Magyar Hiradó, 1973. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)
1973-06-14 / 24. szám
: ARCOK A MAGYAR MÚLTBÓL: MAGYAR KIRÁLYNŐ ÉS LUTHER ZSOLTÁRAI II. Lajos király felesége, Mária királynő, Szép Fülöp kasztiliai király leánya volt és a legnagyobb Habsburg-uralkodónak, V. Károly császárnak a húga. Igen okos és nagyon fiatal volt és ‘a szépség vonzóerejét nem nélkülözte” — amint azt cikornyásan-e vagy éllel a történetiró fel^egyzete. Szépséges arcképét a múlt század romantikus lelkei fényképmásolatban vásárolták. Kétszázezer arany forintot kapott nászajándékul eljegyzésükkor H. Lajos, e pazar összeg egy időre helyreállította az udvar megbillent gazdasági egyensúlyát, de rövid idő múlva visszasüllyedt a pénztelenség terhes gondjai közé. Tizenhétéves korában jön férjhez Budára és ott németekkel vette magát körül. Ebben segítette az is, hogy a kiskorú II. Lajos királynak — apja akaratából — egyik gyámja és nevelője is német volt, bár atyafi: Brandenburgi György. Német lelkészek szolgáltak a királynő birtokában levő bányavárosokban: Libetbányán, Korponán és Urvölgyén is. Hasonlóképpen Buda városának templomában, meg tanítók az iskolájában. Hires nyelvtanárai Gryneus Simon és Vinsheisius Ortel Vid, a görög nyelv tudósai, Speratus Pál a városi lelkész. Valahogyan mindnyájan a reformáció hívei voltak vagy rokonszenveztek vele. Speratusról tudjuk, hogy a papi nőtlenség ellen prédikált. Gryneus reformátussá és Kálvin barátjává lett. Cordatus Konrád, a királynő gyón tatója pedig amiatt vált emlékezetessé, hogy a szolgáját megégették amikor az Németországból lutheránus könyveket hozott neki, az első protestánsellenes törvény évében, 1523-ban. Mária királynő megmaradt katolikusnak, mint minden Habsburg, de — minden törvény ellenére — oltalmazta a különböző humanista és reformá-A Szabolcs megyei Beszterec községben, 1901- ben, Asztalos Áron portáján, földhordás közben egy szenteltviztartóra (latin nyelven aspersoriumra) leltek. Oroszlánfejben végződő három láb tartja az edény szélesebb, majd keskenyebb hatszögü testét, s az ezen elhelyezkedő tömör, öntött felület, amely egy-egy emberfejből indul. Az edény anyaga ezüst, s az aranyozott felületet diszitő növényminták 3—3 oroszlánalakot, illetve nagy, kétfelé ágazó szaru palmettát fognak közre. A legérdekesebb rész mindenesetre a szenteltviztartó kávája, ahol görög betűkkel írott felirat fut körbe. Olvasata nem is olyan egyszerű, az eddigi nézetek közül talán ez a legvalószínűbb “Jézus Krisztus, a vizek forrása”. A szenteltviztartót Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik. Milyen célra készült ez az edény? Már említettük, hogy szenteltviztartó volt. Mégpedig a keleti (bizánci) egyház egyik nagy ünnepén, Vízkeresztkor (január 6) vizszentelésnél, vagy év közben házaknál a szentelt vízzel történő gyógyításkor használták. A történészek számára azonban sokkal többet mond a tárgy készítésének ideje. Az 1204-ben kifosztott bizánci császárság műkincseiből Európa múzeumaiban maradt fenn néhány darab. Ezek segítségével állapították meg, hogy a besztereci szf teltviztartó körülbelül 900 éve, a 11-ik században Bizáncban, (a mai Konstantinápolyban) készült. Ez az idő pedig a magyarság keresztény hitre térésének százada is! Nyugatról latin, keletről görög szertartásu papok indulnak a pogány