Magyar Hiradó, 1973. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-18 / 3. szám
8. oldal MAGYAR VILÁGREKORDOK Irta: VASVÁRY ÖDÖN Nemrégen egy rövid cikk jelent meg lapunkban, amely a hires Guinness-féle könyvből közöl érdekes adatokat. Ez a könyv úgyszólván egyedülálló az egész világirodalomban, mert több mint 600 oldalán csak olyan adatokat közöl, amelyek az egész világon valamilyen téren rekordot, a legtöbbet, a legnagyobbat jelentik. A könyv, amelynek kiadója a legnagyobb Írországi sörgyár, a Guinness-féle, már számtalan kiadásban jelent meg és fog megjelenni a jövőben is, mert mindig vannak újabb rekordok, amiket pótlólag be kell iktatni a könyvbe. Természetesen magyar világrekordok is szerepelnek benne és az is érthető, ha bennünket ezek érdekelnek elsősorban, Sok ilyen rekordunk nincsen, de ami van, érdemes a megemlítésre. Két esemény állt a múlt héten a világ és a belföldi krónika középpontjában: a vietnami béketárgyalások újrakezdése és az árszabályozási rendelkezések felfüggesztése. A közmondás szerint, csak a káposzta jó felmelegitve. Nixon azonban a párisi fehérasztalon jéghideg állapotban hagyott békefeltételeket felmelegitette, amikor az amerikai közvélemény és a kongresszus nyomására Kissingert uj utasításokkal visszaküldte. Kritikusai ugyan azt mondják, hogy ez csak újabb trükk a választás előtt tett ígéretei fedezésére. Lehet, hogy csak politikai fogás, azonban ha Kissinger missziója sikeres lesz, senki sem fogja kifogásolni az inditóokot: Nixon a béke atmoszférájában szeretné letenni az esküt január 20-án, beiktatása napján. Ha átvizsgáljuk Nixon politikai karrierjét, a leghihetetlenebb rögtönzéssel találjuk magunkat szemben. Egy bölcs amerikai közmondás szerint, “a sikerrel nem lehet vitatkozni”. Nixonnák legtöbb eddigi lépése, nevezzük trükknek, stratégiának, vagy aminek akarjuk, tagadhatatlanul sikeres volt, tehát a mOtivu-m felett nem lehet vitatkozni. Reméljük, hogy Kissinger nem üres kézzel jön haza Parisból és az elnök beiktatását is a béke szelleme fogja áthatni. Az árszabályozási rendelkezések felfüggesztése beláthatatlan következményekkel járhat országunk gazdasági életére. A megélhetés költségei hétről-hétre emelkednek. A háziasszony ugyanazon dollárért kevesebbet kap a szupermarketen és az áruházakban. Ha most a minimális ellenőrzés megszűnik és az árszínvonal betartása az elárusító jóakaratán múlik, vagy nem függ a kereslet és kínálat normális viszonyaitól, el tudjuk képzelni, hogy milyen nehéz napok várnak azokra, akiknek jövedelme nem igazodik az áremelkedésekhez. Nixon az árszabályozási rendelkezések felfüggesztésével megint meglepte a republikánus pártot és zavarba hozta demokrata kritikusait. Tipikus nixoni meglepetés és remélni szeretnénk, hogy nem a kispolgár szenvedi meg. Egyébként a beiktatás napján a nézeteltérések háttérbe szorulnak és minden lojális amerikai polgár a legjobbakat kívánja Nixon ellöknek a következő négy évhez. A rekordok között vannak, amelyekkel dicsekedhetünk, de sajnos, vannak olyanok is, amelyek bár ne történtek volna meg. Az igazság kedvéért azonban ezekről is meg kell emlékeznünk. Kezdjük mindjárt a legnagyobb világszégyennel. A világtörténelem leggonoszabb tömeggyilkosa egy magyar nő volt, egy főrangú asszony, Báthory Erzsébet, gróf Nádasdy Ferenc országkapitány felesége, illetve özvegye, a csejtei vár úrnője, akinek szörnyű szenvedélye az volt, hogy fiatal lányokat öletett meg s azoknak vérében fürdött, hogy szépségét, fiatalságát megőrizze. Ez nem szóbeszéd, mindén vád beigazolódott ellene. Bűnügyi tárgyalása, amely 1611-ben folyt le, kiderítette, hogy a lelketlen némber össsesen 610 lányt gyilkoltatott le. Magas rangja mentette meg attól, hogy kivégezzék, de élete utolsó négy esztendejét börtönben töltötte. A világtörténelemben vannak gonosztevők, akiknek lelkén milliók élete szárad, de egyetlen olyan magánember sincsen, akinek gonoszsága ennyi emberáldozatot követelt volna. Ez a világrekord a miénk, magyaroké. Egy másik világrekord hasonlóképpen szomorú. 