Magyar Hiradó, 1973. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-25 / 4. szám
18. oldal EMLÉKEZZÜNK . . . ECY ELFELEJTETT "KEZDEMÉNYEZŐ" Irta: Dr. ZÖLD FERENC Az elmúlt évben volt a 100. évfordulója annak, hogy — Buda, Óbuda, és Pest egyesítéséből — megszületett Budapest. Ebből az alkalomból ünnepségek, előadások hangzottak el és úgy a hazai, mint a külföldi magyar lapokban sok cikk és ismertetés látott napvilágot. Nyilván elkerülte e sorok Írójának fiigyeimét, de ezekben az Írásokban és megemlékezésekben Házmán Ferenc neve—nem szerepelt. Ki volt Házmán Ferenc? A múlt század negyvenes éveinek neves politikusa, aki az egyesítés első harcosa, de későbbi életében nagy szerepet kapott a szent korona elrejtése körül, majd 19 évig emigráns, hogy a kiegyezéskor visszatérjen hazájába és újra a meginduló alkotmányos életbe kapcsolódjék. — Budai sváb családból származott, de izig-vérig nagy magyar hazafivá vált. Az annalesek szerint, mint Buda főjegyzője ő volt az első, aki a város tanácsülés! beszámolóját magyar nyelven tartotta meg; 1844- ben! Az elnöklő polgármester — Oeffner Ferenc — ezért megrovásban részesítette! Buda országgyűlési képviselője lett és az egyesítés eszméjét — ahogy ezt egy negyven évvel ezelőtt megjelent cikk (Radó Richárd) közli — 1848 április 7-én az országgyűlésen részletesen kifejtette. A javaslat felett vita indult meg, mellette és ellene több felszólalás hangzott el. (Károlyi István, Szentkirályi Mór, Kubinyi Ferenc). Az első felelős magyar kormány belügyi államtitkára, s városi ügyek vezetője. Kedvenc tervét azonban, a szabadságharc alatt többé nem vetette fel. — Amikor a szabadságharc összeomlott Kossuth-tai és Szemere Bertalannal külföldre menekült. A szent koronát a kormány megbízásából Házmán Ferenc és Szemere István vitték Pestről Aradra, onnan Karánsebesre, végül Orsovára, ahol elrej-HÁROM MÁSODPERC (Folytatás a 10-ik oldalról) kéjében három pilóta ül. A baloldali ülés a kapitányé, tőle jobbra a másodpilóta és közvetlenül mögötte a harmadpilóta. A másodpilóta a fogantyúkat és az állitókarokat kezeli a kapitány utasításaira, a harmadpilóta a rádiót működteti, a műszereket ellenőrzi és figyeli a kapitánynak és a másodpilótának minden mozdulatát. Bármi hibát észlel, azonnal figyelmeztet. A kapitányok rendszerint a fiatalabb és kisebb tapasztalak] kollégát ültetik maguk mellé a másodpilóta ülésbe és a tapasztaltabbat a harmadpilóta helyére, hogy figyelje a másodpilótát. A Papa India tragkius véget ért utján a másodpilóta 21 esztendős volt, mindössze 21 órányi utasszállitórepülés tapasztalattal. Kiképzése idején dúltak legviharosabban a sztrájk-viták. Az egyik nagy, nemzetközi légitársaság jetgépeinek müszertáblái fölé a következő fölirást helyezte el: “Mielőtt bármit tennél — ne tégy semmit!” Orvosi és pszichológiai vizsgálatok eredménye szerint ugyanis a fiatal pilóták azok, akik a leggyorsabban cselekszik a leghelytelenebbet. Mi történt a Papa India pilótafülkéjében, miután Key kapitány a szivéhez kapott? Ki volt az, aki egy kétségbeesett pillanatban a szárnylapokat szabályozó fogantyút rossz irányba rántotta ? Erre a kérdésre nincs válasz. De az ezzel öszszefüggő összes többire — talán igen. tették. 1819-től 1851-iig Kossuthtal volt együtt. — Közben mint a szabadságharc egyik vezetőjét kötél általi halálra Ítélték. A harminchat vezető között ő volt a tizedik. Kossuth a tizenhatodik. Amikor Törökországból és Európából megkezdődik a szabadságharcosok Amerikába áramlása, ő is közöttük van. — Néhány évvel ezelőtt erről a kivándorlásról könyv jelent meg annak kapcsán, hogy kik voltak azok a magyar politikusok és honvédtisztek, aíkiík az amerikai polgárháborúban részt vettek. Ezek között Házmán Ferenc nevét nem találjuk. Feljegyzések szólnak arról, hogy az első évek nagy nélkülözések közt teltek el Házmán Ferenc felett. Egyik sikertelen vállalkozás követte a másikat, mig végül New Yorkban selyemhernyó-tenyésztéshez fogott. Ez a vállalkozása végre bevált, s gondtalanabb életet biztositott részére. 