Magyar Hiradó, 1973. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)
1973-06-14 / 24. szám
16. oldal HAZAI TÁJAK: A SZATMÁRI LÁPVIDÉKEN Nem is tudom, miért már elemista koronában, amikor először hallottam az Ecsediláp nevét — akkor is, meg azóta is —, furcsa vonzalmat éreztem és érzek mindig a lápi világ megismerésére. A szülőfalumhoz, Jánkmaj tis -hoz a láp közepe torony iránt 20—30 kilométernél se több, mégis mintha egy távoleső furcsa birodalomról esett volna szó, ha valaki az Ecsedilápot emlitette. Rokonaim is élnek sokan Nagyecsed vidékén, rájuk is úgy néztem mindig, ha el-eljöttek hozzánk látogatóba, mintha egy idegenismeretlen világból jöttek volna hozzánk. A lápot én már sohase láthattam, csak hallhattam róla történeteket. De a mai lápvidéki gyerekek egyre kevesebbet tudnak az Ecsed környéki világ históriáiból, nincs, eltűnt, oda a láp végleg, nemcsak a lápról szóló történetek vannak szünőben, halványodóban, de a régi élet és munka szerszámai is eltűntek, azok az öreg csikász-pákász lápi legelőkön gulyákat őrző parasztok sincsenek már sehol vagyis valahol vannak: a lápkörnyéki falvak temetőiben. Emlékszem rá, még nálunk gyerekkoromban, Majtison is mesélték az öregek, hogy Rákóczinak két arannyal megrakott szekere süllyedt el a lapi ingoványon lovastul, emberestül, azért vesztettek a kurucok, mert éppen az a pénz hiányzott a győzelemhez; nem volt miből fegyvert venni. Lehet, hogy nincs ebben a históriában több, mint a vesztett szabadságharc után győzelmet sóvárgó-magyarázó hiedelem, de hallottam arról is, hogy a múlt században még úszó szigetek jártak-keltek a láp vizén. Négy méter magasra nőtt helyenként a nád, ^zt a viharos szél másik évben letördelte, összeállt a sök törmelék a viz tetején, a Nyírség felől port, homokot, növénymagot hordott rá a szüjl, kizöldült, megkeményedett, kaszálni jártak rá a lápi gazdák, sőt, egyik-másik óriás úszó szigeten gulya is legelt. Volt hely, ahol úszkálhatott az élő sziget kényére-kedvére, mert az Ecsedi-láp hajdan 180 ezer hold földön feküdt. Az pedig már nem kis hely. A hossza hatvan, a szélessége 40 kilométer volt. Sokféle élőlény lakta ezt a vízi rengeteget. Nádifarkastól a gólyatöcsig: ezerszám. De talán mégis mindenek között legnevesebb, leghíresebb a lápi esik volt. Háijy milliót rejthetett belőle a feneketlen süppedékes insp-MIT VIHETNEK BE VÁMMENTESEN A HAZATELEPÜLÖK? Olvasóink gyakran felteszik a kérdést mit vihetünk be vámmentesen Magyarországra ha hazatelepülünk? Egy ma is változatlanul hatályban levő bár többször módosított — pénzügyminiszteri rendelet (4/1967. PMKKM együttes rendelet) biztosítja az engedéllyel hazatérőknek a nem kereskedelmi rendeltetésű saját vagyontárgyak vámmentes bevitelét. A tengeren túlról hazatelepülőknek a nagy szállítási költségek miatt érdemes alaposabban mérlegelni hogy gazdaságos-e minden vagyontárgyuk hazaszállitása, nem kifizetőbb-e a kinti értékesítés. hiszen a konvertibilis valuta behozatalát a magyar törvények nem tiltják. A kisiparosoknál további kedvezmény, hogy a használati tárgyakon (ruhanemű, televízió, háztartási gépek, bútor, a hazatelepülő családja által használandó gépjármű stb.) kívül az iparűzéshez szükséges felszereléseket is vámmentesen vihetik be. Természetesen e felszerelés nem haladhatja meg a hazai kisipar