Magyar Hiradó, 1973. január-június (65. évfolyam, 1-26. szám)

1973-05-03 / 18. szám

6. oldal MARCO POLO NYOMÁBAN: HANGCSU - KiiíA LEGSZEBB VÁROSA A Sanghai-tól 105 mérföld­­nyire délnyugatra elterülő várost nem az teszi neveze­tessé, hogy Mao Cse Tung itt vett részt Nixon elnökkel egy kirándulással egybekötött esz­mecserén, hanem az, hogy ezt a helységet a hatalmas or­szág legszebb városaként em­legetik. A Jang Cse alsó fo­lyásánál, a “Kina kertje” el­nevezésű festői völgykatlan­ban, ázsiai cserjékkel és gon­dozott teabokrokkal borított, NEM FONTOS, de Érdekes Sztriptízt rendezett két fia­tal angol nő a londoni Tra­falgar téren tiltakozásul egy városrendezési terv miatt. A két ifjú hölgy azon a tünte­tésen vetkőzött meztelenre, amelyet azért rendeztek, mert a városi tanács az utak kiszé­lesítése érdekében több száz házat, köztük színházakat akar lebontani London köz­pontjában. • Lengyelország lakossága ta­valy 33 millió 202 ezer volt. A lengyel Statisztikai Hivatal közleménye szerint a népes­ség száma, különösen Varsó­ban. Krakkóban, Póznámban, Wroclawban és Lódzban nö­vekedett. • Tizenegyedszer nősült az 50 éves Fred Denger müncheni iró, s ezzel kiérdemelte Nyu­­gat-Németország házasságre­kordere címet. Dengernek —, aki 18 éves korában nősült először — eddigi tiz házas­ságából hét gyermeke van, s kilenc alkalommal az ő hibá­jából mondták ki a válást. Mintegy félmillió márkát fi­zetett ki eddigi válópereire, valamint végkielégítésekre és lartásdi jakra. • Isztambulban helyére emel­ték az Európát Ázsiával ösz­­szekötő, a Boszporusz-szoro­­son átívelő hid utolsó elemét. A függő hid a negyedik leg­nagyobb a világon: 1074 mé­ter hosszú. Elsőként egy élő­in unkás kelt át rajta — ke­rékpáron. • Rio de Janeiro brazil szö­vetségi államban elhunyt az ország legidősebb portugál származású állampolgára, a 157 éves Jósé Francisco Helio da Silva. A portugál matuzsá­lem 1880 szeptemberében ván­dorolt ki az országból az ak­kor még gyarmati Braziliába. napsütötte lankák övezeté­ben sorakoznak a város pago­­daszerü házai, melyeknek lát­ványa az ókori és jelenkori Kina sok-sok költőjét meg­ihlette már. Mert a város már az ókor­ban is létezett, ha kínai mér­tékkel mérve nem is túlságo­san régen rakták le alapkövét. “Mindössze” 1400 éves, kö­rülbelül 1000 évvel fiatalabb mint Szucsau városa. Marco Polo, a hires olasz utazó 1271- ben fordult meg itt és már ő is megállapította, hogy: “Ez a helység minden bizonnyal a földkerekség legszebb váro­sa”. Évszázadokon át zarán­dokoltak erre a vidékre em­berek a legkülönfélébb társa­dalmi osztályokat képviselve. Császártól koldus csavargóig mindenki életvezte itt a szé­pet, mindenkinek jutott vala­mi emlékezetes ebből a földi paradicsomból. És akik jöt­tek, ódákat zengtek a festői környékről és a városról, vit­ték a hirt mindenfelé. Ennél­fogva már több mint ezer éve a kínai kultúra egyik felleg­vára ez a város és körülbelül ugyanennyi ideje — az első zarándokoktól kezdve, Marco Polo-n keresztül Maoig és Nixoning — turisztikai köz­pont. Persze a város történetében vannak sötét betűvel irt sza­kaszok is. A világhóditásra törekvő mongol hordák nem kerülték el Hangcsut sem, hi­szen ennek a földi paradi­csomnak a hire túljutott a Nagy Falon is. Ez akkor tör­tén, amikor Hangcsu és kör­nyéke virágzásának tetőfoká­ra jutott, amikor a Sung di­nasztia uralkodásának idején Csien herceg a tartomány székhelyévé nevezte ki a vá­rost és 1126-tól 1276-ig a gazdagság és a jólét, a mű­vészet és a szépség boldog 150 évét ismerte meg a környék. Mindez véget ért, amikor Kublai Kán hordája rászaba­dult a városra és közel 80 esz­tendeig nem is távozott on­nan. A mongolok lerombolták a gyönyörű középületeket, fel­égették hires könyvtárait és megsemmisítették a várost fenntartó családok ezreit. Abban az időiben vagy 500,000 lakosa volt a város­nak, ami az akkori fogalmak szerint tekintélyes nagyságú­nak számított. A mongolok vé­gül is eltakarodtak és 1359 körül ('sang Si Cserig herceg hozzákezdett Hangcsu újjá­építéséhez, amely szebb lett, hatalmasabb és gazdagabb mint valaha. Mindenfelől jöt­tek oda különböző mester­emberek, művészek és keres­kedők, akiknek kézjegye ha­mar megmutatkozott a város fejlődésén. Egy korabeli kró­nikás szerint: “Itt a zsidó szabadon hódolhatott Sabbath törvényeinek, a keresztény há­­borithatatlanul o 1 v ashatta bibliáját és a muzulmánt sem akadályozta senki, hogy meg­építhesse karcsú mecsetjeit...” A helység félmilliós lakos­sága, amely