak nyújtottak mene­déket az épület magas falai között, ahol olyan nyomasztó­vá vált a hőség, hogy “az izzó homokban nemcsak tojást le­hetne lágyra főzni, hanem MESÉL A MÚLT: A 100 éves magyar sportról akár a prófuntot is kemény­re sütni”. A program csak a verseny számait sorolta fel, az élő tudósítás szerint azon­ban a közönség is értékes “athletikai” gyakorlatot mu­­tattott be azzal, hogy kerek három órán keresztül bámula­tos kitartással tűrte a szúró napsugarak hevét. A nézők öltözékének színes kavalkádját még fokozta az atléták meze: a fehér vászon­­bugyogó, a más-más szinü sipkák és ing, valamint a mel­len átkötött szalag vagy öv. A “Brravó!” sokszor hang­zott el azon az emlékezetes délutánon. A magyar sporttörténelem izgalmas fejeztét Írták 1875. május 6-án. A kontinensen ugyanis Budapesten rendez­tek először “athletikai” ver­senyt. A szót nem pusztán azért tettük idózőjelbe, mert SPORTLEXIKON: A BILLIÁRDRÓL Az idei sportrendezvények közül egy: májusban a Nyu­­gat-Németországbeli Krefeld városában billiárdvilágbaj­­nokság lesz. — A játék eredete ismeret­len. Bizonyos, hogy a 16-ik században már játszották, ko­rabeli fametszeteken ábrázol­ták. Az első asztal Francia­­országban készült: IX. Ká­­rolyé volt, s a leírások sze­rint olyan hatalmas, hogy alig fért a Louvre nagytermébe. Némelyek szerint a játék an­gol eredetű. A szót ugyanis az angol ball — golyó, vala­mint a yard — rúd szavakból állították össze. XIV. Lajos márvány-asztalon hajlított botokkal játszotta. Az egye­nes dákó feltalálása után, 1827-ben a politikai vétségek miatt börtönben ülő minguad gondolt rá: legyen bőr az ad­dig oly csúszós bot végén. Újításával a kor legna­gyobb játékosa lett. — Magyarországra külföl­dön tanult diákok hozták be a játékot. Az első asztalt az 1800-as évek elején állítot­ták fel az Európa Szállodá­ban. Állítólag Petőfi is sze­rette ez a játékot, ám a pin­cérek már kevésbé, ugyanis a költő “rongálta az eszközö­ket s gyakran a vendégek po­harába röpítette a golyót” A játékot terjedelmes asztalon játsszák. Mérete sokféle le­het. Nálunk általában 2 mé­ter 26 centi hosszú a ibilliárd­­asztal. Belga fekete vagy car­az azóta eltelt közel száz esz­tendő már kitörölte e foga­lomból a h-betüt, hanem azért is, mert akkor még a szabad­ban űzött sportok gyűjtőfo­galma volt. Ám a főszerepet ezen az emlékzetes délutánon mégis a “pedestrianismus” alkotta, amely — nevéből fa­kadóan — a lábbal való sport­­tevékenységet, vagyis a fu­tást, ugrást foglalta magá­ban. Azt a mai nyelven is el­mondhatjuk — anélkül, hogy stilustörők lennének, — hogy hatalmas mozgósitó munka előzte meg az első versenyt. Angliából a modern atlétika szülőhazájából hozta magával a versenyek tapasztalatait gróf Eszterházy Miksa, aki a múlt század közepén követ­­ségi attasé volt a szigetor­szágban, ahol 1850-ben az ox­fordi Exeter College rende­zésében hívták életre Exeter Autumn Meeting néven az el­ső modern atlétikai versenyt, amelynek programján 100, 300 és 440 yardos síkfutás, s 140 yardos gátfutás szerepelt. És hadd tegyük hozzá az iró­nia legcsekélyebb jele nélkül: az angolok mindmáig hűek maradtak önmagukhoz, vagyis az első lépésekhez, mert most is inkább a futópályán lezajló eseményekből veszik ki nem­zetközi színvonalon a részü­ket .. . Nos, Eszterházy gróf haza­tért és hozzálátott ahhoz, ■hogy a magyar földbe ültes­se át ottani tapasztalatit. S a talaj termékenynek bizo­nyult: 1875. március 15-én a Nemzeti Lovardában meg­kezdődött az atlétikai élet, s a vívók, az ökölvívók és a tor­nászok is színre léptek. Egy hónappal később már villám­gyorsan peregtek az esemé­nyek: megalakult a Magyar Athletikai Club s nyomban a “nyilvánosság elé kívánko­zott”, mert legfőbb teendői között szerepelt, hogy meg­felelő helyet találjon az első versenyek számára. A választás a Neugebau­­dera esett, amelyet II. József építtetett. A mai Szabadság tér helyén állt, amelynek vér­rel öntözött földjén végez­tették ki a Habsburgok gróf Batthyány Lajost, az első fe­lelős magyar miniszterelnö­köt. A rossz emlékű Újépület a “test és lélek megnemesitésé­­nek” nevezett sport szinhe­­helyévé lett ezen a délutá­non. S ha