mértékét. Nem lehet tehát olyan gépeket bevinrji, amelyeket ott kizárólag üzemek használnak. Célszerű a beviendő ingóságokról két példányban leltárt készíteni, mert ez a hazai vámkezelést jelentőse*? meggyorsítja. A leltár záradékában a hazatérő tulajdonosnak büntetőjogi felelőssége tudatában ki kell jelentenie, hogy a leltárban felsorolt ingóságok kizárólag saját vagy házastársa tulajdonát képezik. Természetesen a szállításra és leltárkészítésre is csak akkor kerülhet sor, ha a magyar külképviseleti hatóság (nagykövetség, főkonzulátus) a hazatérési engedélyt (vagy külföldi állampolgároknak a végleges beutazási vízumot) már kiadta. vány? A láp környéki emberek százai, ezrei éltek csikászatból. Eljöttek érte messze a Nyírből, de még Bécs piacára is jutott belőle. Lajtokban, hordókban szállították, amikor meg kifogták a csikászok a zsákmányt, eltartották napokig is az úgynevezett csikveremben, ahol friss maradt a zsákmány. Van, aki még emlékszik, hogy lehetett csikót fogni! Építettek csikgátakat a vízre, törmelékből, rekettyefüz ágából, annak nekihajtották a nagy seregben úszkáló csikót, kétoldalra a gát széléhez kasokat állítottak, abba terelték bele a temérdek prédát. Földjük egy talpalatnyi se volt akkor a lápi embereknek. A viz kénye-kedvére bízva az életük. A kiszolgáltatottság sok mindenre megtanította őket. Mindig tudták, hogy emelkedik-é, vagy süllyed a láp víztömege. Csak a vizipatkányokat kellett figyelni, mikor, milyen irányba vájnak magúiknak lyukat. Persze, sok minden kívánkozna még elmondásra a régi lápi életről, akár 1898-ig is, amikor lecsapoltatták az Ecsed-láp vizét. A vizet tápláló Kraszna folyót kivették eredeti medréből, a láp Nyírség felé eső oldalág, uj mederbe terelték 70 kilométernyi szakaszon, és Vásárosnamény alatt a Tiszába torkolhatták, 48 ló húzta az árokásó gép kazánját a helyszínre. 12 millió köbméter földet mozgattak meg, halálos sebet vágtak a nagy lápi viz testén. Ma már az Ecsedi-láp vidékére látogató idegen hiába is keresné a láp nyoma#. Mindenfelé csak a fekete föld, a földeket keresztülszelő árkok, az árkok partján gépek, emberek. Az Ecsediláp Vízgazdálkodási Társulat emberei Mátészalkáról. Mert kényes talaj ez, nem lehet akárhogy bánni vele. Ha kiszárad, olyan, mint a hamu, nem terem, sőt meg is gyullad, égett itt már el ÓHAZAI KRÓNIKA Hazalátogatott Los Angeles-ből Finta Sándornak, a világhirü szobrászművésznek az özvegye. A Magyarok Világszövetsége meghivására hazalátogató idős asszony, a 79. évében levő Kántor Kata, férje végakaratának megfelelően szülővárosának, Turkevének adományozta nagyértékü szobor-gyűjteményüket. —o— Az európai egyházak konferenciájának elnöksége a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának meghivására május 7-e, és 10-e között Siófokon ülésezett. Az elnökség az európai béke és biztonság ügyének a keresztyén egyházak részéről történő támogatása kérdéseivel és a jövő évi nagygyűlés előkészítésével foglalkozott. —o— Üzembe helyezték a Budapest—'Pécs vasútvonal Mecseken átvezető uj szakaszát, az ország leghosszabb alagutjgt. Az abaligeti vasúti alagút kevés híján hétszáz méter. —o— A Holland Szakszervezeti Szövetség, a Holland Katcjrkus Szakszervezeti Szövetség és a Holland Keresztyén Szakszervezeti Szövetség közös delegációja tett hivatalos látogatást