Magyar Hiradó, 1973. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)

1973-05-03 / 18. szám

17. oldal Budapest, május hó . . . Ami a tornában Japán, ami az öttusában Magyarország, az az úszásban — az Egye­sült Államok . . . Betekinte­ni a kulisszák mögé, ellesni a világhírű szakemberek mű­helytitkait . . . Nem is álmod­hat kedvezőbb lehetőségekről egy igazi edző. Széchy Tamásnak, valamint két tanítványának, Hargitay Andrásnak és Verrasztó Zol­tánnak megadatott a “nagy lehetőség”: nemcsak résztve­­hettek Cincinnatiban az ame­rikai fedettuszodai bajnoksá­gon, hanem utána közel egy hetet tölthettek dr. James E. Counsilman, az “uszópápa” vendégeként a világhírű szakember bloomingtoni úszó­ba j nok-“gyárában”. Indiana egyetem, Blooming­ton. Az Egyesült Államok egyik legnagyobb oktatási in­tézménye. Széchy szavai sze­rint az egyetemi város a reg­geli órákban olyan, mint Bu­dapest legforgalmasabb köz. pontjá — csúcsidőben. Rend­őrök irányítják a forgalmat és biztosítják, hogy a har­mincötezres hallgató- és ötez­res oktatói sereg zavartalanul érkezhessen az előadásokra. A magyarok útja az első reggelen természetesen az ÓHAZAI LEVÉL: r _ r r AMERIKÁRÓL ÁRADOZNAK A MAGYAR ÚSZÓK. uszodába vezetett. Hatpályás, biztatásától kisérve, naponta 25 yardos, müugrótomyos, ő maga is úszik legalább 800- 200 néző számára helyet biz- 1000 yardot, méghozzá nem tositó lelátóval övezett me­dence fogadta őket. No, és persze a házigazda, Counsil­man. — Ne haragudjanak, de máris magukra kell hagynom önöket — mentegetőzött az 55 esztendős, rendkívül fiata­los “uszótudós”. — Kosárlab­da (! ?) órát kell tartanom... Széchy még ma is moso­lyogva fűz magyarázatot eh­hez a furcsa mondatához. El­mondja, hogy Counsilman — magyar elnevezés szerint — az egyetemen testnevelési tanszékének vezetője, s nem­csak úszással foglalkozik. — Valóságos kis birodalmat irányit. Autóval jó három órát tartott, mig mindent megnéztünk. Láttuk a tízez­res kosárlabdacsarnokot, fe­dett atlétikai pályát, három nyitót úszómedencét . . . Counsilman természetesen az uszodában érzi magát a legjobban. Tanítványai lelkes BIRKÓZÁS: A SUMO UJ CH0U PEKING — Ez a birkózás tulajdonképpen nem kínai eredetű, hanem ősi japán sport. Chou En Lai eddig nem mutatott különösebb érdeklő­dést a sumo iránt, de közben diplomáciai kapcsolatok léte­sültek a két ország között és a kínai ember természeténél fogva kifürkészhetetlen és udvarias. Chou En Lai, vörös Kína miniszterelnöke tehát udva­riasan rajong és tapsol ezért az ősi japán sportért, amely­nek bemutató versenyén több mint 60,000 ember vett részt. A pekingi Munkás Stadion­ban megtartott rendezvény az első ilyen birkózó bemuta­tó, amelyen vörös Kina és Ja­pán 300 fontos birkózói sora­koztak fel. A kinai elnök tapsolt és ne­vetett, s vele egy ütemben a többi 60,000 valahány részt vevő. És amikor egy relativ “könnyűsúlyú”, alig 250 fon­tos kínai felkapott egy 350 fontos japánt, s azt jól a földhöz teremtette, udvarias ság ide, udvariasság oda, Chou En Lai bizony hatalmas nevetésre fakadt, s tenyérrel lefedett szájszögletéből oda-RAJONGÓJA: EN