mai szemmel nem is mondanak már sokat az ered­mények, az első vetélkedés emléke megtűri azt a pátoszt, amellyel akkor szóltak róla. A MAC versenyének nagy egyé­nisége a 100 yardos “verseny­­futás sikpályán”, a 140 yar­dos “gátversenyben” és a tá­volugrásban győztes Porzsolt Gyula lett, aki a futásban “könnyen nyert több ölnyi közzel Hoffmann előtt”, gá­ton “gyönyörűen ugorva első­nek ért be”, a távolugrásban pedig “ritka két szép ugrásá­val, amelyek közül a nagyob­bik 16 láb3/4 hüvelyket szá­mítván győztesnek mondha­tott ki”. Sulydobásban a 16 fontos vasgolyót Vaisz Géza 19 láb 1 hüvelyk távolságra hajítot­ta, a 2 angol mérföldöm ren­dezett első vetélkedést a “baj­noki címért”, (amely termé­szetesen hivatalosan nem szá­mit magyar bajnokságnak), a másik Porzsolt fivér, Ernő nyerte meg: 12 perc 36 má­sodperc alatt tette meg az utat, “négyszer kerülvén meg a rettenetes udvart”, s ezért diszajándékot és aranyérmet kapott. Az ökölvívásban két pár ve­télkedett. Pest, Buda és Óbuda alig indult el egyéwálásának ut­ján, amikor a sport és ezen belül az atlétika is már meg­tette az első lépéseket. A sár­guló lapok, a régies stilus és a kezdeményezés tiszteletet ébreszt, mint általában min­den olyan nemes ügy, amely­nek születésére érdemes visz­­szatekintenünk. Ruszkai Katalin SPORTEGYVELEG rarai fehér márványból ké­szült lapját finom posztó bo­rítja. A játéktér kétszer olyan hosszú, mint széles. Há­rom golyóval játsszák. Ket­tő fehér — az egyik fekete ponttal —,a harmadik vörös. Átmérőjük 61 milliméter. Legjobbak az elefántcsotból készültek. — A 420-520 gramm súlyú dákó maximum egy méter 40 centi lehet. Felső vége 13 és fél milliméter átmérőjű. A játék bonyolult, sok száz sza­bályát, a lökések fajtáit, mód­jait ismertetni úgyszólván le­hetetlen. A mai versenyzők ugyanúgy edzenek, mint a más sportágakban küzdők. Ahogy Adorján Gyula, az el­ső magyar billiárdszakkönyv készítője 1896-ban irta: “A billiárd rég megszűnt szeren­csejáték lenni. Komoly, ala­pos készültség nélkül a job­bak sorába jutni lehetetlen”. Szerepelt Moszkva jégko­­rong-válagatottja Ameriká­ban. Megnyerték a nemzet­közi újévi tornát s legyőzték az Egyesült Államok és Ka­nada öt profi csapatát. • A gyorskorcsolyázók világ kupa versenyét a holland Schenk nyerte a norvég Olsen és a holland Bols előtt. • Az angol labdarugó-bajnok­ság góllövőlistáját Martin Peters (Tottenham) vezeti 18 góllal, második John Ri­chards (Wolverhampton) és Bryan Robson (West Ham United) 17 góllal. • Barcza Gedeon a hastingsi nemzetközi sakkversenyen döntetlenre játszott az auszt­rál Brown ellen, a 14. for­dulóban viszont vereséget szenvedett a csehszlovák Horttól. • Shane Gould, az ausztrál csodauszó részt vesz a feb­ruár 17-én Los Angelesben sorra kerülő karneválverse­nyeken. • Az Egri Dózsa vízilabda­­csapata Hollandiában a Bar­celona ellen 10:8 arányban győzött, az Amersfoorttól pe­dig 12:8 arányban vereséget szenvedett. Világesúcskísérlet A bíróság 25 font fáj dalom - dij és 75 font költség megté­rítésére kötelezte a botrány­hős angol labdarugót, Bestet, aki tavaly novemberben egy éjszakai mulatóban megvert egy 20 esztendős nőt. • Sao Paulában nagyszabású nemzetközi kosárlabdatornát rendeznek júliusban az Egye­sült Államok, Mexikó, Olasz­ország, Jugoszlávia és Brazí­lia válogatottjának részvéte­lével. Mark Spitz, a müncheni olimpia legeredményesebb úszója, egy Los Angeles-i hir szerint megnősül. A májusi esküvőn a 23 éves Spitz ko­rábbi egyetemista társát, a 20 éves Susan Weinert vezeti az anyakönyvvezető elé. • Tel Aviv: Kalandos utazás után érkezett a Marccabi el­leni EK-mérkőzésre a jugo­szláv Crvena Zverda férfi ko­sárlabdacsapata. A belgrá­diak a TWA légitársaság re­pülőgépén indultak útnak, s nem sokkal a felszállás után egy névtelen telefonáló be­jelentette, hogy a repülőgé­pen bombát helyeztek el. A gép parancsnoka Rómában le­szállította a gépet, s mindent átkutattak, eredmény nélkül. A. gép ezután újra felszállt és minden baj nélkül landolt Tel Avivban. • Reggio Emilia: Lengyel Le­vente magyar nagymester győzött az olasz városban most befejeződött nemzet­közi sakkversenyen.

Next

/
Thumbnails
Contents