Magyar Hiradó, 1973. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)
1973-05-03 / 18. szám
16. oldal Érd, 1973 április hó . . . Érd az ország legnagyobb faluja: 315 ezren lakják. Területe akkora, mint Budapesté volt 19484>an: 30 négyzetkilométer. Teljes uthálózota: 330 kilométer. Nevét Érd vezértől kapta. Neki Árpád fejedelem adta ezt a földet. A középkorban Buda kapuja volt. Törököket, németeket, délszlávokat, lengyeleket sodort ide az idő — a családnevek ma is mutatják. Az 1930-as évekig jellegtelen kis falu. Háton hordták be a tejet a pesti piacokra ... “Hírnevét” viszont egy nagy panama adta. A volt Károlyi - birtokot — óriási csinnadrattával — 1930-ban ZSOLNAY. DÍSZKAPU SZABADKÁN SZABADKA — Zsolnay diszkutat kap Szabadka főtere. A városháza előtt felálitandó 27 méter hosszú és 24 méter széles medenceszerü szökőkutat a szabadkaiak tervezték, kerámiaburkolatának a színezését pedig Fürtös György, a pécsi porcellángyár művésze. A tervezésnél figyelembe vették, hogy a szabadkai városházát is Zsolnay-kerámia díszíti, tehát az impozáns, uj létesítmény jól illeszkedjen környezetéhez. Kicsinyített mását kiállították a Szabadkai városházán, s nagy tetszést aratott. A diszkut 1202 elemből áll. A nagy, igényes feladaton egy évig dolgoztak a pécsi porcelángyárban. Minden da rabot megszámozták, s eszerint rakják majd össze a helyszínen a szép, mázas kerámiákat. Az első szállítmányt már útnak indították Szabadkára. Az építésnél ugyancsak közreműködnek a pécsi porcelángyár szakemberei. ÓHAZAI RIPORT: A LEGNAGYOBB MAGYAR FALURÓL Fábry ünneplése KASSA — Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napokat rendezett a CSEMADOK kassai járási bizottsága. A kulturális napok alatt Petőfi-emlékestet is rendeztek. — Csanda Sándor előadást tartott Fábry Zoltánról, a járás neves szülöttéről,. a csehszlovákiai magyar irodalom egyik legnagyobb egyéniségéről,. rmegtartották az irodalmi színpadok j árási bemutatóit, valamint a műkedvelő színjátszók ötödik járási szemléjét, ; parcellázni kezdte az Angol- Magyar Bank. Négy év alatt 13 ezer telket adtak el. Taxival vitték ki Pestről a vevőket, megmutatták a “kutakat”, amelyekbe előző nap ön tötték néhány vödör vizet, ígértek fűt-fát, vizet és villanyt. Ebből csak a fű volt igaz. A rászedettek többsége akkor hátat fordított Érdnek. Mégis: elkezdődött a “népvándorlás”, s máig is tart. 1930-ban csak ezer, 1941- ben már 4300 lakóház volt a faluban. Negyven éve, mint eső után a gombák, szakadatlan szaporodnak a házak. — 1941-ben 13 ezer, 1960-ban 23 ezer lakosa volt a községnek. Most évente 800—1000 házat épitenek. Nincs az országnak olyan megyéje, ahonnan ne jöttek volna Érdre Olcsóbb a telek, mint a fővárosban, 50—300 forint négyszögöle és akiket Budapest vonzott — a munkalehetőség, vagy az ideköltözött gyerekek —, de Pesten nem építkezhettek, Érden találták meg a “nagy lehetőséget”. Mert akik Pesten dolgoztak, nyugdíjas éveiket kellemes környezetben, csendes nyugalomban akarják eltölteni. És vannak pesti fiatalok is, akik inkább vállalják az érdi építkezést, az ‘ingázást’ a fővárosba, mint az albérletet. Az “ígéret földje” volt. S a 40 év előtti Ígéreteket most kell beváltania a helyi tanácsnak. Millió a gond. Birinyi Ferenc pénzügyi csztályvezetőnek mindig nyitva az ajtaja. Jön egy férfi nagy garral: “Kell még egy villanyoszlop a Jácint utcába. Három családnak nincs árama. Petróleummal pedig nem lehet TV-t nézni.” Az osztályvezető őszinte: “Egy oszlop 25 ezer forintba (!) kerülne. De egyért ki se mennek a szerelők.” A férfi elképed, Birinyi higgadtan magyaráz: a villamosítás tervszerűen megy, legyenek türelemmel . . . Csaknem 1500 család vár villanyra . . . Pedig soha anynyi vezetéket nem húztak ki, mint mostanában. A 224 kmes hálózatot még 85 kilométerrel kellene meghosszabbítani áhhoz, hogy mindenütt, az alig lakott utcákban is világíthasson a villany a petróleumlámpa helyett. A vízvezeték építését 1960-ban kezdték meg, most 160 kilométer a hálózat hossza, öt mélyfúrású kút táplálja. — 1975-ig még 100 kilométernyi hálózat van beütemezve. Negyven év alatt nem volt akkora fejlődés Érden, mint az utóbbi 2—3 esztendőben. Tavaly avatták az uj művelődési házat, a szolgáltatóközpontot, a három óvodát 200 gyereknek lett helye —, s augusztusra elkészül a második középiskola. Segítenek a minisztériumok, a megyei tanács, a vállalatok és a lakosság. (Tavaly másfél millió forint értékű társadalmi munkát végeztek.) Nehéz az örökség, nagy a versenyfutás. Most 25 ezer telek van a nagyközségben, a legtöbbjét már beépítették. Mindössze 7000 telek áll üresen. 