LAI súgott valamit páholy-társá nak, Yeh Chien Ying-nek, a Vörös Hadsereg marsalljá­­nak. A birkózás hátterében ér­dekes dolgok állnak. A sumo a shinto-féle birkózás iker­párja. Mindkettő japán ere­detű és mindkettőnek vallás' rituális alapja van. Vörös Kina mai rendszere s nemkülönben Mao tanai, vallásellenesek. Ugyanakkor a shinto nem is olyan régen a legfanatikusabb japán mi­litaristák kiképző sportja volt. Ezt a birkózást tanítot­ták a hadseregben, vallási ri­tuális alapon, légióként 35 évvel ezelőtt, vagyis éppen abban az időben, amikor a ja­pán hadsereg rászabadult Ki nára. Érthetően minden, vagy legalábbis majdnem minden távolkeleti politikai szakértő azt várta, hogy a kinai veze­tők nem fogadják szívesen a rituális birkózás térhódítását Kínában. Voltak is, akik el­lenezték. Ezzel szemben az uj politikai fordulathoz és a Japánnal való jószomszédság­hoz híven, Chou En Lai ne­vet és tapsol a Munkás Sta dionban, Mao pedig . . . a há térben hallgat. James E. Counsilman is akármilyen iramban. Ilyen­kor Kinsella, Hall, Stamm. Murphy, Tyler és a többiek a partról harsány “Go! Go!” (Gyerünk! Gyerünk!) kiál­tással buzdítják mesterüket. Széchy a KSI edzője már másodszor járt itt, különbö­ző európai viadalokon több alkalommal látta az amerikai versenyzőket, régóta foglal­koztatja a kérdés: vajon mi­ért úsznak jól az amerikaiak? Gondolatmenete érdekes: Hatszázezer igazolt úszó­juk van. Ha a nagy számok törvényét vesszük figyelem­be .akkor legalább ezerre te­hető a fizikai adottság szem­pontjából tehetségesnek szá­mitó versenyző. S ebből az ezerből biztos, hogy akad né­hány tucat, aki nemcsak a fizikai adottságaiban múlja felül a többieket, hanem aka­raterőben is. Az akarati, er­kölcsi tulajdonságok talán a legfontosabbak. Mert más­képp hogyan lehetne teljesen egyedül, edzői felügyelet, fa­­natizálás nélkül ilyen elké­pesztően nehéz edzésmunkát végezni, s az eredményeket egyre feljebb tornázni? Az edzőknek tehát az óceán túlsó partján könnyebb a helyzetük . . . Erről persze szó sincs! El kell ugyanis jutniuk arra a szintre, hogy a bajnokokkal foglalkozza­nak, s ez nem könnyű ut. De ha már ott vannak, akkor ugye az sem látszik éppen ne­hézsúlyú feladatnak, hogy egy olimpiai bajnok vagy baj­nokjelölt minden lépésére vízi és szárazföldi edzéseire pontos tervet dolgozzanak ki. — Apropó, szárazföldi ed­zés — kapcsolódik a gondo­lathoz Széchy. — Tavaly va­lósággal eltiltották előttem izomerősitő módszereiket. — Most erről nem lehetett szó: láttam azt az erőfejlesztő gé­pekkel telezsúfolt termet, ahol különösen a speciális uszóizmuk fejlesztésére nyí­lik lehetőség. Jártam Counsilman biome­chanikai és biokémiai labora­tóriumában, elámultam a fe­dett uszoda nagyságú kompu­terterem láttán. Itt dolgozzák fel a versenyzőkkel, edzése­ikkel, vizsgálataikkal kapcso­latos adatokat. Egy-egy úszó több száz adattal szerepel... Azt már régen tudtam, hogy semmit sem bíznak a vélet­lenre, de ez a tudományos megalapozottság minden vá­rakozásomat felülmúlta. Laboratórium ide, kompu­terterem oda. Counsilman Hargitay András filmezése közben elragadtatással