Magyar Hiradó, 1973. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)

1973-05-24 / 21. szám

5. oldal VIETNAMI RIPORT: “NEM OLYAN MINT OTTHON” - MONDJAK A BEKÉRE FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG NŐTAGJAI SAIGON — Egy kanadai titkárnőnek .hiányzanak a hó­val borított hegyek, egy ma­gyar a gulyáslevest hiányol­ja, egy lengyel nő pedig a férje után vágyakozik. Mind­emelett azonban a Vietnam­ban tevékenykedő, tűzszüne­tet ellenőrző nemetközi bizott­ság női beosztottjai — kana­daiak, lengyelek, magyarok és indonézek — többé-kevés­­bé állandósult életmódot foly­tatnak e hazájuktól távol eső környezetben is. “Az első meglepetés szá­momra a kiima volt — mond­ja Ewa Szczesna, az egyik lengyel tolmácsnő, aki a fagy­pont alatti, hóval borított, téli Varsóból csöppent ide. — De ezenkivül ha valaki egy olyan országból érkezik, mint Sherlock Holmes "él" LONDON — Sherlock Holmes régen meghalt, több mint nyolcvan éve. Minden idők leghíresebb detektív je úgy “távozott az élők sorá­ból”, hogy emléke nem homá­lyosul el, mert szellemi aty­ja, Conan Doyle 60 könyv­ben alapozta meg a legendás krimi-hős halhatatlanságát. A nézők azonban nem akar­ják tudomásul venni, hogy hősük már nem él. Azt meg egyenesen képtelenségnek vé­lik, hogy a mesterdetektiv va­lójában nem is élt soha, csak egy iró fantáziájában. Nap­jainkban is rendszeresen ér­keznek levelek Sherlock Holmes egykori lakhelyére, a londoni Baker Street 211 alá. Az épületben most egy építé­si vállalat működik és az igaz­gatóság egy huszonhároméves skót titkárnő, Jill Nicolson feladatává tette a detektiv­­posta megválaszolását. “Nincs szivem kiábrándíta­ni az érdeklődőket, akik rend­szerint konkrét tanácsokat, tippeket kérnek bűnügyek ki­vizsgálására — mondja a fia­tal lány. — Mivel azonban nem rendelkezem Conan Doyle fantáziájával, és külön­ben is Sherlock Holmes tit­kárnőjeként jegyzem a vála­szokat, és rendszerint azzal térek ki a kérdések elől, hogy a Mester minden idejét most éppen egy másik feladat kö­ti le. Ezt válaszoltam rövid­del ezelőtt, annak az amerikai gentlemannak is, aki arra kért, hogy vessek véget a re­pülőgép-eltérítéseknek.” Lengyelország, amely renge­teget szenvedett a második világháborúban, annak fel­emelő érzést jelent a béke ügyében tevékenykedni. így érzem magam én is. Ettől el­tekintve sok furcsa szokás van itt és mások az emberek. Otthon mégis más . . A magyar Szabó Marietta egyenesen kiábránditónak ta­lálja Saigont. “Túlteng ben­ne a kozmopolitizmus és ke­vésbé keleti, mint hittem vol­na. Szálláshelyünk ablakából gyönyörű kilátás nyílik a jel­legzetes vidékre, de lent a folyón katonai őrnaszádok cirkálnak. A kijárási tilalmat jelző szirénák gyakran feléb­resztenek álmomból.” Az indonézek nem panasz­kodnak, ők nem olyan mesz­­sziről jöttek és életmódjuk nem sokban különbözik az it­teniekétől. De persze ez a megállapítás csak a delegáció férfitagjaira vonatkozik, mi­vel az indonézek nem hoztak női beosztottakat magukkal. Lucelle Brunet, egy kana­dai titkárnő, akinek ereiben francia vér csörgedez, némi­leg engedékenyebben nyilat-Terror a lengyel iskolákban VARSÓ — Valóságos jár­ványhoz hasonló terrorhul­lám söpör végig ezekben az időkben a lengyel iskolákban. Minden nagyobb városban tombol az erőszak és megfé­lemlítés, a verések, lopások, verekedések, a tanárokkal szembeni durvaság már-már nem ismer határokat. A fiatal bajkeverők magu­kat “Jó fiuknak” nevezik, ál­dozataikat pedig “balekok­nak”. Egyetlen megkülönböz­tető jelük van: a balszem alatt látható parányi tetová­lás. A Kurier Polski nevű len­gyel újság szerint a “Jó fiuk” szervezetekben, csoportokban működnek, szoros kapcsolatot tartanak egymással és a Maf­fia módjára dívik körükben a kölcsönös segítségnyújtás. A fiatal terrorszervezetek mű­ködése akkor került a felszín­re, amikor a kommunista kor­mány első intézkedését hozta a folytonosan terjedő kábitó­­szerélvezet meggátolására. Az újság megjegyzi: “Nem tud­ni, hogy a “Jó Fiuk” szerve­zete honnan ered, de gyors terjedése járványhoz hason­ló.” kozik az itteni állapotokról: “Elég sok francia vonás ta­lálható még Vietnamban, ami számomra kellemes meglepe­tés. Jó francia konyhával ren­delkező vendéglők vannak és kitűnő francia borok is talál­hatók. Igaz, a mi csoportunk nőtagjai inkább otthon étkez­nek, mivel itt nem a legbiz­tonságosabb dolog este egye­dül kószálni és főként vendég­lőket látogatni.” Miss Cathy Brownrigg, egy másik