Magyar Hiradó, 1973. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)

1973-05-24 / 21. szám

17. oldal Életveszélyes Olaszországban futballbironak lenni RÓMA, Olaszország — Eu- í •ópa talán legfurcsább te- : emtményei az olasz labdaru- . >ó játékvezetők. Egyikük, Concetto Lo Bel­­o annyira népszerű, hogy rég parlamenti képviselőnek s megválasztották. Ám az olasz futballbirók ;ok mindenen mennek keresz­tül, ha a néző nem elégedett íz ítélettel. Nem ritka, hogy üres söröspalackok repülnek a biró felé vagy felbőszült nézők tömege rohan a pályá­ra és alaposan helyben hagy­ja a játékvezetőt. Pszicholó gusok már arra is gondoltak, hogy ha valaki Olaszország­ban biró akar lenni, akkor . . . nos, akkor bizony meg­lehet, hogy mazochista, per­verz hajlamai vannak. Lo Bello ur egyike ezeknek a sok port felkavaró, hangu­latokat felkorbácsoló és még­is rendkívüli népszerűségnek örvendő személyeknek. A labdarugó sport 48 éves szakértője Szicíliából, annak is talán egyik legtempera­­mentumosabb városából, Sy­­racuse-ból származik. 29 éves játékvezetői múltja során számos neves hazai és nem­zetközi mérkőzésnek bírája volt és általában az volt a közvélemény, hogy Lo Bello ur tárgyilagos, mégis elhatá­rozott és kemény játékveze­tő. Otthon, Syracuse-ban talán a legnépszerűbb polgár a vá­rosban. Múlt évben a keresz­ténydemokraták parlamenti képviselőnek jelölték és ő ha­talmas fölénnyel nyert a ver­senyben. (Na nem futball, ha­nem ezúttal politikai ver­senyben.) Lo Bello ur tekintélyén aligha esett csorba akkor, amikor a múlt márciusban egy túlságosan is lelkes ge­­noai tömeg taxival végigker­gette őt a városon. Persze, mint annyiszor korábban — most is a rendőrség Lo Bel­lo ur segítségére sietett. Leg­utóbb azonban igazán papri­kás lett a milánói nézők han­gulata, amikor kedvenc csa­patuk utolsó és döntőfontcs­­ságu mérkőzésén a játékveze­tő úgy határozott, hogy utol­só egyenlítő gólt törvényte­lennek nyilvánítja. A milá­nói napilapok másnap kikel­tek Lo Bello ellen. Azt taná­csolták neki, hogy mondjon le élete hátralevő részében a játékvezetésről, de ha erre nem hajlandó, akkor legalább 500 mérföldes ívben kerülje el Milánót és általában az Érdekes kimutatás jelent neg, hogy Magyarországon i sportági szövetségeknél mennyi az igazolt versenyzők száma. Ebből megállapítható, hogy a labdasportok be­hozhatatlanul vezetnek. — A legnépszerűbb a labdarúgás, közel 117,000 igazolt játékos­sal. Ezt a kézilabda követi 33 ezer, a kosárlabda 17,000, a röplabda 11,000. Kiemelkedő zám még az atlétika 20,000, míg a többi sportág mélyen a tízezres létszám alatt van. — A birkózók száma 5,000, a kajak-kenusoké közel három­ezer, az ökölvívóké körülbe­lül ugyanennyi. Sportlövő 4,500, súlyemelők 2000, teké­­zők 6,000, teniszezők 4000, természetbarátok 5,500, tor­na 7,000, úszók 5000, vivők 3000. A világhírű magyar öttusa sport ötlétszáma 420 fő! Ha a sakkot is ideszámítjuk, — azok nagy létszámot —, 12 ezer játékost képviselnek. Harcjitay a lista élén BUDAPEST — Pontosan négy hónappal a belgrádi aszó-világbajnokság előtt el­készült az úszók idei első vi­lágranglistája. A 24 VB- szám a keletnémet és az ame­rikai versenyző fölényét mu­tatja — legalábbis egyelőre —, mert egyaránt 8—8 első­ségen osztoznak, méghozzá több kitűnő eredménnyel, köz­te két világcsúccsal. Mögöt­tük Ausztrália (5), Hollan­dia, Nagy-Britannia, Nyugat