1867-ben régi barátja Hun-TALLÓZÁS: Pest a viccek melegágya. Onnan indul el és szájról-szájra terjed az egész világon. A pesti humor ize zamatos. És főleg pedig utólérhetetlenül szellemes, mindig rátapint olyan érzékenységekre, amelyek kiváltják a röhejt az emberekből. Ha politikai viccekről van szó, akkor talán a legjellemzőbb erre az alábbi kis humoros történet, ami az egyik börtönben játszódik le. Bizottság száll ki és kikérdezi az elitélteket, hogy ki miért kapta a büntetést? Az egyik elitélttől megkérdezik: — Mondja, maga miért van itt? — Azért — válaszolja —, mert demokráciaellenes vicceket mondtam. A mellette álló elitéltet is megkérdezik, hogy milyen bűnt követett el, mire az lehajtja a fejét és csöndesen válaszolja: — Mert én azokat a vicceket hallgattam. * Móricka meséli az édesapjának: — Neked azt mondja a mama, hogy te vagy az én fiam, és annak a bácsinak, aki akkor szokott jönni, mikor te nem vagy itthon, azt mondja, drá* ga kis apám. Két barát találkozik az utcán. Az egyik megkérdezi a másiktól: — Hova sietsz? — — Megyek haza főzni. — Miért, talán beteg a feleséged? — Nem — éhes . . . * SIPOS GYULA: EZT A NAPOT Ezt a napot bízom a szélre, röpítsen, ha úgy hozza kedve, hullasson egy őszi levélre, ott sütkérezzek megrekedve. Ezt a napot bízom az útra, ahova visz, oda vezessen, elágazásaihoz jutva, a válaszút válasszon engem. falvy Pál hazahívta. Ekkor Házmán Ferenc — mielőtt elhagyta volna New Yorkot — ezt irta: “Amerikától nehéz szívvel válók meg. Itt láttam virulni büszke önállást és haladási törekvést, az egyenlőség áldásait, a fejlődés határtalanságát. — Évek szorgalma párolog most el, mert magasabb erkölcsi kötelesség hiv; a haza és polgártársaim irányában. Ha a szellem hiv, anyagi érdekeknek nem lehet igénye!” Tizenkilenc évi emigráció után hazatér, s röviddel utána Buda polgármestere, majd hoszszu ideig Buda országgyűlési képviselője. Mint Buda polgármestere, tovább folytatta egyesítés iránti kampányát, ami végül 1872-ben megvalósult. ő volt Buda utolsó polgármestere. Később — úgy emlékszem —, a második kerületben (Vizváros) utcát neveztek el róla. Létezik-e még Házmán Ferenc utcája Budán, nem tudom. Lehet, hogy már átkeresztelték más névre, mint ahogy a száz éves évfordulón, mint első “előharcos” neve is kimaradt. Házmán Ferencről, mint a szent korona egyik megmentőjéről, és 16 esztendőn át volt new-yorki lakosról, ez alkalommal legalább mi ne feledkezzünk meg. Egy fiatalember beállít az orvoshoz, ahol arról panaszkodik, hogy elvesztette férfiúi erejét. — Nahát, ezen könnyű segíteni — mondja a doktor. A tudósok kétféle szérumot már kitaláltak impotencia ellen. Az egyik ló-, a másik bikakivonat. Melyikből akarja, hogy beoltsam? — Hát ha már választani lehet, akkor a bikáéval tessék. Hónapok múlva az orvos összetalálkozik páciensével. — Na, használt a szérum? — Nem mondhatnám, a szarvaim már kinőttek, de szeretni még mindig nem tudok. * Tudják-e, hol van Kisbér? Kár gondolkozni rajta: mindenütt. * Ha már kis bérnél tartunk, elmondom a következő viccet: A kisbéri állami ménesben elővezetik a kancát, “aki” reménykedve várja a mént. De csak egy fecskendős agronómus jelenik meg. A kanca szomorúan hátranéz és felsóhajt: Mi az, már ez sincs? * A tanfelügyelő ellenőrzést tart az iskolában. Megkérdezi Kovács Pistát: — Na, fiam, hol verték az első aranyat Magyarországon ? A gyerek nem tudja, hiába töri a fejét. Végre a tanítónő megszánja és a tanfelügyelő háta mögött a körmét ütögeti össze. A gyerek megérti és örömmel felkiált: Körmöcbányán! — Na, fiam, örülök, hogy kitaláltad — mondja a tanfelügyelő. Hát még csak azt mond meg nekem, hogy hol halt meg Petőfi? A gyerek ezt sem tudja, mire a tanfelügyelő szarkasztikusán odafordul a tanitónőhöz: — Na, most mutogasson, kérem! * Egy gróf bemegy Budapesten egy háztartási boltba és kér egy üveg disszidolt. A kereskedő-segéd kérdőleg bámul rá, majd újból megkérdi: — Talán szidolt uram, mert az szükséges ahhoz, ha tisztítani akar. — Nem tisztítani akarok én — válaszolja a gróf —, hanem pucolni . . . Dr. Zöld Ferenc PESTI HUMOR VICCEK . . . VICCEK . . . VICCEK . . . Irta: SZÉKELY-MOLNÁR IMRE Ssékely-Molnár Imre