magyarság megtérítésére, s ez utóbbiak hozzák magukkal az aspersoriumot. tori hajlamú lelkészeket és tanítókat, sőt egy halálra ítélt lutheránusnak ő mentette meg az életét. A reformációhoz vonzódó kegyességének a hire eljutott Wittenbergbe is. Alig, hogy elvesztette az urát a mohácsi csatában, Luther Márton országhatárokon túl érő lelkigondozással neki ajánlotta négy vigasztaló zsoltár-magyarázatát és fordítását ezzel a címmel: Vied tröstliche Psalmen an die Königin von Ungarn. Wittenberg, 1526. Előszavában Luther mint a tiszta evangélium pártfogóját említi a királynőt. Ki tájékoztatta arról, hogy a királynő kedveli a reformációt? A Wittenbergbe érkező magyar diákők vitték-e néki a hirt, vagy a Budáról odamenekült tanárok, vagy éppen gyóntatója: Cordatus Konrád tájékoztatta az evangélium budai fogadtatásáról? A kiskönyv erről nem beszél, csak a reformációhoz való vonzódását bizonyítja és Luther nagy, idáig melegítő szivéről tanúskodik. Hogy mennyire volt könnyüvérü és pazarló, amint azt a korabeli magyarok állították, azt ma már nem tudjuk megállapítani. Egy jó adag gyűlölet is mondathatta ezt velük az őt körülvevő német udvar miatt. 1527-ig élt Magyarországon, addig kormányozta Ferdinánd megbízásából hazánkat és védte a reformáció előőrseit, köztük Henckel János lelkészt, aki csak akkor bocsátott el, amikor neki is mennie kellett, mert császári bátyja Németalföld kormányzójává nevezte ki az eszes asszonyt. A reformáció története utoljára 1530-ban emlékezik meg róla, amikor arra kérte bátyját, hogy ne utasítsa el a protestánsok kérését az augsburgi birodalmi országgyűlésen. Spanyolországban halt meg. Bottyán János A lelőhely, Beszterec viszont arról is nevezetes, hogy itt állt a hires-neves Hontpázmány nemzetség egyik ágának monostora, azaz temetkezőhelye. Épülete — melyet nemrég tártak fel — a jáki temploméhoz lehetett hasonló, messze látszó két tornya hirdette a nemzetség dicsőségét. — Ugyanakkor, a 13. század első harmadában emelhették, mint a jákit. Nos, e monostor felszereléséhez tartozhatott ez a korábban másutt őrzött szenteltviztartó, amélyet vagy már a tatárjárás kor 1241-ben, vagy később, a magyar történelem oly sok vérzivataros eseményeinek egyikén rejtettek a földbe. A Magyar Nemzeti Muzeum méltán büszke e kincsre, hiszen a világ egyetlen gyűjteményében sincs párja a besztereci szenteltviztartónak,, a bizánci művészet e magyar földbe került ritka alkotásának. ESZTERGOM: A KINCSEK TÁRHÁZA Ismét megnyílt az ország leggazdagabb és legjelentősebb vidéki képzőművészeti gyűjteménye: az esztergomi Keresztény Muzeum. A 1717- ben emelt épületet három évi munkával korszerűsítették: ehhez a magyar állam 12 millió, az egyház 6 millió forinttal járult hczzá, a muzeum valamennyi termében felszerelt légkondicionáló berendezést pedig a Nemzetközi Charitas küldte ajándékba. Az esztergomi gyűjtemény — a szakemberek szerint — a Vatikán után a világ legjelentősebb egyházi múzeuma. Mit láthatunk a hét hatalmas kiállítási teremben? A 14 ezer műalkotásból álló gyüjtem^jy 15. oldal MAGYAR NÉPSZOKÁSOK: RÉGI MENYEGZŐK Milyenek voltak a régi menyegzők? Olyanok, mint az összeházasulandók társadalmi helyzete, íme egy “főúri példa”: Bethlen Gábor 1626 márciusában házasodott. Esküvőjén megjelentek a római császár, a magyar király és a bajor választófejedelem