Magyar Hiradó, 1973. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-01 / 1. szám
8. oldal ITT A ROBOTEMBER! Irta: SÁGI PÁL Aki a televízión, a moziban, az egyre gyakoribb tudományos kalamdfilimeken gépembereket lát, vagy regényekben olvas róluk, talán nem is gondol arra, hogy az utópia nem is egészen utópia: itt a robotember. Igaz, hogy miég csak elenyésző, csekély számban és jelenleg a világon mindössze 15 ezer robot működik. Hol? Mindjárt sorra vesszük. De előbb néhány szó arról, miért hívjuk a gépembert úgy, hogy “robot” és mi az, hogy robot. Karel Gapek cseh iró az 1920-as években “RUR” címmel szociális tárgyú drámát irt, a jövőben játszódott, amelyben gépemberek végezték a münkát. Munka csehül: robota. Capek elhagyta az “a” betűt és igy nevezte: robot. A darabnak óriási sikere volt, az egész világon játszották, mindenhová elvitte a robot szót és igy lett a gépember fogalma a világon: robot. A ma meglévő 15 ezer robot célja nem irodalmi-szöciológiai| hatáskeltés: gyáraikban dolgoznak, itt Amerikában is. Fejlettségük szerint a tudomány három csoportba osztja őket: intelligencia nélküli robot, intelligens robot és szuperintelligens robot. Rögtön hozzá kell tenni, hogy ész szempontjából a szuperintelligens robot sem versenyezhet az emberrel, mert gondolkozni nem tud. A jelenleg munkában álló robotok egyelőre mind intelligencia nélküliek, úgynevezett manipulátorok. Az uj év küszöbén nem szűkölködtünk eseményekben. Az Egyesült Államok légi ereje újra megkezdte Észak-Vietnam bombázását. Hanoi a tárgyalások félbeszakításának lehetőségével fenyegetőzik. A tárgyalások sorsa már mindenképpen kérdéses. Úgy az amerikai tárgyalófél, mint Hanoi küldöttsége szkeptikus. Nem hisznek egymás ígéreteiben. Egyelőre nem tudni, mikor sikerül újra a tárgyalóasztal mögé vinni a vietnami kérdést. A nicaraguai földrengés megrázta az egész világ közvéleményét. Managuában, a nicaraguai fővárosban többezer halottja van a súlyos természeti csapásnak. A főváros épületeinek 80 százaléka megsemmisült. A világ minden részéből érkeznek most a segélyszállítmányok, de Managua, a tengerparti üdülőhely talán soha nem épül fel romjaiból. Amerikai viszonylatban szintén tragikus esemény érte a világot. Meghalt Harry Truman, az Egyesült Államok 334k elnöke. A 88 éves korában elhunyt politikus nevéhez fűződik a NATO, a Marshall-tenv megalakulása. A Truman adminisztráció alatt történt az amerikai atombomba ledobása Hiroshimára és Nagasakira. Ekkor lépett Amerika a koreai konfliktusba. Tudományos téren ismét nagy események születtek. Az Apollo-17 űrhajó sikeres Hold-expediciója után az amerikai űrkutatás uj fázisába lépett. A következő cél a Födi körül keringő űrállomások megteremtése. Az ország egy uj és még küzdelmesebb év előtt áll. Az Egyesült Államok külkereskedelmi mérlege súlyos deficitet mutat. Az egyetlen, amit tehetünk, reméljük, hogy ez az év sikeresebb lesz, mint a tavalyi és ennek reményében indulunk el az uj évben. Egyik típusa a Syntelmann. Ezt 4 évvel ezelőtt kezdték kikisérletezni nyugatnémet kutatók. Emberi irányítással dolgozik. A robot-mester emelvényen ül. Kezéhez, lábához mozgatható emelők csatlakoznak. Az emelők mozgását elektromos jelekkel, kábelköteg továbbítja a távolabb elhelyezett robotemberhez. Ennek szerkezete csaknem azonos