Magyar Hiradó, 1973. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)
1973-05-24 / 21. szám
16. oldal ÓHAZAI RIPORT: Emlékezés a ftansá Kapuvár, 1973. május hó... Földsziget központi épülete az egykori bérlő kiskastélya. Itt van most a tsz-iroda, a bolt, a kocsma, az úttörők helyisége és a kápolna. Az udvaron juharfák, egy harangláb és Szilágyi Márton kőkeresztje. Az Esterházyak számadó gulyása volt ez a Szilágyi Márton valamikor a múlt század első felében, amikor Földsziget még valóban sziget volt a Hanság láptengerében. Évtizedekig élt itt rideg marhák között, egyedül. A juharfák helyén állt a nádkunyhója. A kőkeresztet 1850-ben állíttatta a sokéves magány emlékezetére, miután felhagyott a pásztorélettel, s száz hold jó fekete földet vásárolt magának az acsalagi határban. A számadóból földbirtokos lett (nemcsak a hercegnek jövedelmezett a földszigeti gulya) volt miért hálálkodnia az egek Urának. A kőkeresztnél most Varga Imre szövetkezeti brigád vezető áll és azt mondja: — Volt egyszer hétezer hold hanyi területe a hercegnek, az ur mégsem ő volt a Hanságban. Ur itt csak az lehetett, aki töviről hegyire ismerte a vidéket, aki ide szü letett a Csikor Éger környékére. Nem csoda, ha a hires számadó gulyás földbirtokot vásárolt a szaporulatból, hiszen úgy rendelkezett az állatállománnyal, mintha a maj ié lett volna. Ki tudta ellenőrizni ?! Gazdatiszt, csendőr (különösen Szilágyi Márton idejében) ritkán járt errefelé. Négy Hany-őre volt a hercegnek. Királytónál, Földszigeten, Kisháznál és Nyirkán. A legutolsó kisházi Hany-ör, Horváth Géza, hetvenkilenc eves, szófukar ember. Úgy réz rám, mintha attól tartana, még bajba jut miattam. Félti tőlem az emlékeit. — Nem volt itt soha semmi rendellenes, kérem — mondja. — Orv vadászat, csempészet sem? — Hát előfordult, de arról én sohasem tudtam kérem. Varga Imre nagyot nevet. — Géza bácsi, nyugodtan beszélhet. Mitől fél? Hol van már a herceg, akinek számadással tartozott? — Nem bánom — mondja az öregember —, de neveket nem mondok. Az az igazság, hogy abban az időben tele volt a Hány rabsicokkal, — Semmit sem lehetett tenni ellenük. Nem féltek azok az Istentől sem. A kabátjuk alatt volt a puska, a tusát lefürészelték és jobban lőttek vele, mint a hivatásos vadászok. Rábatamásiból csapatostul jártak, Osliból is. És annyira számon tartották és féltették a vadászterületüket hogy gyilkosságtól sem riadtak vissza, ha valaki sérteni merészelte az érdeküket. Ha például egy őzet megsebesítettek és az átment más terű - letre, a vadőr sem mert hoz ■ ínyúlni. Nem babra ment a játék. A rabsicok úgy használták a herceg területeit mintha a sajátjuk lett volna. — A kakastoll nem lengedezett ezeken a felségterületeken ? — Lengedezett, de hiába. Pohasem volt bizonyítékuk. Igen erős szövetségben dolgoztak a vadorzók. Mindez kissé romantikusan hat, pedig a rabsicok nem voltak romantikus lények. Csak szegény emberek, akik abban I ülönböztek a többiektől, hogy sajátos lehetőségeik voltak, a hatalom által kevésbő ellenőrizhető vidéken. Őket felbátorította a Hány. Szolgálni nem akartak, inkább vállalták ezt a nem éppen vezélytelen életmódot. Negyvenöt után a legtöbben fel is hagytak vele, de a legszenvedélyesebbek ma is vadásznak. A hansági vadásztársaságok tagjai, vagy vadőrök, Hany-őrök, egyszóval hivatalos puskás emberek. Pénzszerzési mód volt a csempészet is. Tulajdonképpen ugyanaz a hanyi embertípus gyakorolta, mint aki az ervvadászatot, a legtöbben a íabsicpuskót is Ausztriából hozták. Ezek az emberek — csakis a hanyiák által ismert rejtek utakon — úgy jártak át Ausztriába, mint más a szomszéd faluba. Akik az én időmben a Király-tónál legeltettek — mondja Horváth Géza —, egy-egy esitére, mulatságra is átmentek Ausztriába. — Ki volt az a Malacos Péter? — Hires csempész. Ellőtték a lábát a határon, de azért folytatta a mesterséget — falábon. Malacokat vitt, szaharint, tűzkövet és más kelendő árut hozott. Acsalagnál beljebb az országba sohasem merészkedett. — Emlékszik Tömböl Imrére ? Hogyne emlékeznék. Esterházy számadó gulyása volt. Igazi király. Állítom, ő is vehetett volna magának birto! ot, mint Szilágyi Márton. De Tömböl Imre gavalléros ember volt. Ha bement a csornai Koronába, vagy a kapuvári Éhn-vendéglőbe, az asztalokat végigrakatta borosüvegekkel. Már az apja is a herceg számadója volt, azt csinált a maga királyságában, amit akart, A legagyafurtabb intéző sem járt túl az eszén. A csendőrök meg féltek tőle, mert bikaerős volt és öten sem birtak vele. illetve azok leszármazottai. Földsziget lakói cselédek, Nekik kevés közük van a ha nyi királyságok történetéhez, közülük nem kerültek ki Malacos Péterek, Tömböl Imrék. A , háromezer holdas urada'cn földjeit művelték, és óvaELED A PUSZTA.... f* <|p !