követei — ötszáz kísérővel. A mennyasszony elé Bethlen ezer lovassal, ezerötszáz muskétás hajdúval, ötszáz vörös ruhás német muskétással járult. Az arával 225 kisérő érkezett 340 lóval és 60 fedeles kocsival. A lakomán 100 pávából, 125 pulykából, fajdtyukból, kappanból, fogolyból és nyulból készítettek pástétomot. Csirkéből 150-et dolgoztak fel ilymódon. Asztalra került még 125 szarvas, 150 őz, 126 csuka. Két teljes hétig tartott a mulatozás — céllövéssel, versenyfutással, tűzijátékkal “fűszerezve”. A fejedelem bolondja lándzsát tört egy másik bolonddal — kiütötték a szemét és belehalt . . . De milyen esküvőt rendezett házasulandó fiainak, lányainak a jobbágyember? Erről is megtudhatunk egyet-más abból az 1700-as évekből fennmaradt “mennyegzői szabályzat”-ból, amelyben a jezsuiták előírták: milyen lehet egyik uradalmuk jobbágyainak lakodalma. Vegyük sóira a pontokba foglalt szabályzat parancsait! 1. Az esketés ne este történjék, hanem vagy azonnal a mise után, vagy legfeljebb délután 1 óráig. 2. A templomba menet illő zene megengedtetik ugyan, de a lövöldözés és kiáltozás megtiltatik — ugyanúgy visszafelé is. 3. A menetben elől szóljon a zene, aztán párosával a nők és férfiak haladjanak. 4. A költséges lakmározást és részegeskedést eltiltjuk. Nem szabad nyolc tál ételnél többet készíteni. Ahhoz is csak a rokonok, szomszédoik, tisztességes barátok hívhatók meg. Aki hívatlanul jönne, vetessék ki. 5. Csak éjfélig szabad mulatozni, hogy eleje vetessék a haszontalan és fölösleges költekezésnek, ami által annyi család sodortatik ínségbe, s a köz- és úri szolgálatok viselésére képtelenittetik. 6. Másnap csak a vőfélyek és a segédek s a családtagok mulatozhatnak és étkezhetnek mérsékelten a lakodalmas házban. Azok is legföljebb este 7 óráig. 7. Nem tisztességes és gyanús nőknek megtiltjuk a táncban való részvételt . . . legszebb darabjait:'250 festményt, 300 porcelánt és kerámiát, valamint 100 ötvösművészeti munkát. A legrégebbi egy dél-olaszországi elefántcsont ládika a X. századból, a legértékesebbek — többek között — a Mohács előtti magyar képzőművészeti alkotások, igy kolozsvári Tamás, a mindmáig ismeretlen nevű jánosréti, jakabfalyi, csegöldi és aranymaróti mester, valamint a világhírű M. S. mester müvei; a XIV—XVI. századi magyar táblaképfestészet becses emlékei. M. S. mesternek csupán öt képe maradt fent, ebből négyet őriznek Esztergomban, az ötödik a Szépművészeti Muzeum tulajdona. Járjuk a még festéktől, lakktól illatozó termeket. Órákat lehetne eltölteni a már helyükön függő festmények előtt. Esztergomban található Európa egyik legjelentősebb korai olasz képgyűjteménye, a XH1. — XVIII. századból. A világ valamennyi képzőművészeti szakkönyvében szerepel a XV. századi ismeretlen olasz festő “Lány az egyszarvúval” cimü alkotása. Firenzei, sienai. velencei, németalföldi és osztrák művészek egyházi és világi témájú festményei mellett igen jelentős a muzeum 26 darabból álló gobelingyüjteménye és a magyar népi hímzés anyaga. Ez utóbbit a nyáron külön kiállításon láthatja majd a közönség. Felbecsülhetetlen értéket képviselnek a több száz éves, elefántcsont-faragással diszitett, ezüstből, pusztángfából, csontból készült szelencék és a szebbnél szebb porcelánok, hatalmas meisseni vázák, delfti fajanszok. MESÉL A MÚLT: A BESZTERECI SZENTELTVIZTARTÓ