egy emberi kézfej csontvázával. Amit a robot-mester keze csinál, ugyanazokat a mozdulatokat végzi nagy távolságban a robot-kéz. Olyan precízen működik, hogy a cigarettát felveszi az asztalról és akár gyufával, akár öngyújtóval meggyujtja. Elszívni azonban már nem tudja. De nem is erre a látványos mutatványra szerkesztették, hanem komoly feladatokat lát el. Rádioaktiv sugárzó anyagokat vagy robbanóanyagokat lehet vele kezelni, mozgatni tisztes távolságból anélkül, hogy emberi kéz érintené. Ipari üzemekben is dolgoznak veszélyes anyagokkal. Az emberi egészségre veszélyesek például a lakkok oldóanyagai, az acéltárgyak edzéséhez használt cián-vegyületek pedig erős mérgek. Jónéhány gyár — különösen Európában — már robotokat, manipulátorokat használ ott, ahol ilyen anyagokkal dolgoznak, mert a védőruha, védőkesztyű sem nyújt teljes biztonságot a munkásnak. Az óragyárakban is kezd otthonossá válni a robot. Az ember kezeujja néha túlságosan nagy ahhoz, hogy apró alkatrészeket összeállítson. Viszont a szerelő-robotokat egészen kis, finom fogaskerekekkel látják el, ez gyorsabban, biztosabban, könnyebben működik, mint az emberi kéz. Ugyanennek az ellenkezője is áll. Embernek nem könnyű súlyos munkadarabokkal1, vagy forró tárgyakkal dolgozni. A gépgyárak kovácsoló üzemeiben már megjelentek az első robotemberek. Acélkarjukkal megragadják a forgó hengerekkel hozzájuk juttatott súlyos, izzó vastömböt és ráhelyezik a kövácsológép üllőjére. Sőt ha kell, a vasat ide-oda forgatják, hogy a gépkalapács kialakíthassa belőle a megfelelő formát. A robot erősebb, mint az ember, tehát nagyobb munkadarabokat is gyorsabban mozgat. Ráadásul az ember szemmértéke nem tökéletesen pontos, a robot azonban legfeljebb másfél milliméterrel téveszti el a vasdarab előirt helyét. Vagyis a gépkovács az embernél precízebb munkadarabokat tud késziteni. Fejlettebb, de még mindig intelligencia nélküli robotok — mint például az amerikai UiNIMATE automatája — 360 művelet elvégzésére képesek. Érzékeny “kezükkel” szerszámokat is tudnak tartani és használni, például elektromos fúró és csavaró gépeket, autogén vágó- és hegesztő-pisztolyokat. Az UNIMATE hegeszt és a fémlemezekből előre meghatározott alakokat vág ki. Az autógyárakban egymáshoz hegeszti vagy összecsavarozza a karosszéria-darabokat. A japán Mitsubishi vállalat MR-3-ja egymásután 50 műveletet tud elvégezni egyszeri beállítással: a fröccsöntőgépbe a formákat egymásután belehelyezi, a gépet működésbe hozza, a megolvadt fémet a formákba nyomja a formát azután eltávolítja és kinyitja, szóval a gépet kezelő embert teljesen helyettesíti. Az intelligencia nélküli robotok nagy hibája azonban, hogy a váratlan helyzetekre egyáltalán nem tudnak reagálni. Már a csavart sem tudják felvenni, ha másképpen fekszik. Tehát ahol ilyen robotot ákarnak használni, ott mindenféle mellékberendezésnek is pontosan kell működni. SÁGI PÁL Ezért foglalkoznak az intelligens-robotok kifejlesztésével is. Ezek a másik fajtától lényegileg abban különböznek, hogy az emberi szemet helyettesítő egy vagy két televíziós kamerájuk van és vezérlő berendezésük lényegesen bonyolultabb: komputernek is beillik. Eddig csak néhány kísérleti példánya, prototípusa készült el. A szuperintelligens robot esetében még nehezebb a helyzet. Ennek a munkába