/? ..... .wr ».V ^ «. V -. ;> « ■«. 4S-ÍJ>: ** "■ Ménes a pusztán. Kihajtották a hires hortobágyi ménest. Kép: a csikós és a lova. kodtak a törvénybe ütköző cselekedetektől. — A cselédnek volt tennivalója és állandóan a bérlő szeme előtt élt, aki maga is Földsziget egyik cselédlakásában született. — Ha a cselédet orvvadászaton kapták, vagy más efféle cselekedeten, szedhette a sátorfáját. És sehol az országban nem fogadták be az uradalmak. Pár rossz nyűiért i em volt érdemes kockáztatni. Az egykori uradalom háromezer holdján — akárcsak a jóval nagyobb hanyi területen — 45 után Földsziget, OsM, Rábatamási, Acsalag népe osztozott. Ma erős szövetkezetben élnek, gazdálkodnak zz egykori cselédek ivadékai együtt a hanyi rabsicok, csempészek, pásztorkirályok utódaival. De azért esténként a hanyi kocsmákban még sokszer szó esik egy-egy rettenthetetlen legényről, akinek a nyakában karikásostor volt, ős puska a kabátja alatt. Szapudi András ÓHAZAI KRÓNIKA A nyelv alakulása szempontjából különösen érdeke- ScA a statisztikai adatok, melyen azt vizsgálják,, honnan vándorolt Budapestre fél évszázad alatt majdnem egymillió ember. 1910-ben végeztek egy vizsgálatot, amely szerint a főváros akkori lakossá cának 25 százaléka volt csapón született budapesti. Leg többen a Dunántúlról jöttek, — mintegy 20 százaléka az : kkori lakosságnak — Fejér, Tolna, Vas és Zala megyéből. A Duna—Tisza köze r második helyen szerepel 15 százalékkal, élén Pest megyé ve!. A Felvidék nyugati vidékeiről érkezett a többi beköltöző, 10 százalék. A Tiszántúlról csak 5 százalék, Erdélytől pedig mindössze 3 százalék költözött a fővárosba. =0=- Sylveszter János emléktáblát avattak Sárvárott, a Nádasdy-vár kertjében szombaton. A jeles nyomdász és szótárszerkesztő nevéhez fűződik az első magyar nyelvű nyomtatott könyv megszületése. =0= Közkinccsé tették a kecskeméti származási Mura,közy János hagyatékát, amelyet a 19. század kiváló festőművészének hozzátartozói ajándékoztak a szülővárosnak. Az értékes -ajándék Lói emlékszobát rendeztek ISZAPESŐ SZEGEDEN A minap különös természeti jelenséget tapasztaltak a Cscngrád megyeiek. Szegeden és környékén poreső hullott. A jármüvek ablakát, tetejét, a háztetők cserepeit finom iszapréteg vonta be. — Hasonló homokeső esett tavaly május 14—15-én Tolna megyében is. A jelenség oka: nagy mennyiségű hideg levegő tör be a déli országokba, nemegyszer még Afrika közepéig is behatolva. A keletkezett légörvények a port felkavarják, a feláramló meleg levegő pedig elhozza Európába is. L poros légtömeg hull viszoza csapadékkal a Földre. Az észak felé tartó meleg levető erejét és energiáját jelzi: egy nap alatt tiz fokot is emelhet a térség hőmérsékletén. 1956. junius 12-én például borult idő volt, 30 Celsius tokot mutatott a hőmérő, s ezen a napon is majdnem zintiszta por esett. Ugyanígy különleges “csapadék“ hal- vagy békaeső is. Ez utóbbi nyáron keletkezik, mégpedig kizárólag azokon a tájakon, ahol nagy a meleg. A haleső hullásához nagy erejű tornádó szükséges. Olyan, amilyen tavaly julius ' 8-án tombolt a Balaton környékén. E légörvény energiába könnyen felszippantja a tó élővilágát: a halakat és bé kákát. A száguldó orkán “zsákmányával” akár néhány száz mérföldet is megtesz így nemegyszer ott hullik tékaeső, ahol a környéken nincs se tó, se folyó. A csongrádi iszapeső oka: Magyarország fölé nagy magasságban feltehetően sivatagi eredetű homok juthatott, s kerülhetett a csapadékba. A szennyeződés minden bizonnyal nem hazai eredetű, mert az országszerte hullott kiadós csapadék már korábban megkötötte a talajt. be Kecskeméten, Katona József szülőházában. =0= Erdélyben a hires Brassói gótikus Fekete templomon megkezdődtek a restaurálási munkálatok. A nagyértékü templomot még a 14. század közepétől kezdték építeni, több mint 70 évig. Az egyházi műemlék 1689-ben leégett. A kutatók vegyi és biológiai elemzései bebizonyították., hogy a falak fekete elszíneződése nem a tűzvész következménye, hanem biológiai elváltozásé, amelyet különféle baktériumok, gombák és mohák okoznak.