kiál­tott fel: “He is the greatest!” Vagyis hogy “ő a legna­gyobb!” Ez pedig nem lebe­csülendő elismerés. Az “uszó­pápa” valósággal áradozott “Haresről”, nem győzte di­csérni és megelégednénk, ha jóslatainak csak a fele válna valóra . . . — Persze, nemcsak szak­mai kérdések kerültek napi­rendre, ha az úszásról beszél­tünk — emliti befejezésül Széchy Tamás. — Counsilman szilárd álláspontját hangoz­tatta akkor, amikor az olim­piai u szóprogram tervezett csökkentését emlegettem. El­mondta, hogy a müsro szűkí­tését nemcsak Amerikaelle­­nesnek, hanem sportellenes­nek is tartja. Ezért a legfel­sőbb amerikai sportvezetés — amelynek ő is tagja! — már­is döntött: ha csökkentik a műsort, akkor az Egyesült Ál­lamok egyáltalán nem vesz részt a montreáli olimpián! Serényi Péter Montreál, vagy nem? Montreálé az utolsó szó. Willi Daume, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nyugat­német alelnöke sajtótájékoz­tatón számolt be az 1976-os olimpiai előkészületeinek bo­nyodalmairól. Néhány hét múlva ténymegállapitó bizott­ság indul Kanadába. Felada­ta: Választ adni arra a kér­désre. hogy a montreáli lakos­ság valóban akarja-e az olim­piát, s támogatja-e a nagy­szabású esemény szervezését. Tény; a végső szót Montreál mondja ki. Az NB I állása 1. C. Dózsa 23 17 2 4 64:15 3« 2. Vasas 23 14 5 4 41: í#33 8. Ferencváros 23 13 5 5 48:27 31 4. Up. Honvéd 23 9 9 5 45:27 27 5. Raba ETO 23 12 2 9 37:34 26 6. Csepel 23 7 11 5 33:24 25 7. Videoton 23 11 3 9 31:27 25 8. Zalaegerszeg 23 10 4 9 29:23 24 9. Salgótarján 23 7 5 11 30:38 19 10. Tatabánya 23 7 5 11 21:29 19 11. Szegedi l£OL 23 5 9 9 23:37 19 12 vm Egyetértés 23fi 7 1»22:38 19 13. MTK. 23 4 10 9 22:35 18 14. Pécsi MSC 23 4 9 10 18:33 17 15. Komlói B. 23 3 9 11 19:41 13 Ifi. Diósgyőr 23 3 9 11 14:39 15 SPORTNAPLÓ: Magyar versenyzők külföldön PORTORZ —- A nemzetkö­zi sakkverseny 9. fordulójá­ban Csőm István döntetlent ért el a jugoszláv Grigorics­­csal. A jugoszláv Matanovics találkozója a magyar Por­­lisch Lajossal szintén döntet­lenül ért véget. A versenyen Portisch 6.5 ponttal vezet. Csőm a jugoszláv Ivkowal a 8—9. helyen áll 5—5 ponttal • VRNJACKA BANJA — A sakkmesterek találkozójának 3. fordulójában Lengyel Le­vente döntetlenül játszott a blogár Tringovval, Forintos vereséget szenvedett a ju­goszláv Velimirovicstól. • KOLOZSVÁR — véget ért a kolozsvári nemzetközi ko­sárlabda torna, melyen a ma­gyar válogatott utolsó mérkő­zésén 83—79 arányban győ­zött Hollandia ellen. A tornát Kuba válogatottja nyerte Ro­mánia előtt. Magyarország a harmadik lett. • LONDON — Az angol fő­városban nagyszabású nem­zetközi tomaversenyt rendez­tek, amelyen Magyar Zoltán második, Bánfai Ágnes pedig az ötödik helyen végzett. A verseny főpróbája volt az őszi női Durópa-baj nokság­­nak, amelynék szereit most próbálták ki azzal a számitó­géppel, amelynek feladata a minden eddiginél gyorsabb pontszámítás és eredmény­­közlés lesz. • BUKAREST — Kovócsné Nagy Zsuzsa, a BSE tornász­nője a nemzetközi tornász­­viadalon ezüstérmet nyert, gerendagyakorlatával pedig bronzérmes lett. T

Next

/
Thumbnails
Contents