kanadai, a következő­kön akad fent: “Kellemesen el lehetne tölteni itt a sza­badidőt, ha az embernek lenne valakije (Cathy Brown­rigg még hajadon személy). Van a mi csoportunkban elég sok nőtlen férfi, meg aggle­gény, de ezek a számukra új­donságnak számitó vietnami lányokkal foglalkoznak in­kább . . A delegációk egymás között nem igen érintkeznek. A ma­gyar és lengyel delgáció tag­jai még csak össze-összejár­nak, de az indonézek teljesen elkülönültek, s a kanadaiak nemkülönben. Ez részben a hiányos nyelvtudásnak tud­' ható be, ugyanis a magyar és lengyel tagok közül csak kevesen beszélnek jól angolul, vagy még úgy sem. Összesítve az elmondotta­kat, a bizottság nőtagjai ál­­alában közös nevezőn vannak abban a véleményben, hogy: “Mindenütt jó, de legjobb ott­hon!” ' • A- y í.'-'y­' Szabó Marietta Erkölcsbotrány Marseille-ben nők — lábilag legalábbis — az utolsó helyre kerültek. MARSEILLE —A múlt nyári lyoni botrányhoz hason­ló eset pattant ki most Mar­seille-ben : letartóztatták a rendőrség erkölcsrendészeti osztályának volt vezetőjét, mert kiderült, hogy kéteshirü szállodák és titkos találkahe­lyek tulajdonosai megveszte­gették. Germain Bezert rendőrfő­felügyelő akkor keveredett gyanúba, amikor néhány hó­nappal ezelőtt lelepleztek egy elegáns magánlakásban be­rendezett titkos találkahelyet. A lakás az Olimpique Mar­seille, a hires labdarugócsapat egyik volt játékosának tulaj­donában volt, és az egykori futballcsillag elmondta: éve­ken át azért működhetett a titkos találkahely, mert a ha­szonból rendszeresen részesí­tette Bezert főfelügyelőt, az erkölcsrendészet akkori veze­tőjét. A további nyomozás kiderítette, hogy egyes betil­tott szállodák tulajdonosai is pénzt adtak a főfelügyelőnek, ezzel eszközölték ki az enge­délyt szállodáik újbóli meg­nyitására. Bezert főfelügyelőt — aki egyébként nagyon népszerű volt Marseille-ben —, megbi­lincselve állították a vizsgá­lóbíró elé. Első kihallgatásain mindent tagadott. A kikötő­negyed hölgyei mozgalmat in­dítottak Bezert kiszabadításá­ért, s újsághirdetésben szólí­tották fel a marseille-ieket, írják alá azt a petíciót, amely szabadlábra helyezését sürge­ti. Kérdés azonban, hogy ez a “támogatás” használ-e a letartóztatott rendőrfőfel­ügyelőnek. A marseille-i kikötőnegyed hölgyei egyébként néhány hó­nappal ezelőtt is hallattak már magukról, amikor tiltakozó sztrájkot folytattak az uj prefektus által elrendelt szi­gorú intézkedések ellen, ame­lyek —mint hangoztatták — megnehezitik “idegenforgalmi szempontból fontos tevékeny­ségük folytatását. INNEN-ONNAN Két évig vizsgálta egy husztagu londoni kozmetikai szakértőcsoport angol, német, skandináv, francia és olasz nők lábait. A csoport tagjai az említett országokban két­ezer nő lábát vették — alapo­san! — szemügyre. A vizsgá­lat alapján a csoport úgy vé­lekedett, hogy általában az angol nők lábai a legformá­­sabbak, méretarányaik csak­nem tökéletesek, lábizmaik erőteljesek, lábuk mégis ke­cses. Az angol nők után a skandináv nők lábait találták a legszebbeknek. A dán, svéd és norvég nők lába keskeny, vékony, de nem csontos, ha­nem igen formás. Harmadik helyre a francia nőket he­lyezték, negyedikre az olaszo­kat, akiknek lábformáin a kozmetikusok megítélése sze­rint, erősen látszik a sok spa­getti fogyasztása. A német Már nemcsak a La Manche­­csatorna alatt akarják Ang­liát Európával összekötni, ha­nem felette is. A British Steel Corporation elkészítette a ter­veit és a makettjét annak a 42 kilométer hosszú hídnak, amely Angliát Franciaország­gal kötné össze. A hid, ez a gigantikus építmény egy sza­badban futó kilencsávos nyi­tott útrészből állna. • Uj foglalkozási ág jelent meg Ausztráliában, a moto­rizált pásztor. A nyáj terelé­sének egyik alkalmas eszköze a motorkerékpár. A pásztor nem fárad el és egyesek sze­rint még a kutyánál is alkal­masabb a motorkerékpárral való terelés. • Nagy sikere van annak a függönynek, amely a düssel­dorfi ultramodern kiállítási csarnok egyik termében lát­ható. A függönyt fémből szőt­ték, óriási ablaktáblára sze­relték fel, nem gyürődik, nem kell mosni, és tisztán tartása is könnyű. • A technika lassan minden fáradságtól megkímél ben­nünket. Már karóránkat sem kell felhúzni. A levegő hő­mérsékletének változása hoz­za mozgásba azt a zsebórát, amelyet egy francia gyár ké­szített. Elég az időjárás leg­kisebb változása is. A szer­kesztők szerint a holnap órá­ját 600 évig nem kell tisztí­tani.

Next

/
Thumbnails
Contents