Magyar Hiradó, 1973. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)

1973-06-07 / 23. szám

1 6. oldal MIT, MENNYIT ÉS HOGYAN? . . . "SZESZTESTVÉREK" KÖZÖTT NEW YORK — Egy magá­nosán szürcsölgető emiber ül­dögél a hosszú bárpultnál a kis lakónegyed, közkedvelt ivójában és csendesen fo­gyasztja megszokott adagját. Hogy ez az adag mennyi, ne­héz első látásra felbecsülni. Az idejáró vendég szerint “szomjas kacsa” lehet, mert mióta ismerik, mást sem csi­nált csak ivott. Mindenki tud­ja: meddő kísérlet lenne az illetőt belevonni valamiféle társalgásba, mert hosszas un­szolás ellenére is rendületle­nül kitart a szótlan és magá­nos iszogatás mellett. A csendes “szesztestVér” látszólag valami bánatot hor­doz magában. Ám a barten­der szerint egészen másról van szó: “Ennek az embernek egyetlen bánata van, éspedig az, hogy az utóbbi időben csökkent a sörivói kapacitá­sa. 15—20 sör után már nem ' NINCS TÖBBÉ KOPASZ FEJ.. " CHICAGO — Dr. Norman Orentreich, a New York Uni­versity orvosi központjának orvosa, aki már több sikeres hajátültetési műtétet hajtott végre, úgy nyilatkozott, hogy 10 éven belül, de valószínűleg még hamarább, meg tudják oldani a haj kihullás, a kopa­szodás problémáját. Orent­reich egy Chicagóban tartott konferencián beszélt róla, hogy már legalább féltucat la­boratórium elő tud állítani hajnövesztő szert, mely a haj­­átültetés sebészeti beavatko­zása nélkül is hatásosan nö­veszt hajat. Kijelentette, hogy több­féle hajnövesztővel kísérletez­nek, némelyik veszélytelen, a másik veszélyes, egyikkel már igazán jó eredményt értek el, a másikkal még nem. A kutatások mindenesetre foly­nak, és minden remény meg­van arra, hogy megtalálják a leghatásosabb és legártal­matlanabb hajnövesztő szert. Sőt nemcsak hajnövesztőt, hanem hajhullást megelőző készítményeket is. A jelen­leg némely esetben használa­tos bizonyos női hormonnak “nőiesitő” mellékhatásai le­hetek, mint pld, a mell növe­kedése. Az uj szereknél ezt a nőiesitő hatást már ki fog­ják küszöbölni. A fejhez állandóan hozzá­­erősitett parókákat igen ve­szélyesnek jelentette ki Dr. Orentreich. Fertőzést és sok egyéb bajt okozhatnak, már láttak egy pár igen szomorú eredményt ilyen eseteknél. érez szomjúságot. Azonkívül egy kicsit zavarodott is. Úgy érzi, mintha valaki állandóan figyelné és nem tudja mi­ért . . ” Ami a megfigyelést illeti, a magános ivó nem tévedett. Az American Newspaper Pub­lishers Association egyik megbízottja napok óta figyel­te a vendégeket, a betérő ivó­kat itt is és más bárokban is. A megfigyelés eredményét ma már érdekes statisztikai adatok jelzik, éspedig: A sörivók több mint három­negyed része tömény szeszes­italt és bort is fogyaszt. Azok között, akik csak sört fo­gyasztanak, 14 százalék csak különleges alkalmakkor iszik, 27 százalék “házon kívül”, lakhelyétől távolabb eső bá­rokban fogyaszt és 34 száza­lék nem iszik családja tagjai­val, csak másokkal. Ezzel szemben azok között, akik a sörön kívül nem vetik meg a tömény italokat és bo­rokat sem, 21 százalék kizá­rólag alkalmi ivó, 59 száza­lék nem iszik otthon és a kör­nyékbeli kocsmákban, de an­nál inkább másutt, 80 száza­lék pedig üzlettársakkal és más személyekkel iszik és nem családja tagjaival. Az ANPA-felmérés kon­klúziójaként a sörivóknak mindössze 3 százaléka társa­sági ivó, és csak 31 százaléka a magát mindenhol feltaláló, alkalmazkodni tudó ember, mig a többi 66 százalék kü­lönálló, mérsékelt ivó. A sört, bort és pálinkát egyaránt élvezők népes tábo­rának 28 százalékát képezik a csoportos, társasági, vagyis alkalmi ivók, 49 százalékát a társasággal vagy anélküli, úgynevezett “beugró” ivók és csak 23 százalékát a “mérsé­kelt” (?) ivók. A felmérés eredményét ta­nulmányozva az egyik nagy­­forgalmú bár kiszolgálója megjegyezte: “Elképesztően pontos kimutatás, szinte pont­­ról-pontra megegyezik az én megfigyelésemmel. Saját ta­pasztalatom szerint csak any­­nyi kiegészítést nyújthatok az adatokhoz, miszerint a sört, bort és pálinkát egy­aránt kedvelők 28 százaléka annyiban “társasági” egyén, hogy valaki rendszerint szá­­jonvágja őket, 49 százalékuk annyira elázik, hogy ki kell támogatni őket a helyiségből, a fennmaradt 23 százalék pe­dig megváltozhatatlanul kü­lönálló iszákos. Ennek a bor­­sör-pálinka élvező csoportnak mi állandóan