még az évezred elejétől datálódik, megőrizte ezt a népességi átlagot egé­szen 1949-ig, amikor a kom­munista iparosítás következ­tében uj korszak köszöntött Hangcsura. A ma 1 milliós lakosú város minden korsze­rűsítés mellett is megtartotta festőiségét, a környék jófor­mán semmit sem változott és a kertekkel, tavakkal és apró szigetecskékkel övezett ókori település ma már nemzetközi turisztikai központ Ázsiában, egyébként pedig Mao Cse Tung kedvenc pihenőhelye. John Bing VERRAJ-JARVÁNY FENYEGET GENF — Dr. Marcolino G. Candau, az Egészségügyi Vi­lágszerv e z e 11 főigazgatója, baljós figyelmeztetéssel for­dul a kormányokhoz és egész­ségügyi szervekhez, mondván, hogy gyors és hatékony ak­cióra van szükség, mielőtt a szexuális utón közvetített vérbaj teljesen ellenőrizhetet­lenné válik. Dr. Candau szerint a máso­dik világháború után egyre fokozódó mértékben növeke­dett a vérbajos megbetegedé­sek száma. Alapos ok van ar­ra a gyanúra, hogy 100,000 lakosonként 300-500 gonorr­­heás megbetegedés van. Át­lag minden országban 8-10 százalékot tesz ki az évi nö­vekedés és a legtöbb megbete­gedés a 15 és 25 év közötti ifjakat érinti. Charlie Chaplin és felesége nemrégiben ünnepelték a vüág­­hirü komikus 84-ik születésnapját. Az eseményt szűk családi körben ünnepelték a franciaországi Nice-ben. Képünkön Chaplin lányai, Anette (baloldalt) és Josephine a boldog pár mögött. A nagy komikus születésnapja április 16-án volt. PICASSO 50 MILLIÓS VAGYONA FÖLÖTT FARKASSZEMET NÉZNÉK AZ ÖRÖKÖSÖK A KATEDRÁLIS MEGMENTÉSÉÉRT A 900 éves Westminster­­apátság külső kőfaragványait annyira szétmállasztották a nagyváros levegőjének szeny­­nyező anyagai, hogy gors se­gítségre van szükség. 30 kőfa­ragót szerződtetnek és külön­leges kiképzés után kezdenek neki a díszes kőfaragások pót­lásának. A munkálatok előre­láthatólag 10-15 évig tarta­nak majd. PÁRIS — A 91 éves korá­ban szívelégtelenségben el­hunyt Pablo Picasso kastély­­szerű villája környékén egyre­­másra bukkannak fel a hírne­ves festő törvényes és tör­vénytelen örökösei, részüket követelve a tekintélyes va­gyonból. Pályája kezdetén Pi­casso azt állította, hogy nincs szüksége másra, mint nap­fényre és festészeti kellékek­re. E két tényező azonban elég volt ahhoz, hogy az évtize­dek folyamán a világ leggaz­dagabb festőművésze váljék belőle, akinek személyi vagyo­nát 50 millió dollárra becsü­lik. A francia törvények értel­mében a vagyon 25 százaléka a festő özvegyét, Jacqueline-t illeti, 60 százalékot kap idő­sebb fia, Paolo, a többiben pe­dig a művész törvénytelen le­származottai részesülnek. Az 52 éves Paolo törvényes gyer­meke a festőnek. Anyja egy orosz balett táncosnő, Olga Kholkova, akit Picasso 1917- ben vett feleségül. Olga 1955- ben bekövetkezett haláláig fe­lesége volt a festőnek, de 1935-től külön éltek. Abban az évben született Maia, a fes­tő köztudomásúlag első tör­vénytelen gyermeke egy Ma­­rie-Therese Walter nevű mo­dell jéval folytatott viszony­ból. Utána születtek Claude és Paloma, akiknek anyja egy fiatal francia színésznő volt, név szerint Francoise Gilot, de aki még 1955-ben faképnél hagyta a hires antifasiszta festőt, mondván hogy: “egy férfivel akarok élni, nem pe­dig egy . nemzeti emlékmű­vel . .. .” Picasso 1961-ben vet­te nőül a nálánál 45 évvel fia­talabb Jacqueline Roygue-t. A festő kívánsága az volt, hogy saját kertjében temes­sék el, azonban a francia tör­vények ezt nem engedik. Ab­ba azonban belement a kor­mányzóság, hogy hozzájárul­janak a spanyol származású Picasso egy másik kívánsága teljesítéséhez, éspedig ahhoz, hogy Franco generális halála után exhumálják holttestét és spanyol földben temessék el ismét. A festő képkollek­ciójának sorsa az államot is érdekli, ugyanis a francia kor­mány nem venné szívesen, ha túl sok Picasso-mü kerülne külföldre. A festő kollekció­jában saját müvejn kívül mintegy 800 Cezanne, Renoir, Matisse, Modigliani, Corot, Braque és Ohagall mü is van. Pablo Picassot kastélyától 60 mérföldnyire helyezték örök nyugalomra egy kriptá­ban. Az ügynek talán legér­dekesebb része az, amit az ujságirók félfüllele hallottak állítólag a művész ügyvédjé­nek szájából. Az ügyvéd a kastély előcsarnokában meg­jegyezte valakinek, hogy Pi­casso nem hagyott hátra vég­rendeletet. A hirt nem erősí­tették meg, de ha igaz, akkor még a várható zivatarnál is nagyobb vihar támad az egy­mást amúgy is ellenségesep méregető, törvényes és tör­vénytelen örökösök között. HIRDESSEN LAPUNKBAN!

Next

/
Thumbnails
Contents