Németország és Magyaror­szág következik. Világranglista-vezető Har­­gitay András is, akinek 4.34.7 perces 400 méteres vegyes­­uszó-idejét senki sem tudta felülmúlni. A müncheni olim­piai győztesek közül Cooper, Gould, Whitfield (ausztrál), Belote ) amerikai) és Matt­­hes (keletnémet) áll első he­lyen. Vargha Ilona, a huszonöt­szörös magyar válogatott, olimpiai helyezett, többszö­rös világbajnoki csapat-tag, Budapesten, hosszas szenve­dés után elhunyt. Elek Nővé­rek, Gerevichné, Bogáthy Er­na mellett 1034—1952-ig a magyar vivósport kiemelkedő egyénisége volt. Osztrák és cseh bajnokságot is nyert, s a magyar bajnokság döntő­jében tizenöt évig, az annak élvonalához tartozott. Az ak­tiv versenyzéstől való vissza­lépés után tevékeny részt vett az egyetemista lányok vivó­­életének irányításában is. =0= A Nemzetközi Vivószövet­­ség áprilisban Hágában ülést tartott. A tárgysorozat egyik pontja volt az alelnökválasz­­tás, melyre Kovács Pál sok­szoros olimpiai, világ és ma­gyar bajnokot jelölték. Első ízben fordult elő, hogy a nem­zetközi vivóélet erre a fon­tos posztjára magyart jelöl­tek. Megválasztását a nagy nyugati vivónemzetek is tá­mogatták. A választás előtt azonban Kovács Pál a jelölés­től visszalépett és igy a szov­jet Golianszkit szótöbbséggel alelnökké választották. =0= Horváth Zoltán kardvilág­­bajnok, olimpiai helyezett, magyar bajnoki aranyérmes, aki az aktiv versenyzéstől súlyos baleset miatt néhány éve visszavonult, — edzői vizsgát tett, s Chile ez év ta­vaszán állami edzőül hívta meg. Horváth Zoltán már át is vette a chilei csapatot, de a nyáron az argentin vivó­­szövetség meghívására egy­hónapos kard-kurzust tart Éuenos Airesben. Az NB I állása 1. O. Dózsa 2. Vasas 3. FTC 4. Honvéd 5. ZTE 6. ETO 7. Csepel 25 19 2 4 72-16 40 25 15 5 5 47-28 35 25 13 6 6 48-28 32 25 11 9 5 48-27 31 25 12 te 9 33-29 28 25 13 2 10 41-39 28 25 8 11 6 38-30 27 8 Videoton 25 11 4 10 33-33 26 9. MTK 25„ 6 10 9 28-38 22 10. Egyetért. SAf 2»al. 11*84-40 21 11. SBTC 12. SZEOL 13. Tatab. 14. Pécs 15. Komló 16. DVTK 2'$4-41 20 25 5 10 10 25-41 20 25 7 5 13 22-34 19 25 5 9 11 19-34 19 25 4 9 12 23-46 17 25 3 9 13 15-44 15 északolasz városokat. A lapok soviniszta déli (szicíliai) faj­gyűlölőnek nevezték Lo Bello urat és a szurkolók tömege vonult fel az utcákon miköz­ben Lo Bello ur életét köve­telték és elbecézték syracusei tiránusznak, meg Lo Bello­­“Godfathernek”. Észak-Olaszországban azt tanácsolták Lo Bellonak, hogy vonuljon vissza és fog­lalkozzon a politikával, mert ahhoz úgyis jobban ért. Per­sze a déliek és a rómaiak Lo Bello mellett álltak ki, hiszen a nyertes csapat a Lazzio volt. Lo Bello ur Syracuse­­ban mindössze ennyit mond: “Nincs hozzáfűznivalóm. Én a sportot olyan aktivitásnak tekintem, amelynek célja, nogy összekösse az embere­ket és nem pedig kettéválasz sza.” Hmm . . . lehet, hogy ez a signor Lo Bello tárgyilago­­sabb, mint azt Milánóban hi­szik? MAGYAROK AZ AMERIKAI VIVÖVÄL0GAT0TTBAN A tehetséges amerikai vi­vők — világviszonylatban — rí a ranglisták végén kullognak, a Ennek egyik legfőbb oka, r hogy évente legfeljebb egy- s szer találkoznak az európai élvonallal. 