1965-ben az öngyilkosságok terén Magyarország vezetett. Minden százezer lakosra 33 öngyilkosság jutott, vagyis kicsivel több, mint kilenc, minden napra. Ezt a rekordot azonban a következő évben Nyugat-Berlin felülmúlta, minden százezer lakosra jutó 55 öngyilkosával. Nincs mit dicsekedni a születési arányszámmal sem. Magyarország 1967-ben egyiike volt annak a három egészen kis területnek, ahol a születési arányszám legalacsonyabb volt. Az egyik a Panama-csatorna zónája, a másik az angol Man sziget és a harmadik Magyarország. Vegyük sorba most a kedvezőbb magyar világrekordokat. Az úgynevezett “homo sapiens”, vagyis az igazi ember, aki majdnem félmillió évvel ezelőtt élt a földön, talán valahol a mai Magyarország területén élhetett. Ennek az ősembernek legrégibb csontmaradványait 1965 augusztus 24én egy Vértesszőlős nevű község mellett dr. Vértes László találta meg. Az épen maradt koponya-darabból meg tudták állapítani, hogy az ősember agyveleje 1400 köbcentiméter lehetett. Korát pedig négy és félszázezer esztendőre teszik. Az ősembernek a tudományos világ külön nevet adott; “Homo sapiens palaeo-hungaricus”. A világtörténelemben eddig egyetlen ember volt, aki elmondhatta magáról, hogy 83 eszten-RÁBA GYÖRGY: A kimondatlan élet Neki szila jodva. bokáztubk egy lángoló házban A megtörténtek sodronyinge s nem illik már egyik se rám Lehunyt szemhéjam alatt országotok aztán elalszom A kifakult betűk felsajognak bennem nappal is A szabadulás talált pénz csillogása a küszöbfán A kimondatlan élet fölött kiálts át mi kellene Fölösleges rigó fütty pirkadatkor míg csak le nem hull arcom vázlata dőn keresztül tagja volt hazája parlamentjének. Ez a csodaember az öreg Madarász József bácsi volt, aki 101 éves korában, 1915-ben halt meg, öccse, az amerikai magyarrá lett Madarász Lászlónak, aki szintén majdnem száz évig élt. Józsi bácsi egy ízben átjött Amerikába, ahol rég nem látott bátyjával utoljára találkozott. Emlékirataiban leírja ezt a megható találkozást. A világ eddig talált legnagyobb elefántját egy Fénykövi József nevű magyar ember lőtte Angolában (portugál Afrika) 1955-ben. Fénykövi, aki egy találmánya révén gazdag ember lett, jelenleg Spanyolországban él, az elefánt azonban, tudományosan kitömve és preparálva, a washingtoni Smithsonian Institute Múzeumban van kiállítva. Az elefánt 12 láb és 9 incs magas volt, 24 ezer font volt a súlya. A Washingtonba látogató magyarok közül bizonyosan sokan látták, anélkül, hogy magyar vonatkozásáról tudtak volna. A valamikori világrekordok körül természetesen a hires tokaji aszú sem maradhat ki. 1849- ben, a magyar szabadságharc idején befalaztak egy üveg tokaji bort, amely már akkor is nagy becsben állott: 1811,-i termésű aszú volt benne, az azóta kihalt Bretzenheim hercegi birtok termése. Később elővették a bort és a palack Angliába került és 1969-ben Londonban egy árverésen 528 dollárt fizettek érte. Ezt a rekordot azóta egy másik megdöntötte. Valaki nemrég 5000 dollárt fizetett egy üveg francia pezsgőért. Aligha tudja valaki, hogy a budapesti országház ma is a világ legmagasabb épületei közé tartozik 343 láb magasságával A legtöbb zenekari szomfóniát egy Molter nevű, régen elfelejtett német komponista irta, öszszesen 169-et Utána azonban rögtön a magyar származású Haydn József következik (1732— 1809) 104 szimfóniával. A különbség a két zeneszerző között csak az, hogy Molterről ma már csak kevesen tudják, hogy ki volt, ellenben Haydn nagyszerű szimfóniáit ma is a világ legkiválóbb szimfonikus zenekarai játsszák. A magyar világrekordok, igazán bámulatos számmal, a sport terén mutatkoznak. Mivel a sporthoz semmit sem értek, csak szárazon sorolok fel néhány adatot. A magyar sport igazi csodaembere ugylátszik, Balczó András, aki öt Ízben ért el világrekordot: 1963, 1965, 1966, 1967 és 1969-ben. Ezt a rekordot talán csak a legutolsó olimpián érte el a csodauszó Mark Spitz. Balczó az öttusában tűnt ki. A magyar Mona I., Jönköpingben ért el céllövésben világrekordot, 1967-ben. A magyarok kiváltak a vívásban, az 1924-es olimpiászon a 12 első dij közül 9-et megnyertek. A magyar Gerevich Tibor a vivócsapat tagja volt 1932, 1936, 1948, 1952, 1956 és 1960-ban. A női vivők 11-szer nyertek első dijat, a férfi kardvivók 13-szir. Az európai futball bajnokságot csak három nemzet nyerte el két Ízben: Anglia és Uruguay és Magyarország 1962-ben és 1964-ben. Az asztaliteniszben Barna Viktor, Mednyánszky Mária és Sidó Ferenc értek el világrekordot, a vizipolóban a magyarok öt ízben nyertek olimpiai bajnokságot. Guinness-könyv megemlíti a magyar Kárpáti Györgyöt is, aki a futballban tűnt ki rekordjával: 151 “international” van a javára írva, ami nem tudom, mit jelent. Fejezzük be az elsorolást a leghíresebb magyar versenyló, a “Kincsem” említésével. 1877-től 1880-ig futott. Az egyáltalában nem szép kinézésű ló 54-szer futott és minden egyes esetben győzött, amihez hasonló rekord nincs a lóversenyek történetében. Azt írják róla, a világ történetében eddig öt igazi, teljes telivér ló akadt. A “Kincsem” ezeknek egyike volt. VaiTBTr Ödön
