Magyar Hiradó, 1973. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)
1973-05-24 / 21. szám
6. oldal ÉLET ÉS TUDOMÁNY: Mark Spitz már nem szabadúszó NEW YORK — Körülbelül 40 évvel ezelőtt Dr. Clive M. McCay, a Cornell University tápszerésze, kísérleti során igén egyszerű módját fedezte fel a laboratóriumában lévő kísérleti állatok élettartama közel egyharmaddal való meghosszabbításának. Azóta már sok más kutatóorvos is alkalmazza a módszert, hogy kísérleti állataik életét meghosszabbitsák.Már régóta foglalkoztatta a tudományos köröket az olyan helyek varázsa, mint Kaukázus, Hunzaland, az ecuador-i Vilcabamba, ahol nem ritka a 100 éven felüli életkor. Dr. McCay e földrajzi helyek mikroklímáját megteremtette a maga laboratóriumában. És ugyanakkor az ottani népek táplálkozási módját is “átültette” állatait környezetébe. Módszere igen egyszerű volt. Minden teketória nélkül bemutatta az elért sikereket és azoknak árnyoldalait is. McCay huzamosabb időn át “szubalim entárciós” módon etette állatait. Vagyis ellátta őket a szükséges vitaminokkal és ásványokkal, de a normális szintnél jóval alacsonyabb kalóriaértéket biztosított számukra. És azok a patkányok, amelyeket ilyen módon nevelt, kissé satnyán nőttek fel, de sokkal hoszszabb ideig maradtak fiatalok és hosszabb ideig éltek, mint azok, amelyeket rendes kalóriaérték mellett táplált. Árnyoldala ennek az, hogy egy kísérleti állomás sem vállalná, hogy embereken is kipróbálja a “éheztetésnek” e fajtáját, pláne Amerikában, ahol a táplálkozás irányvonala pont a fordítottja az előbbinek. A mai amerikai gyermek sokkal többet eszik és sokkal gyorsabban fejlődik, hatalmasabbra nő mint az előző korok gyermekei. A másik utat Dr. Charles H. Barrovs kutató kísérletei bizonyítják. Ez a kaliforniai gerontológus megkétszerezte egy kis akváriumi állat életének időtartamát azzal, hogy 9 fokkal csökkentette a viz hőmérsékletét. Hasonló eredményt ért el néhány halfajtánál is. Hátránya ennek az, hogy eddig csak hidegvérű állatoknál sikerült ez a kísérlet. A melegvérüek csoportjából kiválasztott kísérleti egyedek nem hoztak semmiféle eredményt. S az ember szintén melegvérű teremtmény. A nebraska-i Egyetem biológusa, Dr. Denham Harman, 30-40 százalékkal hosszabbította meg kísérleti egereinek életét azáltal, hogy antioxid anyagokkal táplálta őket. A biológus hisz abban, hogy ezek a szabadgyökü vegyi anyagok az élet alapjait képezik. Az egyetlen sötét folt ebben csak az, hogy más tudósok, akik ugyanezt a módszert magasabbrendü állatokon is kikisérletezték, semmi hathatós eredményt nem láttak a dologban. Egyes megállapítások szerint pedig szabadgyökü antioxidok adagolása emberi táplálékhoz nem egészen veszélytelen kísérlet lenne. A Notre Dame Egyetem laboratóriumában Dr. Morris Pollard környezeti izoláció közepette nevelt patkányokat. Születésüktől kezdve teljesen elzárt és csirátlanitott, abszolút steril környezetben tartotta őket, amelyek ezek után nem csak hogy teljesen érzéketlenek és inmunisak lettek az öregkorral együtt járó betegségekre, mint például szívbaj, rák, általános szerve^ zeti leromlás, de ráadásul 50 százalékkal hosszabb életűek lettek mint azok a patkányok, amelyek szabadon nőttek fel. Ezt a módszert már ki lehetne próbálni emberen is, csak az a kérdés: mi értelme lenne? Hol