hazánkba. —o— Másfél hónapos távoliét és 110O kilométeres hajóút után hazaérkezett a Magyar Ifjúság szerkesztőségének három tagú vitorláscsónak-expediciója. A fiatalok a Tigris folyón hajóztak végig, hidrológiai vizsgálatokat, nyelvészeti kutatásokat és néprajzi gyűjtőmunkát végeztek. Uj gimnázium és autóforgalmi szakközépiskola nyílt a Szolnok megyei Ujszászon, 16.5 millió forint költséggel. Szeder plusz málna — uj gyümölcs. A két klasszikus bogyós gyümölcs keresztezéséből egy harmadikat, a szedermálnái kísérletezett ki a Kertészeti Kutató Intézet fertődi állomása. Az uj fajta kellemesen savanykás izü, a szállítást jól tűri, a konzervipar is nagy érdeklődést mutat iránta. Ha az uj gyümölcsöt hivatalosan is elismerije, megkezdődhet nagyüzemi termelése. TOKAI lUBILAL TOKAJ. — Ünnepi tanácsülésen emlékeztek meg Tokaj kilencszáz éves jubileumáról. Az ünnepségen a nagyközségi tanács tagjain kívül részt vettek a szerencsi járás vezetői, valamint a szomszédos községek, a Tokajban működő üzemek és vállalatok, iskolák képviselői is. Tömöl Miklósnak, a nagyközségi tanács elnökének megnyitóját követően ímri Gyula, országgyűlési képviselő ünnepi beszédben méltatta a világszerte ismert település történeti múltját. Elmondotta, többek között, hogy a több mint félezer éves szőlőtermelés a rekonstrukció eredményeként napjainkban újabb lendületet kapott. A Tisza és a Bodrog összefolyásánál, festői környezetben települt nagyközség idegenforgalma évről évre nő, és egyre több kulturális rendezvany — mint például a már hagyományos nyári müvésztelep, az irók egyhetes ‘ táborozása” — gazdagítja szellemi életét. Az ünnepi tanácsülést követően a tokaji iskolák diákjai a nagyközség történetét szemléltető műsort mutattak be. A KECSKEMÉTI KÖNYVTÄB KINCSEI ezer holdnál is több termőföld egyszerre, Nagyecsed határában. A mai gazdálkodásnak, termelésnek döntő feltétele a viz tárolása, megfogása, tartalékolása. A sok-sok árok és vájt csatorna közt egy igazi folyó, a Kraszna. Igaz, kicsi folyó ep, csak néha hallat magáról, tavaszi áradásokkor, de ma már ő sem a régi, a makranccy, amikor még megesett, hogy visszafelé folyt rajta a viz, ha a torkolatnál megnyomta a Tisza. A Kraszna Mátészalka alatt folyik el, szép, csendes szemérmességgel, füzfabokros partjai közt. Végh Antal KECSKEMÉT. — Kivételes ritkaságokkal dicsekedhet a kecskeméti református könyvtár, amelyet egyúttal múzeumnak is nevezhetünk. Itt őrzik például a legelső magyar nyelven megjelent nyomtatványt, a Sziveszter bibliát, amely a világ egyetlen épségben maradt példánya. Értéke pénzben már-már kifejezhetetlen. A könyvet 1541-ben Sárvár-Uj szigeten készítették “a Magar nipnek Keresztén 'hitben való épülisire . . Nevezetes az az uraszt^ü pohár is, amelyet 1657-ben készített Biró János és Beregi János kecskeméti ötvösmester. A pohár felirata a következő: ‘Kecskeméti kereztien ecclesia ur vaczoriához való pohara Biró János és Beregi János által A.D. 1657/’ Szintén védett tárgyként őrzik a kor leghíresebb ötvösművésze által készített úrvacsora osztó kelyhét. A kelyhet Szentpéteri József 1848-ban formálta aranyozott ezüsttől. Az ötvösművész (élt 1781— 1862) Leonardo Utolsó vacsora cimü festményének domborított változatát vitte rá a kehelyre, amelynek oszlopát és talapzatát is gazdagon di szitette.