kényszerzub­bonyt tartunk készenlétben a pult alatt . . .” kábítószer árusító Charles Tanner 57 éves new-yorki fekete, akit kábitószer­­árusitás miatt letartóztattak, szomorúan nézi bilincseit és az elkobzott bizonyítékokat: hasist, marijuanát, ópiumot és egyéb emberölő kábítószereket. Válaszolunk olvasóinknak az önkéntes Medicare biztositásról KÉRDÉS: Azt hallottuk, hogy azok a személyek, akik május előtt nem voltak jogo­sultak Medicare biztosításra most önkéntes alapon mégis bebiztosíthatják magukat. Én egy városi alkalmazott va­gyok és komolyan fontolóra vettem, hogy Medicare bizto­sítást vegyek magamnak. Mi­előtt ezt megteszem szeret­ném tudni, hogy van-e ehhez valamilyen különleges köve­telmény és vajon a 33 dollár fizetés változatlan marad avagy sem? Ugyancsak ké­rem, hogy világosítsanak fel arról, hogy kötelező-e a 6.30 dolláros orvosi biztosítás vagy elég ha a kórházi biztosítás­ra iratkozok fel? VÁLASZ: A törvények vál­tozása értelmében 65 éven fe­lüli személyek is jelentkezhet­nek Medicare biztosításra ha a következő követelmények­nek megfelelnek: 1. A jelentkezőnek ameri­kai állampolgárnak kell lenni vagy jogos bevándorlóként folyamatosan 5 éven keresz­tül az Egyesült Államokban kellett tartózkodnia. A biztosítás azoknak, akik a kezdeti időszakban iratkoz­tak be a beiratkozás utáni második hónap első napjától lép érvénybe, vagy 1973 jú­lius elsején, vagy annak a hó­napnak az első napján, ami­kor a biztosításra már jogo­sultak. Ebből a 3 időpontból az vonatkozik a jelentkezőre, amelyik számára a legkésőbb van. Azok számára, akik a kez­deti beiratkozási időszakban iratkoztak be, a kórházi biz­tosítás ugyanazon időtábla szerint lép érvénybe, mint a kiegészítő biztosítások idő­pontja. A biztosítás a biz­tosított halálával egybeeső hónapban fejeződik be, vagy egy hónappal azután, hogy azt a biztosított kérvényezi, vagy 90 nappal azután, hogy a biz­tosított megindokolás nélkül visszamaradt biztosítása fize­tésével, vagy amikor már egyébként is jogosult lenne a Medicare juttatásokra, vagy amikor kiegészítő biztosítása érvényét veszti. A 33 dolláros fizetés leg­alább 1974 júniusáig érvény­ben marad. Bármilyen válto­zást minden év utolsó negyed­évében bejelentenek 1973-tól, és az a következő év júliusá­ban lép érvénybe. ORVOSTUDOMÁNY A szervi és virusbetegségek eltűnnek, a társadalmi betegségek maradnak PARIS — Prof. Eugene Aujaleu, a francia egészség­­ügyi kutatások 69 éves tiszte­letbeli elnöke és az Európai Közegészségügyi Tanács tag­ja annak a véleményének adott kifejezést, hogy 15 éven belül meg fognak változni a betegségek. Eltűnnek a vírusos megbe­tegedések, mint a kanyaró, mumsz és sokkal kevesebb lesz az influenza. Idegekkel ösz­­szefüggő betegségek, mint epilepszia, migrén, multiple sclerosis hatásos gyógysze­rekkel leküzdhetők lesznek, úgyszintén a depresszió is. De kevésbé optimista, mikor Eu­rópa első számú gyilkosáról, a véredény megbetegedésekről beszél. Legfeljebb annyit tud­nak elérni, mondja, hogy a szivmegbetegedések inkább csak idősebb koriban lépnek majd fel. Magas vérnyomás, cukorbaj, elhájasodás, mind kontrolálhatok lesznek, és va­lószínűleg a dohányzás káros hatásait is visszaszorítják hatásos füstszűrő beiktatásá­val. Fejlettebb orvosi tudás elősegíti a légcsőrhurut és a különböző vesebajok gyógyí­tását is, melyek ma még sok szenvedést és problémát okoz­nak. Az orvosoknak tudniok kell minden emberi testrészt más­sal pótolni és tudniuk kell az operációt végre is hajtani. Szivoperációknál valószinüleg nem más emberi szivet, hanem mesterséges szivet tesznek máj a beteg szív helyére. Ki­vétel az idegrendszer és ge­rincoszlop, amiket nem lehet kicserélni. Professzor Aujaleu szerint legnagyobb problémát az ideg­bajok szerzik majd a 80-as években. Figyelmeztet, hogy a kábítószerek használata még több társadalmi bajt és ne­hézséget fog okozni, mert le­hetséges, hogy a kábítószerrel élők gyermekei is öröklik szü­leiktől a hajlamot és szintén a kábítószerek áldozataivá vál­nak. Nincs sok remény a skizo­frénia gyógyítására sem. A professzor kijelentette, hogy véleménye a jövőre vonatko­zólag csak feltevés és nem jós­lat. Egy azonban biztos, fejez­te be, hogy ha a betegségek változnak is, 15 év múlva is sok lesz a beteg ember.

Next

/
Thumbnails
Contents