1 A kubai vivők hirtelen fel- 1 törése annak a következmé- ; nye, hogy versenyzői az el- s múlt évben hónapokig Euró- e pában túráztak és azóta is i minden jelentősebb verse- . nyen megjelennek. i Az amerikai vivők azon- t ban nem “állami amatőrök”, , s igy ilyen nagyobb kirándu- ] lásokról egyelőre szó sem le- t hét. Az azonban lényeges, ] hogy a lehetőségek szerint — -■ minél többször Európában ; szerepeljenek. Ennek anyagi hátterét eddig a Szövetség : megtalálni nem tudta. : Ez évben Pallaghy Csaba vette át az amerikai vivószö- , vétség külügyi osztályának , vezetését,, s kapcsolatai ut- , ján sikerült hathatósabb tá­mogatást elérnie. E'nnek első állomása az, hogy amerikai kardvivók először Páduában, aztán Olaszország más váro­saiban is rajthoz állnak már e hónap végén. A Szövetség hat verseny­zőt jelölt ki, ezek között négy magyar van. Orbán és Gál Csaba már régen tagjai az USA válogatottnak, mig a másik kettő — Losonczy és Dánosi —, kétszeres ifjúsági válogatottak —, de az USA ■ kadvivás nagy reménységei. A csapatot Pallaghy Csa­■ ba vezeti. Ugyancsak a közelijövőben- döntenek, hogy a Göteborg­­• ban (Svédország) júliusban- sorra'kerülő világbajnoki és- az augusztus végén Moszkvá­- ban sorrakerülő Főiskolai Vi­- lágbajnokságnak kik lesznek i az amerikai résztvevői. Az i már biztos, hogy Moszkvában ; a vezető edzői tisztet Dánosi ) István detroiti mester tölti ■ be, mig a göteborgi csapattal : Zöld Ferenc dr. utazik el. MAGYAR SZEMMEL . . . Az amerikai kosárlabdasportról BUDAPEST — A magyar kosárlabdasport hírnevét és elismerését tükrözte az a meghívást, amelynek Szabó János, a Magyar Kosárlabda Szövetség szakfelügyelője tett eleget. Az ismert magyar szakember hat hetet töltött tanulmányútja során Ame­rikában. New Yorkban, Man­chesterben, St. Louisban és New Hampshireben tett láto­gatása után a napokban érke­zett vissza Magyarországra. Nagyszabású továbbképzés­ben vett részt, amelyen nem kevesebb, mint 300 kosárlab­da-szakember jött össze. Na­ponta nyolc előadást hallgat­tak, filmvetítésekkel egybe­kötve. — Tanulmányozhattam a legismertebb amerikai profi kosárlabdacsapat munkáját — mondotta Szabó János ha­zatérése után. — Részt vet­tem edzéseiken, beszélgettem a játékosokkal, a szakveze­tőkkel és számos újszerű ed­zésmódszert láthattam. — Miben rejlik az amerikai kosárlabdázás fejlettsége ? — Az Egyesült Államok­ban a kosárlabda nagyon nép­szerű. A játszóterek legtöbb­jén megtalálható a pálya és a gyerekek már itt megszer­zik az alapot és biztonságot, melyet később nagyszerűen kamatoztatnak, amikor a kö­­:épiskolába, vagy az egye­­emre kerülnek. Akkor már tz edzőnek nem kell törődnie i technikai elemek gyakor­­ásával, mert a fiatal játékos ízt már gyei mekkorában el­sajátította. — A magyar kosárlabda­sport az elmúlt években csak keresi-kutat ja a felfelé veze­tő utat. Vajon hogyan hasz­nosítja majd az amerikai ta­­iulmányuton tapasztaltakat? — Nem mindent lehet a magyarországi viszonyokra alkalmazni, de úgy érzem, hogy számos módszert érde­mes lenne átvenni, vagy leg­alábbis felhasználni. Nem­csak az amerikai kosárlabdá­zás, hanem a testnevelés rendszerét is szeretném a magyar szakembereknek be­mutatni. — A kettő között ugyanis igen szoros a köl­csönhatás. — Az elkövetkező hóna­pokban arra törekszem majd hogy sokrétűen ismertessem tapasztalataimat edzőtársa­immal. Szeretném, ha abból i másfél hónapból, amit a: Egyesült Államokban el töl­töttem, a magyar kosárlab dasport minél többet haszno sitana — fejezte be nyilat kozatát Szabó János. Várszegi János MAGYAROK MINDENÜTT...

Next

/
Thumbnails
Contents