állítására még nagyon sok évig várhatunk. Egyelőre komputer-programjának a kidolgozásával foglalkoznak. A szuperintelligens robot valóban tökéletes gép lesz. Nemcsak a tanulatlan vagy betanított munkást helyettesíti, hanem a magasabb képesítésű szerelőt, sőt bizonyos fokig a mérnököt is. Ennek a robotnak a kifejlesztésében az amerikaiak mellett a japánok vezetnek. Dr. Masakazu Ejiri a tokiói Hitachi vállalat igazgatója ismertetett egy ilyen kísérleti gépet. Még csak egészen egyszerű, primitív tervrajzokat tud olvasni, de a rajzok esetleges hibáit is meg tudja állapítani. A szuperintelligens robotok mindig nehezebbek, nagyobbak lesznek, mint az ember, viszont olyan körülmények között is működhetnek, amilyeneket az ember védőruhában sem tud elviselni. Például a tengerek mélyén, ahol az ember életét a nagy nyomás fenyegeti, a szakértők véleménye szerint: előbb-utóbb meg kell jelenni a robotnak, hogy a többezer méter mélységben lévő olaj, szén és érclelőhelyeket kiaknázhassák. Az ára nagyon magas lesz. Becslés szerint darabomként legalább 1—2 millió dollárba kerül és mivel mindig csak egyfajta munkára lehet használni, például egy hajó, vagy egy elektromos áramfejlesztő készítésére, ez nagyon drága. A használati cikkeket, rádiót, televíziót, háztartási gépeket, autókat azonban majdnem mindig nagy sorozatokban, futószalagon gyártják. Futószalagnál az intelligencia-nélküli robotok is helyettesíthetik az embert. A futószalag mellett, a nyugati országokban, sokan már nem is szívesen dolgoznak, egyhangúnak, unalmasnak, lélekölőnek találják az ilyen munkát. Ez könnyen arra késztetheti a gyárakat, hogy a munkásokat egyszerű robotokkal helyettesítsék. A befektetés nem túl sok, mert az ilyen gépek ára alig lesz több, mint egy munkás 4—5 évi bére. A robot általános alkalmazása még messze van, de súlyosnak látszó problémákat vet fel. Mi lesz a munkásokkal? A társadalomtudósok és ipari szervezők azt mondják, nincs ok aggodalomra. Már most folyamatban van a 4 napos munkahét bevezetése. Ha sok lesz a robot, tovább csökken a munkaidő, de bizonyos számú munkásra, emberre is szükség lesz és ezek, valamint a munkából kiesők anyagi helyzetében nem hoz roszszabbodást. Erről a haladó szociális intézkedések gondoskodnak majd. Annál nagyobb és előre kiszámíthatatlan változást hozhat a robot a politikába. Kevesebb lesz a munkás, kisebb lesz a szakszervezet és kisebb lesz politikai befolyása is. Tapasztalat mutatja, hogy a munkás sokkal aktívabban vesz részt a politikai életben mint például az elárusító, a bankhivatalnok és más hasonló fehérgalléros tömeg. A politikusok a demokráciákban — Amerikában például a demokrata párti politikusok — a munkásokban elvesztenék egy rendszerint mellettük álló hatalmas tömeget. Felvetődik a kérdés : a konzervatívabb, jobboldalibb politika kerül túlsúlyba? A szociológusok szerint nem, mert az intellektuellek, orvosok, ügyvédek, tanárok, tanítók és hasonló fehérgallérosok viszont egyre balfelé tolódnak a politikában és az idők pótolják a haladó politikusok mellől kidőlt munkássereget. Végeredményben azonban ha egészen cinikusak akarunk lenni, azt is mondhatjuk: mindezek az emberi, társadalmi és politikai problémák a mai nemzedékben csak felvetődnek, megoldásuk nem a mai, hanem a jövő nemzedék gondja, feladata lesz.