5000-re építési tilalmat rendeltek el, mert a fejlesztési terv szerint sem tudnák az ott lakókat vízzel, villannyal ellátni. Mit hoz a jövő? Város lesz — mondják a tanácson —, kertes, virágos város, Budapest legszebb elővárosa, bolygója. Húsz kilométerre kell bejárniuk innen a Budapesten dolgozóknak: 16 ezren — férfiak és nők egyaránt —, dolgoznak a pesti üzemekben, hivatalokban. Érden nincs sok munka - lehetőség: három ipari szövetkezete, egy tsz-e és egy gépjavító műhelye van a községnek. Néhányan zöldség- és gyümölcstermesztéssel foglalkoznak. A helyben dolgozók száma elenyésző. Az elkövetkező években uj középületeket emelnek, és három emeletes társasházak épülnek a majdani város központjában. De: Érd Érd marad, megtartja kertvárosi jellegét. S közben — a most elkészült távlati tervek szerint —, teljesen közmüvesitik: mindenhol lesz viz, villany, szilárd útburkolat, s a városmagban csatorna is. Jobb lesz a közlekedés is: gyorsbusszal, gyorsvasúttal járhatnak majd Pestre az érdiek. Hazajőve pedig kedvükre kertészkedhetnek. Paládi József SZOBOR A "HORVÁr DÓZSÁNAK FELSŐSZENTMÁRTON — A Dráva-menti legnagyobb horvát nemzetiségű faluban, Felsőszentmártonban, emlékünnepséget rendeztek vasárnap, a 16. századi horvátországi parasztfelkelés 400. évfordulója alkalmából. Az embertelen körülmények között élő jobbágyok 1573-ban fellázadtak a földesúri elnyomás ellen. A nemesség fegyveres erői azonban leverték a jobbágy hadat és véres megtorlással büntették a felkelőket. A fogságba eset parasztvezért, Matija Gubecet Zágrábban — Dózsa Györgyhöz hasonlóan — kegyetlenül kivégezték. Az évforduló tiszteletére a község egyik központi terén szobrot állítottak a parasztvezérnek. A kőből faragott mellszobor Garami László szobrászművész alkotása. A helybeli és a környékbeli délszláv népi együttesek műsort adtak az emlékünnepségen résztvevők tiszteletére. A legöregebb fésűs halála Dunántúl legöregebb fésűsmestere Pálfai Ferenc, aki 2 esztendő hiján nyolc évtizedet dolgozott szakmájában, 90 éves korában Pécsett elhunyt. Pálfai Ferenc élete folyamán több mint félmillió fésűt készített. A kiveszőben levő mesterség szerszámairól, munkafogásairól fényképsorozat készült, kis műhelye pedig a szakma valóságos múzeuma. A FEJLŐDŐ DIÓSGYŐR Régi pompájában a koronázótemplom POZSONY — A pozsonyi Szent Márton székesegyház tornya és homlokzata ebben az évben már régi pompájában várja az egykori koronázó városba érkezőket. 1957- ben kezdték el a jelentős magyar történelmi műemlék helyreállítási munkálatai Jan Ribarik cseh szobrászművész veeztésével. Az eredeti Szent Márton plébániatemplomot a 14—15. században emelték a híressé vált gótikus diszitőelemekkel. Ebből az időből a gótikus kupola maradt meg. A 18—19. században az egykori gótikus oltár helyére barokk oltár került. A templomban levő Szt. Márton-szobor a hires magyar szobrászművész, Donner munkája. A török uralom alatt — a 16—18. században — a pozsonyi Szent Márton székesegyház a magyar királyok koronázási temploma volt. A torony tetején mindmáig látható a koronázási jelvény - - aranyozott párna, rajta a csaknem két méter magas koronával. Üszők Amerikából BUDAPEST — Különleges szállítmány, 150 Holstein- Fritz fajtájú növendék-üsző érkezett Amerikából a Ferihegyi repülőtérre, a Kiskunsági Állami Gazdaság részére. Kedden ugyanennyi törzskönyvezett állatot szállított le egy DC-8 tipusu repülőgép. Pécsi terv Diósgyőr uj városközpontja, ahol korszerű lakóépületek közölt az összes szolgáltató ipari, valamint kereskedelmi létesítmény megtalálható. Az idén várhatóan 900 uj lakást, négyszázhusz óvodai és százhúsz bölcsődei férőhelyet adnak át Pécsett. A város fejlesztésére töb*> mint félmilliárd forintot költenek. A beruházások között van egy sportcsarnok, s egy ifjúsági központ építése is.