van a földkerekségen olyan hely, ahol a kísérleti patkányokéhoz hasonló steril környezeti körülmények mellett nőhetnének fel és dolgozhatnának emberek ? A kérdés — mint látjuk — még ma is nyitott és ki tudja hány és hány kísérlet kell még, mig elfogadható választ kapunk a fiatalság megőrzésének problémájában. Ez a felvétel Beverly Hills, Californiában készült Mark Spitz hét aranyérmes olimpiai uszóbajnokról és feleségéről, Susan Weiner hollywoodi modellről az esküvő után. A LEGJOBBAN DOLGOZÓ GÉP: AZ AGY TÖRTÉNELMI NEGYED A történelmi emlékek megőrzésével foglalkozó bizottság a Carroll Gardens brooklyni (N. Y.) negyedét történelmi kerületnek minősítette. A negyed egyik legszebb utcáját örökíti meg ez a felvétel. Az agy a legkomplikáltabb gép a földön. A világ teli van mítoszokkal és tüdérmesékkel az agy működéséről. Nézzük most meg, a tudomány mit mond az agyról. Ha olyan komputert akarna készíteni valaki, mely mindent el tud végezni, amire az agy képes, az a komputer felhőkarcoló nagyságú lenne. Agyunk képességének mi A szex-felvilágositó könyvek árthatnak HONOLULU —A nemi élet problémáinak kutatói kijelentették, hogy a felvilágosító könyvek ártanak a fiatal párok szerelmi életének. Ezek a könyvek és magazinok olyan tanácsokat adnak a fiataloknak, melyeket csak egy hivatásos tanácsadó tehetne. Egy orvos és ápolónő felesége mondták, hogy gyakran fordulnak hozzájuk fiatal párok, főleg azzal a problémával hogy az asszony nem élvezi a nemi életet, pedig szeretné és megpróbáltak a felvilágosító könyvek szerint élni, de az még csak rosszabbá tette a helyzetet. Húsz évvel ezelőtt még talán eszükbe se jutott volna ilyen problémával orvoshoz fordulni. A férjek is úgy érzik, hogy feleségüknek élvezni kell a nemi életet és közrejátszani, nemcsak passziv résztvevőnek lenni. De a felvilágosító könyvek tanácsai általánosak, pedig a szexualitás mindenkinek egyéni problémája, melyet csak szakképzett tanácsadó oldhat meg. k.b. csak 10%-át használjuk. Nem használjuk agyunk minden részét, — mert nincsen rá szükségünk. Esetleg a távoli jövőben az emberi élet olyan komplikált lesz, hogy agyunkból több részt kell használnunk. A fej nagyságából és formájából senkinek nem lehet megállapítani intelligenciáját. Általában a férfiak agya valamivel súlyosabb a nők agyánál, de semmi nem bizonyítja, hogy a nagyobb formájú agy jobban dolgozik, mint a kisebb. Az agy olyan, mint az izom. Ha meg akarjuk tartani izmainkat, működtetni kell azokat. Minél többet működtetjük izmaink, annál erősebbek leszünk. Áll ez a tétel az agyra is. Helyes szellemi tornával élénken lehet tartani az agyat és növelni tanulási képességeinket. Igen jó agytorna visszaidézni régi dolgokat, az emlékezés gyakorlása növeli az agy felvevőképességét. Attól senki ne féljen, hogy megerőlteti agyát. Szellemi fáradtság — olyan nincs. Az általános hiedelemmel ellentétben agyat tápláló szerek sincsenek. Az agyat a vérkeringésen át a vér táplálja. Az megeshet, hogy helytelen táplálkozás gyengítheti az agy működését, de semmi bizonyiték rá tudományos részről, hogy bizonyos ételek meggyorsítják az agyműködést. És a kávé? A kávé gyorsítja a vérkeringést, az agy több vért kap, azért működik esetleg gyorsabban egy csésze jó erős kávé után. A FIATALSÁG MEGŐRZÉSÉNEK NÉHÁNY UT1A ES... HÁTRÁNYA